a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Oscar és a magyarok
Már mindenki értesült a nagy örömhírről, hogy a Saul fia bekerült az Oscar-jelöltek ötös listájára a legjobb idegen nyelvű alkotások között. De hogyan alakult a magyar (és magyar származású) filmesek és az aranyozott szobrocska eddigi kapcsolata?
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, ez az első és máig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már a Mephisto előtt is versengett magyar játékfilm: 1969-ben a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, az ugyancsak Fábry Zoltán rendezte Magyarok 1979-ben, majd 1981-ben Szabó István Bizalom című filmje. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása és a Szabó István által rendezett, a Mephistóval trilógiát alkotó Redl ezredes 1986-ban és a Hanussen 1989-ben szintén jelölt volt. Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt öt évvel már jelölték Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjét.
A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is magkapta, akik Magyarországon születtek, és bár külföldön szereztek világhírnevet, magyarként tartják őket számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként vehette át a kitüntetést, Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablanca, George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért kapott Oscart.
Trauner Sándort (Alexander Trauner) látványtervezőként (Legénylakás, 1961), Rózsa Miklóst zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) díjazták. Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Emile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart. Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Szintén A bolondok hajójáért kapott látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyar születésű díjazott, a kevés kivétel egyike a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas) (Őrség a Rajnán, 1944). 1944-ben George Pal „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Zukor Adolfot (Adolph Zukor) négy évtizedes filmes munkásságáért 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.
Trauner Sándor
A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott. 2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra, 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmjével, ugyanabban az évben Zsigmond Vilmos pedig a Fekete dália operatőreként kapott jelölést (az Oscar-díjas operatőrt 1979-ben A szarvasvadász, majd 1985-ben A folyó fényképezéséért is jelölték). 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula.
Koltai Lajos az OSZK-ban megnyitja B. Müller Magda kiállítását (fotó: Major László)
A legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kilenc alkotást tartalmazó szűkített listán, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet. 2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült a rövid animáció Oscar-díjára esélyes tíz produkció közé, ám a legjobb öt közé nem jutott be a produkció.
MTI