A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Nagyon jó érzés volt egy vasárnap délután Hemző Károly fotográfiái között sétálgatni a Nemzeti Múzeumban. Jó volt, mert közel 700 négyzetméteren láthatunk végre egy magyar fotós Magyarországon készült páratlan életművet. És jó volt látni, hogy sokan voltak kíváncsiak a fotóslegendára és biztos kezű mesterre.
Mert ahhoz, hogy valaki egy korabeli fényképezőgéppel mindjárt sportfotósként kezdjen, rendkívüli képességek kellettek. Egy-egy jelentős eseménynél, mondjuk gólnál ugyanis csak egyszer lehetett megnyomni a kioldót, csak egy kép készülhetett, tehát annak minden szempontból stimmelnie kellett, hogy aztán az újságok címlapjára kerülhessen. A kolléga, Tímár Péter szerint Hemzőnek mindjárt az első nyilvánosságot látott képe, 1952. november 2-án egy gól volt. Tíz éve volt már köze akkor a fényképezéshez, mivel a Hunnia Filmstúdióban operatőr nem lehetett, így hát laboránskodott, majd nyomdai fényképészként dolgozott, amikor átigazolt a sport vonalra, és lett a Honvéd Sportklub fotósa. A Honvéd pedig éppen akkoriban volt a csúcson, ott játszott az Aranycsapat színe-java, volt hát mit fényképeznie a 24 éves Hemzőnek. Igazi mélyvíz volt, de egy pillanatra sem jött zavarba, hanem megoldotta, lefényképezte a pillanatot, élesen, bemozdulás nélkül. Egy exponálással azt, amire mostanság akár ötven kockát is ellőnek a digitális csodákkal, hogy aztán kiválogassák közülük a használhatókat. (Ne felejtsük el, a régi gépet fel is kellett húzni, fényt és távolságot állítani, meg hasonlók.)
Szarka Klára fotótörténész, a kiállítás kurátora és a társkurátorok, Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója és Kiscsatári Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa (MTI Fotó: Czimbal Gyula)
Az első terem képei tehát a hőskorból vannak, a honvédos, majd 1956. október 23-ától induló Képes Sportos időkből. Itt van Puskás a Dorog kapuja előtt (hol van már az NB1-es Dorog!), vagy a tipográfiás Megyesi és az Építőket erősítő Lendvai szökési kísérlete az 1960-as országúti bajnokságban (hol vannak már ezek az országúti kerékpárversenyek!). Itt van Papp Laci is nagydarab ellenfelével, és itt van az is, amit ma már hiába keresnénk: a Springer-szobor vállán és fején ülő, Fradi meccset néző emberek is. És Puskás Öcsi hatstoplis, félmagas szárú csukája egy vitrinben, hogy ne csak a két dimenzió uralkodjon. Itt van persze Balczó András is, amint norvégmintás kötött kesztyűben a lovát ugratja. És 1956. július elsején Iharos Sándor a világcsúcsával, és Emil Zatopek, amint az utolsó erőtartalékokat is beveti. No meg az erőtől duzzadó női kajak négyes előterében evező Nyugdíjas is 1963-ból, ami a lovak mellett talán a legtöbbet idézett képe.
Hemző Károly Nyugdíjas
Már ez kitenne egy komoly életművet, pedig még csak most kezdődik a Magyar Szemlénél 1967-től képszekesztőként eltöltött 22 esztendő. Egy újabb teremnyi jó kép a létező szocializmusból, de nem ám szimpla termelési riportok! Olyan ellesett pillanatok inkább, mint amikor a BVSC uszodában az idősödő gavallér egy korsó sörrel koccint a vízben hűsölő választottjával, vagy az új, a panelos Óbudán az anyóka, ahogy virágoskertet gondoz a tízemeletes lábainál. De becsöppenünk egy igazi sárközi lakodalomba is 1969-ben Decsen, amikor a násznép és a rezesbanda között egy láda sörrel mozog a munkahelyéről kirontó kocsmáros. A vitrinben pedig a „kukoricás” boroskancsó a poharakkal, no meg azok a színes robbantódrótokkal körbefont palackok. És néhány dia abból a 30 ezerből, ami a Balatonról, vagy éppen a Duna hídjairól, vagy a Várról készült. Meg Szentendréről és a Dunakanyarról, és az ország lovas helyeiről.
Hemző Károly alkotásával az 1998-as Hemző fotográfiák című kiállításon a Vigadó Galériában (MTI Fotó: Czimbal Gyula)
Mert a végére ott vannak a lovak, amiket Hemző mindig is fényképezett. „Az életemben és sorsomban két főszereplő van, a nő és a lovak” – nyilatkozta, és arról is beszélt, hogy a lovak az első pillanattól a szabadságot jelentették neki. Itt vannak a híres képek, az 1975-ös Finis, mikor a befutó előtti pillanatokban még oldalra néz, talán a riválisát keresi a végső tartalékait mozgósító versenyló. De itt vannak az orrukat összeértető Telivérek, és a Kerteskőn lekapott Imperiál is. És a végén a fantasztikus ételfotók mellett ott vannak az utolsó hét év csendéletei, erkélyről fotózott esős, párás látványai is, mikor már nem mozdult ki, de a gép mindig a keze ügyében volt, hogy ha látna valami szépet. Jó szívvel ajánljuk hát e gazdag tárlatot a szépet szeretőknek, vagy inkább mindenkinek.
Pálffy Lajos
Szabad szemmel – Fotó Hemző
Magyar Nemzeti Múzeum
2015.12.04. – 2016.05.22.