a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Élet és halál Velencében
Luchino Visconti filmrendező, a neorealizmus kiemelkedő alakja negyven éve, 1976. március 17-én halt meg. Az arisztokrata ifjak gondtalan életét élő ifjú grófot Coco Chanel mutatta be Jean Renoirnak. Viscontit azonnal
rabul ejtette a film varázslatos világa.Luchino Visconti di Modrone, Lonate Pozzolo grófja 1906. november 2-án született Milánóban. Kiskora óta rajongott az operákért, csellózni tanult, fiatalon találkozott Puccinival, Arturo Toscaninivel és az író D'Annunzióval. Az arisztokrata ifjak gondtalan életét élő grófot Párizsban mutatta be a divattervező Coco Chanel Jean Renoir rendezőnek. Viscontit azonnal rabul ejtette a film varázslatos világa. Renoir oldalán díszlettervezőként és rendező-asszisztensként lett igazi művész, családi háttere ellenére elkötelezett antifasiszta, aki marxista nézeteket vallott. 
Az ifjú gróf – További képek róla itt
Első egész estét betöltő filmje 1942-ben készült Megszállottság címmel az amerikai James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című regénye alapján. Visconti olasz környezetbe ültette át a történetet, amelyben egy asszony szeretője kedvéért megöli férjét. A korban erkölcstelennek minősülő alkotás – amelyet sokan az első neorealista filmnek tartanak – kihívta Mussolini és az egyház haragját, így néhány vetítés után évtizedekre betiltották. Visconti iskolát teremtett, példáját követve alkotók sora fordult az álproblémáktól a valóságos élet felé. 1944-ben három rendezőtársával az ellenállásról forgatta A dicsőség napjai című dokumentumfilmet. A háború után színműveket, operákat és baletteket állított színpadra, sikerei nyomán meghívták a milánói Scalába, a londoni Covent Gardenbe, a berlini és a bécsi Operába, Shakespeare Ahogy tetszik című darabjának díszleteit Salvador Dalí tervezte számára. Az 1950-es években a Scalában színre vitte Verdi Traviata és Donizetti Boleyn Anna című operáját, a főszerepben a Visconti által minden idők legnagyobb tragikájának nevezett Maria Callasszal.
A filmhez csak a negyvenes évek végén tért vissza. A Giovanni Verga verista regénye nyomán készült Vihar előtt (1948) egy szegény szicíliai halászcsalád megélhetésért folytatott küzdelmét mutatja be, alkotása Roberto Rossellini Róma nyílt város és Vittorio De Sica Biciklitolvajok című filmje mellett a neorealista irányzat kezdetének tekinthető. A Szépek szépe (1951) egy asszony erkölcsi portréja és jellemrajza, egy anyáé, aki saját csalódásaiért úgy próbál kárpótlást találni, hogy tehetségtelen lánya karrierjét egyengeti. A főszerepet játszó Anna Magnaniról készítette 1953-ban a Nők vagyunk egyik epizódját.
1954-ben készült az Érzelem: az 1866-ban Velencében játszódó dráma lélektanilag hitelesen ábrázolta egy olasz arisztokrata asszony és egy fiatal osztrák tiszt szenvedélyes kapcsolatát, sőt, talán túl hitelesen is, mert a hadügyminiszter javaslatára cenzúra alá vonták. Három évvel később forgatta Dosztojevszkij műve alapján legpesszimistább, a neorealizmustól távol álló művét: a Fehér éjszakák a velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díját nyerte el. A neorealizmushoz tért vissza a pályája csúcspontjának tekintett Rocco és fivéreiben. Az 1960-ban készült, heves viharokat kavaró társadalmi dráma egy dél-olasz család lezüllésének története, akik a jobb élet reményében költöznek Milánóba. A polgári képmutatást leleplező, az egyház és a cenzúra haragját újfent kiváltó művet a kritikusok többsége az olasz filmművészet megújulásaként ünnepelte.
A rendező megoldhatatlannak látta a jelen problémáit, s a múlt felé fordult: az epikus hangvételű, az olasz egység kivívásának idején játszódó A párducot 1963-ban Tomasi di Lampedusa regényéből forgatta. A szicíliai arisztokrácia és nagypolgárság történelmi tablója Cannes-ben Arany Pálma-díjat nyert. Az 1965-ös A Göncöl nyájas csillagai a velencei filmfesztiválon megkapta az Arany Oroszlánt, s már előrevetítette következő alkotásainak témáját: a múlt jelent is meghatározó kísérteteit, a nácizmus bűneit, a nagypolgárság hanyatlását. 1967-ben Camus Közönye nyomán készült Az idegen, majd a következő évben az Istenek alkonya. 1969-ben kezdte el német trilógiáját, amelynek első darabja, az Elátkozottak a Krupp család történetét dolgozza fel, a forgatókönyvért Oscar-díjra jelölték. A cannes-i fesztivál nagydíjával kitüntetett Halál Velencében (1970) Thomas Mann elbeszélésének önvallomásszerű filmre vitele, amelyben a központi téma a férfi hiúság, a főszereplő egy szépséget és egyszerűséget kereső homoszexuális férfi. A Ludwig (1973) az őrültnek tartott, álomvilágba menekülő II. Lajos bajor király életét idézi fel. A Meghitt családi körrel (1974) és Az ártatlannal (1976) visszatért Olaszországba, utolsó filmjén már érződik a halál árnyéka.
A szenvedélyes dohányos Visconti a Ludwig forgatásán szélütést szenvedett, élete utolsó éveiben több betegséggel is küszködött. A neorealizmus nagy mestere 1976. március 17-én halt meg Rómában influenzaszövődménnyel súlyosbított szív- és keringési elégtelenség következtében. Személyében a második világháború utáni olasz filmművészet titokzatos és befolyásos alakja távozott. Kedvenc témája volt a család, illetve az arisztokrácia morális szétesése és hanyatlása, az én, a magánszféra, a valóság vizsgálata, lírai kifejezőeszközeit sikeresen állította a társadalomábrázolás szolgálatába.
MTI