a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Bizalom DVD-bemutató
Megjelent a MaNDA 84. DVD–kiadványa, Szabó István Oscar-díjra jelölt Bizalom című filmje. Bemutatója az Uránia moziban lesz március 29-én, ahol a közönség találkozhat a film alkotóival, Szabó István rendezővel, Bánsági Ildikó főszereplővel és Koltai Lajos operatőrrel is. A beszélgetést követően a filmet felújított, 35mm-es kópiáról vetítik.
1944 őszén, a nyilas uralom alatt a történelem egy idegen férfit és egy nőt zár össze egy kis szobába. Férj-feleségként kell élniük, hamis papírokkal, bizonytalan ideig. Az addig polgári védettségben élő Katát egy moziból, hirtelen terelték ebbe a helyzetbe, János viszont, az ellenállási mozgalom résztvevőjeként tudatosan vállalja a bujkálást. Az egyetlen, ami összetartja őket a külvárosi ház idegen szobájában: a bujkálás kényszere, a biztonságérzet teljes hiánya. Kata az első nagy félelmek után mégis bizalommal fordul a férfi felé, de folyamatosan meg kell küzdenie János folyamatos gyanakvásával, áttörhetetlennek látszó zárkózottságával, amelynek gyökerei a németországi diákévek, majd az illegalitás, a bujkálás során átélt veszélyek időszakához nyúlnak vissza. 
Megjelent DVD-n
A vészkorszak, a razziák világa a férfi magatartását látszik igazolni, mikor a félelem és bizalmatlanság talaján váratlan erővel lobban fel köztük a szerelem. Egyszerre kell megharcolniuk a félelmekkel és a bizalmatlansággal, egymásért és jövőbeli életükért is. Budapest ostromát követően pedig nincsenek kész válaszaik arra, hogyan folytatódjék az életük. A film zárlata – Kata Jánost a néphatalom kocsijára felszállva látja utoljára, miközben neki az igazolóbizottság előtt kell elszámolnia ezzel a néhány hónappal – bizonytalanságban hagy, mi lesz a sorsuk, de a megtalált és megszenvedett intimitást, amely kialakult közöttük, kitörölhetetlen történelmi csomagként viszik magukkal régi-új életükbe.
A film látványos szakítást jelentett Szabó István pályáján az olyan szubjektívabb, kollektívabb történetekkel, mint az Apa, a Szerelmesfilm, vagy a Tűzoltó utca 25. Egyes szám harmadik személyben ad mélypszichológiai röntgenképet az emberi kapcsolatokról, közérzetről, a korszak történetéről. A film a hetvenes évek történelmi tudatfilmjei között abba az új vonulatba illeszkedett, amely a történelmet az egyén nézőpontjából, mint erkölcsi szituációt vizsgálta (Grunwalsky Ferenc: Vörös rekviem, Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Gábor Pál: Angi Vera, Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek, Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól, Makk Károly: Egymásra nézve), s közérzet-szinten annak a gyökereit tárta fel, mi okozta a magyar történelem „zsákutcás” jellegét.
Szabó István cameója a filmben
| A DVD negyvenperces extrájában Szabó István rendező és Koltai Lajos operatőr a film keletkezéséről, újszerű stílusáról és sikereiről beszél. |
Szabó mélypszichológiai elemzése az emberi kapcsolatokon keresztül teszi átélhetővé a későbbi sztálinista diktatúra lélektani gyökereit. János alakja, aki nemcsak a Gestapótól fél, hanem attól is, akit ölel, egy olyan történelmi karakter, aki átélt, feldolgozhatatlan félelmei miatt válhat bármilyen szélsőséges rendszer kiszolgálójává. Szabó a film forgatókönyvét kifejezetten két színészre, Bánsági Ildikóra és Andorai Péterre gondolva írta, akiknek alakítása különös erővel vésődik az emlékezetbe. Kapcsolatuk alakulása, a bizalom-bizalmatlanság dinamizmusa az arcukba van írva. A hathetes, stúdióban rögzített, kronológiában felvett forgatás során a félelem, az egymásra találás, az öröm, a hitetlenség, a kétségbeesés különböző stációit járják be.
Szabó és Koltai Lajos operatőr, akivel első ízben dolgozott, a példakép Ingmar Bergman képalkotásához hasonlóan az emberi szem erejére koncentrálnak. A film kékes-szürkés-zöldes látványvilágához a szórt fényekkel dolgozó németalföldi mester, Jan Vermeer képeit választották. Az arc játékainak különös feszültséget teremtett a külső fényforrásból, az ablakon beszűrődő, kékes-zöldes fény.
Mindez együttesen járult hozzá, hogy a Bizalmat 1980-ban, a berlini Ezüst Medve-díj után Oscar-díjra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, s ezzel a világ filmtörténetében is példátlan sikersorozat vette kezdetét Szabó István pályáján: egymás után négy filmjét jelölték Oscar-díjra, amelyet a Mephisto el is nyert.
DVD bemutató:
Uránia Nemzeti Filmszínház
2016. március 29. 16.00 – Vendégek: Szabó István rendező, Bánsági Ildikó színművész, Koltai Lajos operatőr. A beszélgetést vezeti Fazekas Eszter filmtörténész. 17.00 órától a filmet felújított 35mm-es kópiáról vetítik, jegyek a helyszínen vásárolhatóak.
mandarchiv.hu