a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Paul Klee-kiállítás a párizsi Pompidou Központban
Az irónia és a szatíra a meghatározó eleme a Paul Klee (1879-1940) munkáiból szerdán a párizsi Pompidou Központban nyílt kiállításnak.
Az avantgárdra és a kubizmusra is nyitott, de mindig saját stílust kereső svájci festőnek és grafikusnak 1969 óta ez az első életmű-tárlata Franciaországban. A legjelentősebb francia kortárs művészeti központban mintegy 230 műve tekinthető meg augusztus 1-ig. Az alkotások a berni Paul Klee Centrumból és nagy nemzetközi gyűjteményekből érkeztek Párizsba. Az Angela Lampe kurátor által összeállított kiállítás a több mint 10 ezer alkotást maga után hagyott festőnek egy kevésbé egyértelmű oldalára koncentrál: a teljes életművet átható iróniára. „Egy más szempontot, új víziót szerettem volna találni” – hangsúlyozta a német kurátor. „Még ha nem is nevezhető motívumnak, az irónia sugárzik és összeköti a munkásságát” – tette hozzá. A kurátor kapcsolatot lát a Franciaországban kevéssé ismert Friedrich Schlegel filozófus romantikus iróniája és Klee munkássága között, aki egyébként Voltaire-t tartotta ihlető atyjának és a Candide című regényéhez illusztrációkat is készített.
Klee illusztrációja a Candide-hoz
Paul Klee egyébként már diákként is ismert volt ironikus szellemiségéről. Erről tanúskodnak az 1903 és 1905 között készített Inventionen (Felfedezések) című szatirikus rézkarcok, amelynek újfajta rajzstílusát groteszk elemek és eltorzult alakzatok jellemezték, s amelyeket először adott kölcsön a berni központ. A távolságtartás önmaga felé is érvényes volt, amint az az önarcképein is megfigyelhető. Daumier szobrai által ihletett vázlatokat is készített, amelyeknek hatása a később a gyermeki számára készített bábszínházon is érezhető. Munkáinak többértelmű címet adott, de az is előfordult, hogy kettévágta őket és ezzel radikálisan megváltoztatta a jelentésüket. A kiállítás Klee viszonyulásait követi a kora nagy művészeti irányzataihoz, többek között a kubizmushoz vagy a konstruktivizmushoz. Próbálkozott a szigorú geometrizmussal is, de annak ellenére, hogy ment is neki, a kurátor szerint ez a stílus nem felelt meg a temperamentumának és a primer színeket sem szerette.
Ad parnassum
„A művészet Paul Klee számára a rendszerhibát jelentette. Felállított egy elvet, aztán átlépte azt” – hangsúlyozta róla a közelmúltban elhunyt Pierre Boulez francia zeneszerző, aki könyvet is szentelt a festő munkásságának. Az 1930-as években Kleenek archaizáló korszaka is volt, amikor a nagy antik civilizációk érdekelték, új anyagokat keresett, hatással volt rá a mozaik és a piktogramok. Ugyanekkor Picasso művészete is vonzotta, 1933-ban és 1937-ben is találkozott a két művész, de végül nem lettek barátok. Paul Klee 1931-ben a Düsseldorfi Művészeti Akadémia professzora lett, állásából azonban 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után eltávolították. 1937-ben számos képe szerepelt a nácik által „az elfajzott művészetről” rendezett kiállításon, a német közgyűjteményekben szereplő alkotásait lefoglalták. Művészete ezekben a zavaros években teljesedett ki, e korszakának leghíresebb alkotása az Ad Parnassum (1932), amely a pointillizmus jegyében, apró pontszerű ecsetvonásokkal született.
Futó a célban
Évente több száz képet festett, ezek közül sok zenei témájú, de sok irodalmi utalás is akad alkotásaiban. Klee sohasem kötelezte el magát egyetlen stílusnak sem, ugyanakkor új szintézist teremtett korok és kultúrák, ábrázolás és ornamentika között.
MTI