​Idegen?

23. Nemzetközi Titanic Filmfesztivál

A fesztivál egymás mellé állít olyan alkotásokat, amelyeknek kevés közük van egymáshoz, együtt azonban többet árulnak el a világról is, önmagunkról is. A Titanic három filmje: A trón, a Turbo Kid és az Experimenter különböző korokban, gyökeresen eltérő eszközökkel ugyanazt vizsgálják: hogyan működik a gonosz.

Az Experimenter szereposztásával tesz némi engedményt a filmiparnak (mellékszerepekben Anthony Edwards, Wynona Rider), a történetmesélést azonban a szavak erejére bízza, minden mást ironikusan minimalizál, jelzésszerű szcenírozásra szűkít. Olyan, mint egy élő szereplőkkel eljátszatott életrajzi ismeretterjesztő film. Hőse a fiatalon elhunyt Stanley Milgram (1933-1984) (Peter Sarsgaard) amerikai szociálpszichológus, aki világszerte ismert kísérleteiben statisztikusan mutatta meg, milyen arányban engedelmeskednek az emberek agresszivitást kívánó parancsoknak. A hétköznapi alaphelyzet szerepeit sorshúzással döntötték el, s az így hatalommal felruházott Tanárnak meg kellett tanítania a Diákot az előírt anyagra. A Diák helytelen válasz esetén büntetésül egyre növekvő, a halálos dózisig terjedő áramütést kapott a Tanártól, aki természetesen nem tudta, hogy az áramütés nem valóságos, a Diák pedig beavatott személy.



Az 1961-ben kezdett kísérletsorozatot Milgram 1974-es kötetében foglalta össze: az alanyok mindössze 37 százaléka utasította vissza, hogy halálos(nak tudott) áramütést mérjen a számára ismeretlen Diákra. A világ több országában azóta számos alkalommal megismételt kísérlet eredményei szerint a halálos feszültséget megadni hajlandó kísérleti személyek száma helyszíntől, kultúrkörtől függetlenül csaknem azonos: 61-66 százalék között mozgott. Milgram későbbi munkáiban az autoritás és a konformitás együttes hatását is vizsgálta. Az újabb kísérletekben a kísérleti alany mellett két további (beavatott) Tanár is részt vett. Amikor ez a két Tanár megtagadta az engedelmességet, és nem volt hajlandó tovább áramütéseket mérni, negyven tesztelt személyből mindössze négy Tanár büntetett tovább.



Milgram a második világháború, elsősorban a holokauszt okait kutatta, s kísérleteivel bebizonyította, hogy az átlagemberek túlnyomó többsége hajlandó szélsőségesen agresszív cselekedetek végrehajtására, amennyiben biztosra veheti, hogy egy (felsőbb) hatalom vállalja azért a felelősséget. Felismeréseit a csoportdinamikát, csoportnyomást vizsgáló Solomon Asch-nak az 1950-es években végzett kísérleti eredményeire alapozta. Ezek során a kísérleti személyek helyesnek fogadtak el egyértelműen hamis véleményt, ha a többség azt képviselte. Azoknál a kérdéseknél, amelyekre a többség rossz választ adott, a véleményükkel egyedül maradt résztvevők 37%-a csatlakozott a helytelen, de többségi válaszhoz.


Experimenter – The Stanley Milgram Story

Az Experimenter nem szépeleg és nem menteget, a maga kopár eszközeivel válaszolja meg Milgramnak a filmben is kifejtett alapkérdését: a második világháború, benne a holokauszt nem tekinthető az emberiség „üzemzavarának”. Nehéz szembenézni azzal, hogy a filmben archív felvételekkel is megidézett Eichmann nem volt nagyobb szörnyeteg, mint amilyenné az emberek 63 százaléka válhatna, akik számára nem képezi mérlegelés tárgyát a többség döntésének elfogadása, a felsőbb parancs végrehajtása. Az a tudás, hogy az átlagember csoportkövető, vörös figyelmeztetést ad, milyen óriási felelősség hárul a társadalmi  közbeszéd alakítóira, a közösségek vezetőire.



A Turbo Kid, ez az fergeteges apokaliptikus fekete komédia számlálhatatlan csavart tartogat nézőjének. Ízelítőül néhány: olyan coming-of-age mozi, ami a messzi távoli jövőt, a disztópia idejét, nem tévedés, 1997-be helyezi. Ennek legnagyobb hátulütője, hogy a film nemcsak dizájnjában, de folyamatos, monoton, agygyilkos zenéjében is a Power Rangers-sorozathoz hasonul, de filmmel soha ne legyen nagyobb bajunk. A Volt egyszer egy vadnyugat-alapra szerelt, serdülő fiúra írt Mad Max-történet idején az ember(iség) úgy elaljasult, hogy képregényimádó tinédzser fiú hőse teljesen magára hagyottan küzd túléléséért a gyilkos külvilág ellen. A játszótéren találkozik Apple-lel, a szépséges, barátság-funkcióra épített robotlánnyal, s az élete örökre megváltozik. Ellenfelük Zeusz, a véres porfészek, a Pusztaság uralkodója, az Olympos Művekben (gyár, mely fölött hollók köröznek) trónoló gyilkos félszemű. A kevés szavú cowboy, a szkanderbajnok is melléjük áll, s lesznek hárman egy csapat. Ha egy fiú szuperhőssé, Turbo Man nyomdokain Turbo Kiddé válik, karján a turbófegyverrel, s első szerelméért harcol, a gyilkosnak lehet-e esélye ellene? Ha hozzávesszük a film frenetikus, Tarantinót anyanyelvi szinten beszélő humorát, akkor bátran kijelenthetjük: a „mindenki idegen, mindenki mindenki ellen” kiindulóhelyzetből ennél többet kihozni alighanem nehéz volna.



Az idegenség egészen más, családi aspektusát mutatja be a dél-koreai A trón: azt az eltávolodást, ahogyan egy szoros, szerető apa-fiú kapcsolat elidegenedésbe, sőt gyilkosságba torkoll. A film nemzetközi címe érthető módon nem maradt Sado, ám a címváltozás, mint annyiszor, ebben az esetben is értelmezési hangsúlyeltolódást eredményez. Lee Joon Ik lenyűgözően szuggesztív alkotása egy 18. században élt, Szado nevű trónörökösre állította a fókuszt, aki számára szűknek bizonyult a mozgástér az udvar szigorú szabályai között. A trón cím ezzel szemben a hatalmat magát, annak birtoklását emeli ki. Szado apja, Jongdzso számára – aki a Csoszon dinasztia leghosszabb ideig, 52 éven át uralkodó királya volt – az ország érdeke, a dinasztia fennmaradása volt az elsődleges, ehhez a kötelességhez akarta hozzátörni a fiát is. Jongdzso kiváló uralkodó volt, virágzott a gazdaság, a természeti katasztrófák negatív hatásait sikerült enyhítenie, adókat csökkentett. Maga is jó példával járt elöl, puritán életet élt, ítéleteiben emberségesen járt el országa ügyeiben. Mindeme jó tulajdonságai dacára különös kegyetlenséggel ölette meg a fiát: 1762-ben egy rizsládába záratta Szado koronaherceget, aki nyolc napon át tartó kínszenvedés után életét vesztette.



A film e nyolc nap köré csoportosított flashbackek sorozatával mutatja meg azt a folyamatot, ahogyan az egymást mélyen szerető apa és fia viszonya lassan megromlik, ahogyan mindketten csalódnak a másikban, egészen addig, míg a fiú karddal ront apjára, s az apa megöleti a fiát. A történet bővelkedik udvari-hatalmi intrikákban, anya árulja el a fiát, feleség a férjét, ennek dacára nem a külső manipulációk bemutatása, hanem a bizalom megléte a tét. Nincs az a manipuláció, ami a mély bizalmon át tudna hatolni, ám ha az megsérül, minden tett sötétebb, gonoszabb értelmezési fénytörésbe kerül. A trón metaforája az önmagát közössége érdekében korlátozó apai hatalomé, a nyíl pedig a személyes szabadságigényét előtérbe helyező fiúé. „Milyen méltóságteljes a nyíl, amely szabadon repül” – vallja Szado herceg. Az apa által képviselt külső, racionális, ebben az értelemben idegen elvárások közegében halállal bűnhődik a szabad, spontán életre való törekvés. A birodalom azonban a szabálykövetés által erősödik, s Szado herceg kisfia a (férjét a fia életéért eláruló) anyja útmutatását követve csupán egyetlen dolgot tehet: megtanul megfelelni a hatalomra kerülés szabályainak. Király lesz, s hatalmában áll emléket állítani a szabad életért folytatott küzdelembe belepusztult apjának.


„Milyen méltóságteljes a nyíl, amely szabadon repül”

Lee Joon Ik A király és a bohóc (2005) című filmjével – csaknem 12 és fél millióan váltottak rá jegyet – nézőcsúcsot döntött. Azóta a dél-koreai filmgyártás egyik vezető rendezője. Nagy valószínűséggel A trón is szép nemzetközi karrier elé néz.

Experimenter
2015, Egyesült Államok, színes, 98 perc
rendező: Michael Almereyda, forgatókönyv: Michael Almereyda, operatőr: Ryan Samul, szereplők: Peter Sarsgaard, Winona Ryder, Dennis Haysbert, Jim Gaffigan, Taryn Manning, Kellan Lutz, John Leguizamo, Anton Yelchin, Lori Singer, Anthony Edwards

Turbo Kid
2015, Egyesült Államok, Új­-Zéland, Kanada, színes, 93 perc
rendező: Anouk Whissell, François Simard, Yoann-Karl Whissell, forgatókönyv: Anouk Whissell, François Simard, Yoann-Karl Whissell, operatőr: Jean-Philippe Bernier, szereplők: Munro Chambers, Michael Ironside, Laurence Leboeuf
Van még egy vetítés!
04.16. 21.00 Sugár Mozi

Sado/The Throne
2015, Dél-Korea, színes, 125 perc
rendező: Lee Joon-ik, forgatókönyv: Cho Chul-hyun, Song Lee, Oh Sung-hyeon, operatőr: Kim Tae-kyung, szereplők: Song Kang-ho, Yoo Ah-in, Moon Geun-young
Van még egy vetítés!
04.14. 18.15 Uránia Nemzeti Filmszínház

23. Nemzetközi Titanic Filmfesztivál
2016. 04.07-16.

Boronyák Rita

• Publikálva: 2016.04.14. 11:32 • Címke: titanic