a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Időben elmosódva – Varga Csaba (1945–2012)
Tragikus hirtelenséggel elhunyt az egyik legeredetibb magyar animációs mester.A szoborszépségű és -mozdulatlanságú áhított nő felé egy férfi fut teljes erőbedobással. A nő azonban nem az állandóság szobra, istennői testének formája végül, az időben elmosódva aprócska öregasszonnyá töpörödik. Ezzel a lírai hangvételű, a férfi–nő kapcsolatra rezonáló és a szükségszerű elmúlás finoman stilizált etűdjével debütált Varga Csaba a magyar animáció aranykorának derekán, 1977-ben. Az animáció vonzódik az olyan örökérvényűségükben közhelyszerű” témák iránt, mint két ember egymásra találása, szerelme, az elmúlás gondolata, az öregedés visszafordíthatatlan ténye. A hetvenes években az amatőrfilmes mozgalommal induló Varga ezeket az elvont, kifejezetten az animációs megjelenítésre váró fogalmakat rendkívüli magabiztossággal és invencióval dolgozta át mozgóképpé. Az örökös változás himnuszaként A szél fehér alapon fekete, ciklikusan körforgó rajzok, loopolt mozgássorok, történetszilánkok kiterített hálózata (Banga Ferenc grafikáival), amelyek a film szenvedélyes, repetitív zenéjének a ritmusára sokszorozódnak és válnak egyre bonyolultabb rajzolatokká.
Auguszta etet (1984). A kép forrása: Varga Csaba honlapja.
A pécsi amatőrfilmesből professzionális filmkészítővé vált, miután az IXILON Filmstúdió1978-ban a Pannónia pécsi műtermévé intézményesült. Varga csuklóból rázta ki az Auguszta címszereplésével készülő népszerű gyurmasorozat egyes epizódjait, „amikor éppen pénz kellett”. A rendszerváltozással az állami béklyók alól fölszabadult piacon az első magánkézben levő hazai stúdióként megalapította a Varga Stúdiót Erkel András producerrel.
Valcer (1984). A kép forrása: Varga Csaba honlapja.
A Varga művészeti vezetőjeként dolgozó alapító–rendező friss, új utakat kereső szellemiségének köszönhetően úgy tűnt, hogy a kilencvenes évek animációs pangásában meg tud újulni a magyar rajzfilmgyártás. Varga Csaba szándéka, hogy az alkalmazott bérmunkákból befolyt bevételekből finanszírozza a pályakezdő, valamint nem szakmabeli művészek szerzői munkáit, ha nem is kielégítő mértékben, de megvalósult. A stúdió alkotógárdáját a környező országokból, Szlovéniából, Bulgáriából, Szerbiából és Oroszországból érkező tehetséges rajzfilmesek erősítették, többek között Igor Lazin és Alekszej Alekszejev. A szlovén avantgárd festő, Milorad Krstić My Baby Left Me című 1995-ös első filmje a nemi aktus monoton ki-be ritmusára komponált, neoprimitív stílusú, szürreális klip Wahorn minimál szintetizátorzenéjével – a Varga Stúdiós rövidfilm az egyik legeredetibb mérföldköve a magyar animáció történetének.
Bestiák (1993). A kép forrása: Varga Csaba honlapja.
1998-ban Varga Csaba az animációs filmek vérfrissítésének vágyáról így mesélt a Kockáról-kockára című kötetben a magyar animáció krónikáját megíró Dizseri Eszternek: „Úgy érezem, hogy az animáció eddigi vonalvezetése, szellemisége elavult. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világon, a gyártott alkotások többségében. Ezek egy letűnt kor intellektuális utórezgései. Nagyon foglalkoztat, hogy milyen a ma animációja. Miből áll az animáció megújulása? Lényege az, hogy ne utánozzon senkit és semmit, még önmagát sem. Az utánérzés utánérzése már a múlté. Abban érzem az eredményességünket, hogy éppen akkor álltunk elő az »új idők szeleivel«, amikor a világnak is szüksége lett az új szellemű animációra.” Elsőként mert a hagyományos utakról letérve számítógéppel animálni, akkor, amikor még saját korosztálya idegenkedve figyelte a digitális technika betörését a tradicionális, papíralapú rajzfilmkészítés területére. Igor Lazinnal készítette el 1993-ban a Bestiák című festményadaptációs rövidfilmet, amelyben feLugossy László, efZámbó István és Wahorn András avantgárd festményei elevenednek meg Frank Zappa zenéjére.
Don Quijote (1999). A kép forrása: Varga Csaba honlapja.
Legutolsó nagy lélegzetvételű filmes vállalása az 1999-ben a BBC megrendelésére elkészített félórás báb-, gyurma- és tárgyanimációs tévéfilm az állandó jelleggel szélmalomharcot vívó, kívülálló lovagról, Don Quijotéról. A főszereplő folyamatos útkeresése ars poeticának, pödörbajszos fizimiskája pedig önportrénak sem utolsó az ezredforduló és a Varga Stúdió működésének befejeztével a kultúrtörténeti kutatásaiba mélyedő, valahavolt amatőrfilmes rendező, Varga Csaba esetében.
Orosz Anna Ida
A Filmkultúra cikke a Varga Stúdió 10 éves jubileumára.
Varga Csaba "Önéletfilmjei".