a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

120 éve nyílt meg az első magyar mozi

moziengedely_lead

1896. június 22-én adta ki a budapesti főkapitányság az első magyar moziengedélyt, a rövid életű Ikonográf mozgóképszínház azonban már korábban, 1896. június 13-án megkezdte működését az Andrássy út 41. szám alatt a Sziklai testvérek, Zsigmond és Arnold vállalkozásaként.

Pánczél Lajos újságíró, filmtörténész  Az én mozim − a moziközönség almanachja című 1929-es kötetének vonatkozó részeit és Sziklai Zsigmond 1936-os visszaemlékezését közöljük.

„Az ezredéves kiállítással esik egy időbe a magyar kinematográfia megteremtése. Az első esztendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzdeniök, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, míg végre eredmény koronázta a munkát. A magyar mozi első úttörője Sziklai Arnold volt, aki 1896 elején Párisban járt, ahol természetesen megfordult a híres Grand Caféban, a Lumière-féle mozgóképelőadások színhelyén. Érdeklődését felkeltette a „mozgó csoda” és elhatározta, hogy Budapestre is elhozza. Terve azonban nem sikerült, mert Lumière-ék olyan nagy összeget kérte, amit Sziklai nem tudott megfizetni. Az útja azonban mégsem maradt eredménytelen, mert megtudta, hogy a Lumière-ék által használt vetítőgépeket Lyonban konstruálták meg. Hamarosan vonatra ült és Lyonban folytatta a kinematográfia titkát ismerő szerelő utáni hasznát.

Sziklai Zsigmond és Arnold
Sziklai Zsigmond (1864−?) és Arnold (1862−1925)

A keresettet sikerült is megtalálnia. Előadta tervét s a szerelő hajlandónak mutatkozott: napi húsz frank honorárium ellenében eljön Budapestre s itt vetíti a mozgófényképeket. Sziklai beleegyezett a jelentős honoráriumba, azután a szerelővel visszatért Párisba s itt igyekezett a kinematográfiai előadáshoz szükséges gépeket, technikai felszereléseket beszerezni. Sok nehézséget kellett leküzdenie, míg végül a lyoni szerelő megkonstruálta a vetítőgépet, néhány rövid filmet szereztek és eljöttek Budapestre. A vetítőgép független volt Lumièreék gépétől, talán kevésbé tökéletes, mint az, talán tökéletesebb, ha ugyan lehetett akkor még tökéletességről beszélni. Tény, hogy működött a gép és Sziklaiék boldogsága határtalan volt. Budapesten Sziklai Arnold bátyjával, Sziklai Zsigmonddal társult az első magyar mozgóképszínház megnyitására. Az engedélyt Sziklai Zsigmond kérte, s ez a hivatalos határozat, mely a magyar film történetének első jelentős dokumentuma, a következőképpen hangzik:

Első magyar moziengedély
Az első magyar moziengedély

27161 sz. fk. I. 1896

Határozat

Sziklai Zsigmond budapesti lakos azon kérelmére, hogy Andrássy-ut 41. sz. alatti helyiségeiben f. évi június hó 13-tól kezdődőleg 30 kr. belépti díj mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, a VI. ker. elöljáróság mint elsőfokú tűzrendészeti és közegészségügyi hatóság f. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom.
Erről Sziklai Zsigmond, Andrássy-út 41. sz., a VI. ker. a detektív osztály és Bónis Iván r.s. fogalmazó értesíttetni rendeltetnek.

Pekáry József kir. tan., főkapitány hely.

Az Andrássy-út 41. számú házban tehát megnyílhatott az első magyar mozgóképszínház. Végtelen primitív volt a különböző helyekről összeszedett berendezés, különösen, ha a mai fényárban úszó, minden kényelmet megadó nagyszerű filmpalotákra gondolunk. Körülbelül 100 ember fért bele, az oldalfalai fekete gyöngypapirossal voltak fedve, a vetítővászon egyszerű fehér lepedő, a székek nem egyformák, a falakon kicsiny szellőztető lyukak, amelyeken a levegő nehezen fért be. A műsor néhány perces filmekből állott: az utca forgalma, egy hajó elindulása, a Champs Elysée [sic!] kocsikorzója, a piou-piouját hizlaló szerelmes szakácsnő voltak a főattrakciók. Természetesen valamennyi francia film. Sziklai az ezredéves kiállítást megtekintő hatalmas embertömegekre számított, amikor megnyitotta mozgóképszínházát s a sors különös szeszélye, hogy éppen ez jelentette számára a legnagyobb csalódást. A várt érdeklődés elmaradt, mert az ezredéves kiállításon annyi látnivaló akadt, hogy a nép mind odatódult. Sziklai is ellátogatott a kiállításra s ez a látogatás adta meg az ötletet arra, hogy megcsinálja az első kinematográfiai felvételt Magyarországon.”

[Pánczél Lajos: Az én mozim: a moziközönség almanachja – Budapest: A Hét, 1929 pp. 37−39.]

Pánczél Lajos_Az én mozim
Pánczél Lajos: Az én mozim című kötet borítója

Az 1936 januárjában megjelenő Filmkultúrában Sziklai Zsigmond Az első magyar mozgóképszínház születése és bukása – Visszaemlékezés címmel elevenítette fel a történteket.

A teljes szám itt olvasható.

mandarchiv.hu

• Publikálva: 2016.06.13. 08:39 • Címke: könyvtár, filmtörténet

Magyar játékfilmek