a rovat írásai

Europeana: Magyarország a régió élén áll a feltöltésben

Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.

Digitalizálták az Örök Várost

Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.

Közgyűjteményi digitalizálási stratégia: előny a fogyasztónál

Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.

Norvégia egyszerűen digitalizálja Nigéria irodalmát

A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.

Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt

Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

Digitalizálás összes cikke »

A rézmozsarak legnagyobb ellensége

JO_manda_adatbazis

A címet látva valami vegyi anyagra, esetleg korróziós eljárásra gondolhatunk, pedig a válasz ennél sokkal egyszerűbb: az amúgy szinte elnyűhetetlen közönséges háztartási rézmozsarak legnagyobb ellensége bizony a Nagy Háború volt, ami a véráldozat mellett rengeteg színes- és nemesfémet is igényelt.

Ez utóbbit, leginkább az aranyat a lakosságtól Auguszta-alap gyűjtötte össze, a színesfémek közé tartozó rezet pedig 1916 nyarától térítés ellenében rekvirálta az állam. A réz pedig a kilincsek mellett a konyhában használt mozsarak, edények formájában volt jelen a háztartásban. A leadott rézsmozsarak helyett más fémekből, vagy cserépből készült törő-zúzó edényeket kezdtek használni. Most egy ilyen cserépmozsarat nagyíthatunk és járhatunk körbe a túrkevei Finta Múzeum munkatársainak jóvoltából.

A Nagy Háború volt az első „anyagháború” az emberiség történetében, győztesei leginkább az ilyen adottságaiknak, és nem mondjuk a vitézségüknek, vagy a kitűnő hadvezetésnek köszönhették a diadalt. A hadviselő államok átálltak a hadigazdaságra, ahol a civil szféra igényei háttérbe szorultak. Mivel az Osztrák Magyar Monarchia békeidőben is csak 8 százalékát volt képes kitermelni rézszükségletének, így leginkább az Egyesült Államokból hozták be a szükséges mennyiséget. Ez a háború kitörése után szinte lehetetlen volt, 1917-től, Amerikának az antant oldalán való hadba lépésétől pedig teljesen leállt. Pedig a nem rozsdásodó rézre égető szükség volt mondjuk a töltényhüvelykekhez is, ezért már 1915 elején megindult a lakosságnál lévő réztárgyak szervezett felvásárlása. Amiből 1916 nyarára rekvirálás lett, tehát térítés ellenében kötelező beszolgáltatás. És vittek mindent, ami rézből volt, a kilincsek, mozsarak, főzőedények mellett a lekvárfőző üstöket és fürdőkádakat is. 1917 nyarától pedig sorra kerültek a harangok, amikből községenként csak egy-egy maradhatott. Ez általában a kisebb, a „lélekharang” volt, a nagyharangot már csak hazafias felbuzdulásból is odaadták a magyarok. Persze, ez sem volt elég, a háború, a nagy Moloch mindent elnyelt. Így sor került az állami épületek rézlemezből készült tetejére, villámhárítóira is, és 1918-ban már arra is voltak elképzelések, hogy beolvasztják a rezet tartalmazó köztéri szobrokat, de szerencsére előbb jött el a háború vége.

cserepmozsar 3d
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Az viszont biztos, hogy 1900-ra datált, 12 centiméter magas cserépmozsarunk, valamelyik mezőtúri fazekasmester keze munkája, nem csak dísznek volt a polcon, hanem belsejébe kukkantva láthatjuk, hogy munkára is fogták. Hogy aztán erre a Nagy Háború alatt került sor éppen, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy szép, formás darab, büszke lehetett rá készítője.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.08.08. 12:13 • Címke: manda adatbázis, 3D