a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A rajzfilmes, aki soha nem megy nyugdíjba

rofusz_lead

Augusztus 19-én lesz hetvenéves Rófusz Ferenc, A légy című Oscar-díjas animációs rövidfilm alkotója.

Budapesten született, s már általános iskolásként érdeklődött a rajzfilmek iránt, rajzszakkörökbe is járt. A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatok után 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor, majd társrendező. Olyan népszerű sorozatokon dolgozott, mint a Gusztáv, a Mézga vagy a Kérem a következőt, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, két évvel később lett önálló rendező, első önálló rajzfilmjét A kő címmel készítette (1974), Nepp József ötlete alapján.

Rófusz Ferenc – A légy (Mariai Gábor)

1980-ban megszületett A légy című animációs rövidfilmje, amely elkészülte évében több fesztiválon is díjat nyert. Az eredeti forgatókönyvet négy évvel korábban adta be először, s a filmtervet végül többszöri próbálkozás után Hankiss Elemérnek, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgjának javaslatára fogadták el. A film úgynevezett háttéranimációs technikával készült, a rendező csaknem 3600 rajzból állította össze művét. Kezdetben vízfestékkel dolgozott, de mivel a film a próbavetítésen túl gyorsnak bizonyult, inkább zsírkrétát használt a rajzokhoz. Az alkotás, amelyért 1981-ben Oscar-díjat kapott, egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a néző az ő szemével látja a világot egészen addig, míg agyon nem csapják. A négyperces film két évig készült, s ezalatt több változáson ment át – a címe eredetileg A bogár volt, s kitaláltak egy másik véget is: a légy visszafordul, üldözője szemébe repül, aki elájul, a légy pedig kiröppen az ablakon, – a politika azonban nem járult hozzá ehhez a befejezéshez. A háttérzörejeket is az alkotók gyűjtötték verejtékes munkával: a galambok hangját korahajnalban kellett rögzíteni, az óra hangját egy orosz ébresztőóra ketyegésétől kölcsönözték, a dongó hangját pedig az egyik kellékes a szájával utánozta. Az akkori hazai viszonyokra jellemzően az Oscar-díjkiosztóra nem Rófusz Ferenc utazhatott, hanem a Hungarofilm akkori vezetője, akitől a rendőrség a szállodában vette vissza a filmszakma legrangosabb elismerését. Rófusz csak másfél hónap múlva kaphatta meg Los Angelesben az aranyszobrot, mert az amerikaiak másnak nem adták ki. 
 
Rofusz Ferenc rajzfilmrendező, A légy című animációs filmjéért kapott Oscar-díjjal a kezében stúdiójában. A három perces mű egy légy szemszögéből láttatja a világot a nézővel. MTI Fotó: Friedmann Endre
Rófusz Ferenc A légy című animációs filmjéért kapott Oscar-díjjal a kezében stúdiójában (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Amerikából hazatérve 1982-ben megkapta a Balázs Béla-díjat, s tele volt tervekkel: elkészítette a Holtpont (1982) és a Gravitáció (1984) című rövidfilmeket. Utóbbi ötlete tíz éve foglalkoztatta, de fennakadt a cenzúrán. A filmben kék az almafa, kékek az emberarcú almák, amelyek egyszerre mind elfonnyadnak, elrohadnak és leesve szétloccsannak. Egy egészségesnek látszó alma más sorsra vágyik: leszakítja magát a fáról, a földre érve azonban ő is szétfröccsen, mert belül ugyanolyan rohadt, mint a többi. Rófusz ezután úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő. 1984-ben egy koncertiroda segítségével Németországba került, hivatalosan muzsikusként. Valójában rajzfilmstúdióknak dolgozott, s filmeket készített. 1988-ban Kanada legnagyobb stúdiójához (Nelvana) hívták, így családjával a tengeren túlra költözött. Három évvel később Torontóban létrehozta Fly Films nevű stúdióját, amely reklámfilmeket, videoklipeket és játékfilmekhez speciális rajzfilmeffektusokat készített.
 
rofusz legy
A légy

A rendező 2001-től ismét Magyarországon él. 2002-ben befejezett Tüzet szüntess című nyolcperces animációs filmje háborúellenes állásfoglalás a gyermekek védelmében. 2004-ben készült el a Szerencsi, fel című európai uniós ismeretterjesztő produkció, amely miatt plágiumvádba is keveredett egykori amerikai kollégája, a magyar származású Steve Fellner részéről. 2005-ben mutatták be a Kutyaélet című alkotását, majd a Réka meséi című népszerű könyvsorozat nyomán a gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből animációs tévésorozatot készített. Ticket című kilencperces animációja (2011), amely újra hagyományos technikával készült (a hétezer rajzot hárman készítették a rendezővel együtt), csak az effektekhez hívták segítségül a számítógépet, egy ember életét követi nyomon a születéstől a halálig. A légy perspektíváját megidézve most a főhős szemszögéből ábrázolja a férfi életének fordulópontjait. Az alkotás több nemzetközi filmfesztivál fődíját, valamint a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a gyerekzsűri díját nyerte el. Az utóbbi években készült, Hoppi mesék című tévésorozata óvodás korú gyermekeknek szól. A rendező több filmjén is együtt dolgozott Kanadában élő fiaival, akik mindketten 3D-animátorok.

Rofusz Ferenc rajzfilmrendező, A légy című animációs filmjéért kapott Oscar-díjjal a kezében stúdiójában. A három perces mű egy légy szemszögéből láttatja a világot a nézővel. MTI Fotó: Friedmann Endre
2011-ben (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Az első Oscar-díjas magyar alkotás rendezője 2006-ban átvehette a FilmJus által alapított produceri díjat. Tanított a Budai Rajziskolában, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjban részesült. Néhány éve úgy nyilatkozott, hogy számos filmterve van, szeretne egy festmény-animációt készíteni. Akkor így fogalmazott: „Filmtervekkel tele van az asztalom, egy rajzfilmes ugyanis soha nem megy nyugdíjba”.

MTI

• Publikálva: 2016.08.19. 09:58 • Címke: animáció, évforduló