Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
1951-től minden év augusztus második vasárnapján, majd 1961-től júliusban ünnepeljük a vasutasokat Magyarországon. Az alábbi híradó-összeállításban látható az első Vasutasnapról szóló beszámoló is, sok kézfogással, kitüntetéssel, pénzjutalommal. Az idilli képet azonban árnyalja az a szinte emberfeletti munka, amelyet a vasutas társadalom a mostoha gazdasági körülmények ellenére, a politika nyomása alatt volt kénytelen végezni.
A második világháború a magyar vasúti hálózatban ugyanis rendkívüli veszteségeket okozott: megsemmisült vagy súlyosan sérült a vasúti pályák 35%-a, a vasúti hidak 85%-a. Teljesen elpusztult a villamosított vonalak felsővezetéke is. Jelentős károk érték a MÁV járműparkját: a háború végén a mozdonyok 10%-a, a vontatott járművek 4%-a volt csupán üzemképes állapotban. Az ország gazdasági életének beindításához és a lakosság ellátásához azonban nélkülözhetetlen volt a vasúti közlekedés mielőbbi, legalább ideiglenes helyreállítása, így az új vonalak építésére, korszerűsítésre csak az ötvenes éveket követően kerülhetett sor. Ennek következtében a vasútvillamosítás, és a motorizáció háború előtti lendülete is megtört: szinte hihetetlen, de 1960-ban még közel 90% volt a gőzvontatás részaránya a MÁV szállítási teljesítményében.
Az első vasutasnap 1951-ben: sztahanovisták és békevonatok. Magyar Filmhíradó 1951/33.
Az időközben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium irányítása alá került és szocialista vasúttá avanzsált MÁV sem kerülhette el a munka világának szinte minden területét uraló munkaverseny-programokat. A két legjelentősebb, legnagyobb hírnévre szert tett mozgalom a 2000 tonnás, és az 500 km-es mozgalom volt, melyet a politika egy a Szovjetunióban kialakult magasabb rendű munkamódszernek állított be (1952-re már 13-féle munkaversenyt vezettek be a vasútnál). Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az 1940-es évek második felében érvényben lévő forgalmi utasításokban szereplő terhelési értékek felső határait egyes mozdonytípusoknál 50-60%-kal megemelték. Azonban a telített vasúthálózat és a mind gyakrabban fellépő szénhiány következtében egyre több tehervonat egyre kevesebb árut, egyre lassabban szállított, amely 1952 végén Magyarország legsúlyosabb szállítási válságához vezetett.
Munkaverseny a vasútnál. Magyar Filmhíradó 1952/33.
A politikai vezetés nem fogadta el a szállítási problémák okaira (kapacitás-, jármű- és szénhiány) vonatkozó érveket. Így részben a szállítási válságot felhasználva, részben pedig – egy már korábban megtervezett – vasutasok közötti tisztogatási akciót végrehajtva, 1953. március 25-ről 26-ra virradó éjszaka az Államvédelmi Hatóság 237 embert vett őrizetbe, majd internált azzal az indokkal, hogy 1945 előtt a MÁV katonai szállítással foglalkozó részlegeiben kémelhárító tevékenységet fejtettek ki. Mint sok egyéb folyamatban lévő büntetőügy esetében, a vasutasok ellen indított koncepciós eljárásnak is Sztálin halála vetett véget: 1953 júliusában az internálást megszüntető minisztertanácsi határozatot tettek közzé, és az internáltak túlnyomó többsége vádemelés nélkül hazatérhetett. A vasutas társadalmat ért igaztalan vádakból fakadó erkölcsi felháborodás azonban még az 1956-os forradalom alatt is meghatározó élmény maradt.
Átadták az új győri vasútállomást. Magyar Filmhíradó 1958/33.
Nagy Levente