Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Mint mi is folyamatosan beszámolunk róla, egyre több múzeum teszi online is elérhetővé kincseit. A művészet egyik fellegvára, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) azonban sokáig nem tett semmilyen lépést a digitalizáció felé. Most ez megváltozott – de másképp kezdtek hozzá, mint a többiek.
Kihagyta a legutóbbi Picasso-kiállítást a MoMÁ-ban? Vagy sokat olvasott az 1938-as New York-i Bauhaus-kiállításról, de eddig nem tudta elképzelni? Most már megteheti.
A Leon Levy Alapítvány támogatásával már a Museum of Modern Art is elkezdte digitalizálási projektjét, de nem a gyűjteményét teszi online elérhetővé, hanem az 1929-től ezidáig megrendezett kiállításain készült fotókat, valamint a kiállításokhoz kapcsolódó újságcikkeket, sajtóközleményeket, kiállításkatalógusokat is. Az adatbázisban található fotók nagy részét Soichi Sunami japán fotós készítette, aki 1930-tól 1968-ig dolgozott a múzeum fotográfusaként.
Audrey Hepburn és Alfred H. Barr a Picasso: 75 kiállításon, 1957-ben (forrás: The Museum of Modern Art/Fotó: Barry Kramer)
Több mint 3500 kiállítás anyagát böngészhetjük mostantól, mint például a MoMA első kiállításának, Cézanne, Gauguin, Seurat, van Gogh-kiállítás anyagait, vagy Philip Johnson 1934-es Machine Art kiállításának katalógusát is. Más csemegéket is láthatunk, mint például Dahlov Ipcar kiállítási anyagát: ő volt az első női alkotó, akinek munkáiból önálló kiállítás nyílhatott a MoMÁ-ban, hároméves korától 22 éves koráig készült műveit mutatta be. Georgia O'Keeffe viszont az első nő volt, akinek munkáit a MoMÁ-ban egyáltalán kiállítottak: 1929-ben a múzeum második kiállításán ő volt az egyedüli festőnő, akit a 19 kortárs amerikai festőművészt bemutató tárlaton kiállítottak.
A kezdetek: Cézanne, Gauguin, Seurat, Van Gogh-kiállítás 1929-ben (forrás: The Museum of Modern Art/fotó: Peter Juley)
A projekt technikai leírását az érdeklődők a GitHubon is olvashatják. Az elmúlt két és fél évben a MoMA munkatársai több mint 220 00 kiállítási mappát fésültek át, és ezek alapján készítették el a kiállítások részletes leírását. Ezeket már minden 1929 és 1989 közötti kiállításnál megtaláljuk, kiegészítve a kiállított művészek rövid életrajzaival. A legtöbbször kiállított alkotó Picasso volt, akinek művei több mint 230 kiállításon szerepeltek. Mögötte következik Joan Miró, Fernand Léger és Georges Braque, akik több mint száz kiállításon szerepeltek. A női alkotók közül O'Keeffe szerepelt a leggyakrabban, őt követi Berenice Abbott és Helen Frankenthaler.
Bauhaus: 1919-1928 kiállítás 1938-ban (forrás: The Museum of Modern Art/fotó: Soichi Sunami)
Az adatbázis fejlesztés alatt áll, de a múzeum munkatársai már azon gondolkoznak, hogy a múzeum videoanyagát is digitalizálják, így a közeljövőben filmeket és performanszokat is nézhetünk – a saját szobánkban.
Bakk Ágnes