a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Előkerült a Vörösbegy egy másodpercnyi töredéke

vorosbegy_lead

A napokban a Filmintézet raktárának rendezése közben egy rövidke, eddig azonosítatlan filmszalag, pontosan 22 filmkocka került elő egy elveszett magyar némafilmből, az 1920-ban készült Vörösbegyből.

Moly Tamás népszerű detektív-regényének eredetileg 2600 méter hosszú filmváltozatát, 1921 februárjában a Corso moziban mutatták be nagy sikerrel.

Moly Tamás (1875-1957) pályáját újságíróként kezdte, évekig Párizsban és Berlinben élt, majd amikor a század első éveiben hazatért, színházi szakemberként tevékenykedett. Szépíróként az 1910-es években a Nyugatban tűnt fel novelláival, később több kötete is megjelent. Jöttment című elbeszélését (Nyugat, 1917/22) kortársai, Földi Mihály, Füst Milán, Hamvas Béla és Szini Gyula remekműnek tartották.

vorosbegy1

1918-ban azonban váratlanul átváltott ponyvaregények írására. Szini Gyula, akinek  nem voltak előítéletei a bűnügyi regényekkel kapcsolatban, kritikájában lelkesen üdvözölte ezt a fordulatot: „Conan Doyle, Maurice Leblanc, G. K. Chesterton és mások megmutatták, hogy fantáziadús és értékesebb író is fölveheti poggyászába a szenzáció műfaját. A dreadful pennyből – ahogy az angolok nevezik a bűnügyi és kalandor históriákat – aranyat is lehet csinálni, még pedig irodalmilag is értékes aranyat.” (Nyugat, 1920/11-12) És valóban, Moly Tamás filozofikus iróniája, elmés fordulatai, plasztikus jellemábrázolása kiemelték a ponyvaregények sorából nagy sikerű Vörösbegy-sorozatát, melynek hőse egy különleges átváltozó képességgel rendelkező szélhámos. Az első kötetről Schöpflin Aladár írt kritikát. Moly regényét az Arsene Lupin-típusú regények közé sorolja, melyek abban különböznek a Sherlock Holmes-típusú regényektől, „hogy nem a nyomozó detektív éles elméjét, csodálatos megfigyelését és mindenki eszén túljáró leleményességét ragyogtatja, hanem a bűntettest teszi az érdeklődés központjába, az ő bujkálásában a detektívek elől van a ravaszság, az ügyesség és a csúfolódás fölénye s a rendőrség emberei meglehetősen alul kerülnek.” (Nyugat, 1918/18)

Az 1920-ban készült filmváltozat Moly kalandorregény-sorozatának Álarcos játék alcímen megjelent első részét dolgozza fel. A történet hőse Vörösbegy (Csortos Gyula), a vörös hajú, üvegszemű, szellemességéről és ügyességéről híres szélhámos, aki a rendőrséget orránál fogva vezeti és a legbravúrosabb bűntetteket követi el puszta szórakozásból. Első sikeres akciója, hogy fényes nappal, pénztárfizetési napon kirabolja az Országos Bankot. Ügyfélként jelenik meg a helyszínen, és beáll a pénztár előtt várakozók sorába. Ugyanitt randevúzik Dobonthy rendőrfőnök leánya, Erzsike (Lóth Ila) és Dér Pista, a színész (Tompa Béla). Miközben a fiatalember a pénztárhoz lép, hogy beváltson egy csekket, Erzsike nagyot sikolt és a mellette álló öregúr (Szarvasi Soma) karjába roskad.

vorosbegy2

Míg a jelenlévők a lányt élesztgetik, Vörösbegy elemeli a pénzt az egyik pénztárból, s távozik a zsákmánnyal. Híres János detektív (Bartos Gyula) vezeti a nyomozást, kideríti, hogy Erzsike egy műegértől rémült meg, amelyet Vörösbegy helyezett el egy íróasztal alatt. A tettest azonban nem sikerül elfognia, mert az vakmerő trükkökkel mindig túljár az eszén. A szélhámos még Dobonthyék házát is felkeresi, hogy bocsánatot kérjen Erzsikétől, amiért a műegérrel megrémítette. Ezt az alkalmat arra használja, hogy észrevétlenül 10 000 koronát tulajdonítson el a rendőrfőnök íróasztalából. Dobonthy (id. Latabár Árpád) bosszút esküszik ellene, és elhatározza, hogy ő maga fogja el a bűnözőt. Vörösbegynek maszkírozza magát és úgy megy el a lányával az álarcosbálba.

vorosbegy4
Tompa Béla, Lóth Ila, id. Latabár Árpád

Erre Dér Pista (Tompa Béla), aki feleségül akarja venni Erzsikét, Híres Jánosnak öltözik, hogy az ál-Vörösbegyet elfogva kényszerítse ki az apai áldást. A rendőrfőnök Vörösbegy maszkjában érkezik az álarcosbálba Erzsikével, s a 14-es számú szeparéban foglalnak helyet. Dobonthy észreveszi, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Hazasiet meghagyva a pincérnek, hogy rajta kívül senkit ne engedjen be a lányához. Kis idő múlva megérkezik az igazi Vörösbegy, akit a pincér előzékenyen bevezet a szeparéba. Erzsike apjának véli a szélhámost. Vörösbegy belemegy a játékba és nagyszerűen mutatnak.

A napokban előkerült jelenettöredék, amelyben Vörösbegy és Erzsike (Csortos Gyula és Lóth Ila) a szeparéban látható, a filmnek ebből a részéből maradt fenn.

video

Az előkerül töredék

Hajnalban belép Dér Pista, hogy a letartóztatási komédiát eljátssza, a vélt rendőrfőnök spiccesen szunyókál a kereveten. A színész és Erzsike ekkor nem tehetnek mást, hazavezetik a „papát”. Otthon kiderül a személycsere, s a rendőrfőnök le akarja tartóztatni Vörösbegyet, de az lekapja parókáját, eltávolítja üvegszemét, Bill Ropsként mutatkozik be, és megkéri Erzsike kezét. A lány, aki kezdettől vonzódik a vakmerő szélhámoshoz, igent mond, az elképedt rendőrfőnök pedig végül beleegyezik a házasságba.

vorogybegy3
Csortos Gyula

Vörösbegy szerepét Csortos Gyula játszotta, aki ekkor már rutinos filmszínész volt. Először 1912-ben állt felvevőgép elé. Épp a Vígszínház társulatának tagja volt, amikor Faludi Miklós igazgató a színház mellett üvegműtermet épített és létrehozta a Hunnia Biográf filmgyárat, ahol egy francia operatőr közreműködésével, Góth Sándor rendezésében filmeket gyártott. Itt készült az Egy csók története című, két felvonásos vígjáték, amelyben Csortos az első filmszerepét játszotta. 1916 nyarán három Kolozsváron készült film férfi főszerepét alakította. 1917-ben az Uher filmgyárban Garas Márton filmjében (A szerencse fia) majd Kertész Mihály Phönix filmgyárban rendezett filmjeiben szerepelt (Senki fia, Kuruzsló, Vörös Sámson). Kertész 1919-ben arra készült, hogy filmre vigye Molnár Ferenc Liliom című darabját, mely Csortosnak akkoriban egyik legnagyobb színházi sikere volt. Liliom szerepét Csortos, Julikát Lenkeffy Ica játszotta volna, de 1919 májusában Kertész Mihály váratlanul elhagyta az országot, így a Liliom magyar filmváltozata nem készült el. A Vörösbegy után a néma korszakban Csortos már csak egy szerepet kapott. 1925-ben Bajor Gizi partnereként egy csavargót alakított Gaál Béla Rongyosok című filmjében.

Gaál Bélának, A meseató rendezőjének ez volt az első filmje. Korábban színészként, majd színházi rendezőként dolgozott. Alapító tagja, rendezője és igazgatója volt az I. világháború után, a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színháznak. 1920-ban került a Star filmgyárhoz rendezőnek. A magyar filmrendezők második nemzedékének tagja, akárcsak Bolváry Géza és Fejős Pál, de ellentétben velük, Gaál Béla nem hagyta el az országot, a magyar filmgyártás válságos éveiben is itthon maradt. 1920 és 1929 között hét filmet rendezett (Vörösbegy, 1920; Diadalmas élet, 1923; Csak nővel ne!, 1924; Rongyosok, 1925; Csodadoktor, 1926; Link és Flink, 1927; Csak egy kislány van a világon, 1929).

gaal_bela
Gaál Béla

Gaál Béla már első filmjében igyekezett minél filmszerűbben visszaadni a regény mozgalmasságát. Erre vall az a sajnálatos, halálos kimenetelű baleset is, mely a film forgatásakor történt. A történetben Vörösbegy, akit üldöz a rendőrség, felmászik a Ferenc József híd turulmadarára, s onnan ugrik be a Dunába. A főszereplő Csortost helyettesítő kaszkadőr, egy Tripiska nevű cirkuszi akrobata, aki ezt a mutatványt már többször, sikeresen megcsinálta, ezúttal szerencsétlenül esett, és gerinctörést szenvedett.

Balogh Gyöngyi

forrás: némafilm.blog

• Publikálva: 2012.07.13. 07:00 • Címke: némafilm, filmtörténet

Magyar játékfilmek