a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Kis Párizs a Falk Miksa utcában

missionart lead

Most Párizs költözött a Falk Miksa utca egyik kicsi, de annál életrevalóbb galériájába. Párizst megjárt magyar festők alkotásait kiállítani sosem rossz gondolat. Hát még úgy, hogy a rendelkezésre álló teret igazán kvalitásos munkákkal töltjük meg. A Mission Art tárlatára nem jellemzőek a „töltelékképek”, kvalitásos, értékes munkákat gyűjtöttek össze.

Párizs, mint fárosz, messzire világító fáklya vonzotta a magyarokat is. Így volt ez a művészet fővárosává válása, a 19. század közepe óta, és így van talán még a mai napig is. Ez a fény olyan erős volt, hogy Kassák Lajos, a lakatosinas például gyalog indult útnak, mert mást nem tehetett. De a halálig anyagi gondokkal küszködő Vajda Lajos is eljutott a fények városába, és még nagyon, de nagyon sokan olyan önjelölt vagy éppen képzett művészek is, akikre már senki sem emlékszik, és akkor sem tudtak róluk igazán, amikor Párizsban dolgoztak. Nyilvánvaló, hogy a Mission Art kamaratárlatán ilyen elfelejtett nevekkel nem találkozhatunk (porhüvelyük mellett jórészt az alkotásaik is az enyészeté lettek).

magyarok parizsban
forrás: missionart.hu

Réth Alfréd neve talán a nagyközönség számára a legkevésbé ismert a mostani válogatásból. Réth a nagybányaiakkal dolgozott, majd Egry Józseffel együtt ment Párizsba, ott is mindjárt a Montmartre lett az otthona, az École de Paris szalonokon is kiállító alkotóként lett ismert. Réthnek egy, a kubizmushoz közelítő montmartre-i városrészlet mellett három kisebb absztrakt munkája van most itt. Ugyancsak kevesen tudnak már Prinner Anna, pontosabban Anton Prinner munkásságáról. Ő is megjárta Nagybányát, Vaszary és Rudnay is tanította a Képzőművészeti Főiskolán, de 1928-ban Párizsba költözött és Picasso barátjaként, Anton Prinner néven, férfiruhákat hordva lett szobrász. Az ő bronzból készült fekvő alakja a tárlat legdrágább, 16 millióért kínált alkotása.

anton prinner
Anton Prinner fekvő aktja (forrás: missionart.hu)

És ha már szóba került a pénz, 10 millióba kerül egy méretes, 2001-ben festett Csernus kép, Hogart Camera címmel. Amin ott van minden, ami a festőt a megérdemelt magasságokba emelte. Egyszer, Szentendrén volt csak kiállítva, jól jár vele majd az új tulajdonosa. Aztán a Párizst megjártak seregszemléjéből természetesen nem maradhat ki az oda vissza-visszatérő Czóbel Béla sem, az ajtó kinyitása után mindjárt szemben is találjuk magunkat Párizsi házak című, 1954-es munkájával. De van itt még egy virágcsokor és egy olvasó nő is tőle a 30-as, 40-es évekből. Ezek szintén Párizsban készülhettek, ahová Czóbel 1925-ben tért vissza. Aztán Rippl-Rónai és Párizs is elválaszthatatlanok egymástól, gondoljunk csak azokra sötét tónusú szép pasztellekre. Most éppen egy világosabb krétákkal felrakott női portréra csodálkozhatunk rá, de van itt egy ceruzavázlat is tőle egy körhintás párizsi jelenettel. Perlrott Csaba Vilmos, aki 1908 és 1912 között állított ki többször is a fények városában, most egy ablak előtti tempera csendélettel van jelen, Bálint Endrének, aki 1947-ben jutott el először Párizsba (1957 és 1962 között emigránsként is élt a francia fővárosban) a most kiállított két kollázsos munkája közül az egyik biztosan Párizsban készült. Mattis Teutsch János két évet töltött a francia fővárosban, ő inkább Németországba, Berlinben vált ismertté. Itt most két finom vonalú nőalakját vehetjük meg, de van egy Vasarely-kisplasztika is a kiállításon. Tihanyi Lajostól pedig, aki ki nem maradt volna semmiből, egy 1912-es, tussal rajzolt férfiaktot vásárolhatunk.

mattis teutsch mission art
Mattis-Teutsch János alumínium szobra (forrás missionart.hu)

Végül a már említett Vajda Lajosnak, aki rövid élete alatt négy évet nyomorgott Párizsban, egy 1925-ös szenes önarcképét találjuk meg az egyik sarokban. Vele mondhatni teljes a paletta (Riegl Judit, vagy Hantai Simon talán most nem állt a Mission Art rendelkezésére). Jó összeállítás, érdemes beugrani érte a Falk Miksa 30-ba néhány percre.

Pálffy Lajos

Magyarok Párizsban
Mission Art Galéria
2016.09.20. - 2016.10.22.

• Publikálva: 2016.09.29. 11:27 • Címke: kiállítás

Kapcsolódó írások