a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​Helsinki, 1952 – A legsikeresebb olimpiánk

helsinki_leadAz egész világon feltűnést keltett a magyar sportolók kitűnő szereplése, a 16 aranyat azóta sem sikerült túlszárnyalni.

A XV. nyári olimpiai játékokat 1952-ben Helsinkiben rendezték meg, július 19. és augusztus 3. között. A finn főváros egyszer már kapott rendezési jogot, az 1940-es, XII. nyári olimpiára, de az a második világháború kitörése miatt elmaradt. 1947-ben tíz pályázó közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A versenyeken 69 ország 4955 sportolója vett részt, az olimpiai lángot a legendás finn atléta, Paavo Nurmi gyújtotta meg.

Néhány újdonsággal is szolgált ez az olimpia. A második világháború óta először vehetett részt az olimpián Németország, de először vett részt a játékokon a Szovjetunió is, és mindjárt a második helyet szerezte meg. Lovaglásban ettől az olimpiától kezdve nők is indulhattak a férfiakkal közösen versenyezve. Az atlétikaversenyek kimagasló alakja, a cseh Emil Zátopek három aranyérmet szerzett. Először megnyerte a 10.000 métert, négy nappal később 5.000 méteren diadalmaskodott, majd indult élete első maratoni futóversenyén, amit szintén megnyert.

Még nagyobb meglepetés volt, az egész világon feltűnést keltett a magyar sportolók kitűnő szereplése. Az éremtáblázaton Magyarország számos sportnagyhatalmat megelőzve, harmadik helyen végzett. Csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok végeztek előtte. A versenyeken Magyarországot 189 sportoló – 162 férfi és 27 nő – képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte. A magyar sportolók összesen 42 – 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek, ezzel az 1952. évi nyári olimpia lett a magyar csapat eddigi legeredményesebb olimpiája. A magyar csapat 12 sportágban összesen 269 olimpiai pontot ért el. Ez 70 ponttal több, mint az előző olimpián elért eredmény. A legeredményesebb sportágak az úszás, a torna, a vívás, a birkózás és az atlétika voltak.

A 16 aranyérmet azóta sem sikerült túlszárnyalni. Pedig nem indult egyszerűen az éremtermelés, hiszen az ötödik napra még nem volt egy arany sem. A tornászok aratták az első győzelmeket, Korondi Margit felemáskorlát-, majd Keleti Ágnes műszabadgyakorlata is aranyat ért. Csermák Józsefé lett a harmadik arany, kalapácsvetésben. Öttusában a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István alkotta csapat is aranyat szerzett. 28 év után először sikerült elragadni a bajnoki címet a svédektől ebben a számban. Kötöttfogású birkózóink közül légsúlyban Hódos Imre, míg váltósúlyban Szilvásy Miklós lett bajnok. A hetedik bajnoki cím a céllövő londoni győztes Takács Károlyé lett, aki előre megírta győzelmi beszédét. Neki 1938-ban egy gránát a jobb kezét leszakította, így aztán megtanult bal kézzel lőni…

Az úszóversenyek egyetlen világcsúcsát a magyar női gyorsváltó úszta, Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin összeállításban. Szőke Kató 100 gyorson, Székely Éva 200 mellen, Gyenge Valéria 400 gyorson nyert. A női úszás éremtáblázatán Magyarország végzett az első helyen, négy aranyéremmel. Eddig az olimpiáig a mellúszó számokban szabályosnak tekintették a mai pillangóúszásra emlékeztető úszótechnikát. A következő olimpiától a pillangóúszás külön versenyszám lett.

Aranycsapatunk a döntőben Jugoszláviát verte 2-0-ra. Vízilabdázóink olyan játékosokkal, mint Gyarmati Dezső, Kárpáti György vagy Szívós István, utasították maguk mögé a világot. Kardozóink is remekeltek, a csapatarany mellett ezúttal Kovács Pálé lett az egyéni bajnoki cím, Gerevich és Berczelly Tibor előtt. Helsinki utolsó magyar aranyérmét Papp László szerezte meg, megismételve az 1948-as londoni győzelmét.

Magyarország e sikeren felbuzdulva beadta pályázatát a következő olimpia rendezésére, budapesti helyszínnel, amit nem kapott meg. A kiválasztott híradó részletek az olimpiát megelőző felkészülésről, illetve a hazaérkezésről készültek. A felkészülés helyszíne a tatai edzőtábor. Gyönyörű környezetben edzenek olimpikonjaink. Az első híradásban a kajakosok, vívók, tornászok és a birkózók felkészülésébe pillanthatunk bele, de benézhetünk a tábor konyhájába is.

video

"Szeretet és gondoskodás csendül ki minden kérdéséből" – Rákosi elvtárs látogatása az olimpiai edzőtáborban,  MFH 1952/28.

A második híradás a tornászok és az atléták felkészüléséről tudósít. Láthatjuk, milyen szép környezetben készülnek olimpikonjaink.

video

Békeolimpiára induló élsportolók – A tatai edzőtáborban,  Magyar Filmhíradó 1952/29.

A harmadik híradó az olimpiai csapat hazatérését követi a határtól a Nyugati pályaudvarig, onnan pedig az olimpikonok menetét az Oktogonig. Mindenhol lelkes tömeg üdvözölte őket.

video

Puskás és Papp Laci köszönetet mond – Hazatértek olimpikonjaink, MFH 1952/33.

Kolozsi Lajos

• Publikálva: 2012.07.17. 07:00 • Címke: sport, filmhíradók

Magyar játékfilmek