a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Az elfelejtett rádióénekes fotóhagyatéka a Fortepanon

weygand_lead

A nyár elején a Fortepan publikálta Weygand Tibor szenzációs fotóhagyatékát, amely örökösök híján egy, az énekes egykori házában lakó szomszédja jóvoltából került fel az internetes fotógyűjteményre.

Az egykor országszerte ismert és ünnepelt médiasztárnak életéről sok érdekes részlet olvasható a weben is, gazdag fotóhagyatéka azonban eddig csak kósza CD-lemezek formájában barangolt a gramofonlemez-gyűjtők körében. Weygand pályafutása a húszas évek közepén kezdődött, amikor az akkor létrejött Magyar Rádió is sűrűn foglalkoztatta a jó megjelenésű és kellemes hangú énekest, eleinte még mint füttyművészt. Hamar felfigyeltek rá a lemezgyárak is, előbb az angol Columbia cégnél kapott szerződést, majd később a magyar Patria és az Odeon lemeztársaságok is több száz felvételt készítettek vele. Pályafutása egészen a háború végéig töretlen maradt, ezt követően sok kollégájával együtt ő is eltűnt a süllyesztőben.

Most előkerült fényképei gondtalan és irigylésre méltó ifjúkorról tanúskodnak, melynek szereplői között a magyar rádió- és filmtörténet nagy alakjai is felfedezhetők. A Fortepan fórumozói már eddig is sok érdekes témát és helyszínt is beazonosítottak, érdemes hát elmondani azt is, amit még nem sikerült megfejteni és bemutatni néhány olyan felvételt, ami nem került bele a fortés válogatásba.

Mindjárt elsőnek érdemes egy kis újsághírt idézni, amelynek fotódokumentációja felbukkan a Fortepan képein is a 24806-os, a 24807-es, a 24809-es és a bizonyító erejű 24808-as fotón. A Délibáb című képes hetilap 1929. május 18-i számában ugyanis Az antenna hírei című rovatban ugyanez a kép jelent meg a lényeget eláruló képaláírással.

weygand2

A felvételen nem látható ugyan, de a többiből már tudhatjuk, hogy a híres és népszerű Gózon Gyula-Berky Lili színészházaspár is részt vett a turnén. Hogy maga a Rádiómatiné hogy sikerült és milyen lehetett, nem tudhatjuk már meg soha, hiszen minden egyenes, élő adásban ment akkoriban, a rádió pedig semmit sem rögzített az adásaiból. Annyi azonban biztosra vehető, hogy szívesen hallgatták, hiszen jó néhány ilyen produkció lehetett akkoriban, ha a szegedi pályaudvaron megismert stáb ugyanaz év szeptemberében még egyszer vonatra ült, hogy ezúttal Győrből közvetítse vasárnapi matinéját. Ezen a fellépésen egyébként a legendás Scherz bácsin kívül, aki a magyar rádiózás történetének első bemondója volt, részt vett még jó néhány akkor ismert rádiósztár. Őket a győri matinéról tudósító újságcikk képaláírása őrizte meg és azonosítja most be.

weygand3

Ez a kép csaknem a Fortepanével egy időben készült: 24827. Nyilván a másik kép, a 24826-os is ekkor készült, hiszen szereplői ugyanazok és a Weygandot ábrázoló portré is, hiszen az öltözet azonos.

1930. március 7-én címoldalán hozta a hírt a Mai Nap: "Boxeres rablótámadás Weygand Tibor ellen". Az eset azért is kapott akkora publicitást, mert egy hosszú idők óta Budán garázdálkodó bűnözőpár volt a főszereplője. Vetkőztetések, retikülrablások és egyéb boxeres útonállások gazdagították már bűnlajstromukat, amikor egy éjjel megtámadták a hazatérő énekest is. Weygand azonban kifogott rajtuk, és mivel nem csak a művészi pályán, de az ökölvívásban is szép sikereket ért el, "gyors egymásutánban knock-outolta mindkettőjüket." Az eset nagy port vert fel és az egyik magazin képsorozatban rekonstruálta a történteket. A képsorozatból kettő ugyancsak bekerült a Fortepan válogatásába.

weygand4

Weygand már az első hangos produkció forgatásakor kapcsolatba került a filmmel. A Nevető Budapest, melynek csak mintegy a fele maradt fenn, valójában énekes és prózai kabarédarabok esztrádja volt. Karinthy Frigyes mellett éppen ő az, akinek a jelenete elveszett, szereplésének emlékét néhány cikk és a Weygand-hagyatékban fennmaradt egyetlen filmkocka őrzi.

weygand5Általában szép sikert aratott a filmvásznon is, még prózai szerepeket is kapott. Neve mindig jól hangzott a reklámanyagokban, hiszen igazi médiasztár, a közönség kedvence volt a harmincas években. A Fortepan gyűjteményben is található egy stábfotó, ami az 1936-os Mindenki muzsikája című hangosfilm-sorozat egyik epizódjának forgatása végeztével készült. Sajnos ez a film is elveszett, így  külön érték, hogy legalább ez a kis kocka megmaradt a produkcióból, amelyben Weygand a Dalommal köszöntlek című Sally Géza szerzeményt énekelte Karbán József kamerája előtt. A werkfotón Weygand a bal szélen áll, mellette Fekete Pál, az Operaház tenoristája ligeti hintásnak öltözve, tőle jobbra talán Sándor Anna énekesnő, és a kamera túloldalán minden bizonnyal Kalmár Pál, a tangókirály, akiről Saly Noémi írt egy hónapja érdekes életrajzi könyvet.

Két, ugyancsak filmforgatásra emlékeztető kép, amelyen Dénes Oszkár és Bársony Rózsi táncolnak, valójában egy színházi próba 1938 augusztusából. Hogy azonban melyik darab próbája lehet, nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy valami operett lehetett egy szabadtéri színpadon, talán a Margitszigeten.

A 24802-es kép Weygand további pályafutásának fontos állomását mutatja be. 1938-ban polgári pályára lépett, nyugdíjas állásba az OTI-hoz. Művészi pályáját, amíg tehette, nem hanyagolta, azonban az 1945-ös váltás idején szanálták őt is a zenei stílussal együtt, amit évtizedeken át képviselt 1500 lemezfelvételével és az éter hullámain keresztül. Szerencsére azonban nem tűnt el örök időkre a süllyesztőbe, hiszen életének legfontosabb mozzanatai most már a Fortepan jóvoltából közkinccsé váltak.

Fortepan Blog

• Publikálva: 2012.07.15. 07:00 • Címke: Fortepan