a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Jancsó Miklós: Jelenlét

jancsolead

Ma lenne 95 éves Jancsó Miklós. Csodálatos kisfilmjével, a Jelenléttel, annak is első, 1965-ben készült epizódjával emlékezünk. Ez a film maga is az elmúlásról szól: „Harminc percnyi hosszúságú az egész film. Harminc év alatt csináltuk. Átfogta mindkettőnk életét.”

„Ha a kultúra elvész, idővel eltűnik a hozzá kapcsolódó, attól tárgyiasuló épített környezete is. Az első Jelenlétben (1965) egy hagyomány, egy vallási közösség, egy életmód széthullásának végső stádiumait látjuk. A képek a pusztulás képei. A zsinagóga szakrális funkcióját csak két öreg zsidó ember (Lefkovics Ernő és Róth Bernáth) éleszti újra rövid imádsággal, ha csak pár percre is. Absztrakt, kiüresedett, utódok, hagyományőrzők nélküli, poszt-apokaliptikus világot mutat a kamera. A repedezett falak tövében két szürreális férfialak jár-kel a romok és a szélfútta tóralapok között. Az írásbeli kultúra, a szavakkal teremtett világ léte is megkérdőjeleződni látszik. A zsidó temetőben elhagyott, düledező sírok, mögöttük a távolban gőzmozdony füstölög tova…



Az 1978-ban készített Második jelenlét két rabbi-növendékkel (Lőwy Tamás és Deutsch László) tér vissza az olaszliszkai zsinagógához. A temető és a közösségi hely bejárása során megfigyelhetők az erősödő amortizáció jelei. A falakat profán gyerekrajzok díszítik, a kőpadlón gyereklány ugróiskolázik. A fiatal zsidó férfiak szertartásosan beöltöznek az imához. A közös éneklés, mint remény tölti be a teret, mely így jelképesen újra szakrális funkcióval telítődik: az idősek meghaltak, de vannak még utódaik, kik ismerik és éltetik ezt a hagyományt.

A Harmadik jelenlét (1986) idejére a zsinagógából csak pár, várromra emlékeztető fal marad. A lassú pusztulás képeit a közben színesre váltó film sem vidámítja. Gerendai Endre, Raj Tamás rabbi és a budapesti zsidó vallási iskola tanulóinak látogatása hoz röpke szentséget a beomlott turisztikai kőtájba. A szertartásos mozdulatok, szövegek és közös étkezés hozza újra összhangba az eredeti céljaira rég nem használt teret a lelkesítéssel, a múltbeli, de ma is élő hagyománnyal.

jancso_moldovan
fotó: Moldován Domonkos

Jancsó Miklós beszél a Jelenlét-trilógia készítéséről és az operatőrrel, Kende Jánossal való munkakapcsolatáról:

„Harmincpercnyi hosszúságú az egész film. Harminc év alatt csináltuk. Átfogta mindkettőnk életét. A Szegénylegényeknek kerestünk helyszínt. Akkorra már kitaláltuk, hogy a legfontosabb díszlet egy nagy sánc lesz, egy várszerű jelenség. Tokajtól nem messze található egy avar gyűrű, egy földsánc. Kende akkoriban segédoperatőr volt és velem jött a felvevőgéppel, hogy rögzítse, amit látott. A bodrogkeresztúri pap ajánlotta, hogy menjünk el Olaszliszkára és nézzünk meg egy pusztulásában is megrendítően szép, romos zsinagógát. Elég szomorú látvány volt a zsinagóga, és a két olaszliszkai maradék zsidó, két öregember. (…) Mindjárt fel is vettük a faluban, Olaszliszkán és Bodrogkeresztúron a Jelenlét első részét 1965-ben. Sokáig dobozban állt a film, Aczél nem akarta, hogy bemutassák. (…) Tíz évvel később visszamenni filmes trükk, ha már megcsináltuk nézzük meg, hogy most mi van. E mögött az is meghúzódott, hogy Kende is, én is jól tudtuk, hatásos időkövetés lesz, mert ezt a zsinagógát nem fogják helyreállítani. A templom nem fog megtelni hívekkel, nem fog újra felépülni. (…) A második részt a Még kér a nép előkészítése költségére forgattuk. Mire a végére értünk a két öreg közül az egyik meghalt, a másik Pestre költözött aggok házába. Két rabbinövendékkel tértünk vissza. (…) Akár az első részben, nem csináltam egyebet, mint akkor a két öreggel, most pedig a két növendékkel, megkértem őket, hogy imádkozzanak. És kilátogattunk az olaszliszkai és bodrogkeresztúri csodarabbik sírjaihoz, azokat fényképeztük le. Végül a harmadik részt 1986-ban úgy csináltuk, (…) Sukkotkor, azaz a zsidó sátoros ünnepek alkalmával tértünk vissza (…). Banovich Tamás egy sátrat épített közvetlen a romfal szomszédságába. Magunkkal hoztuk Raj Tamás rabbi barátomat és az általa vezetett Talmud Tóra gyerekeit is. Ott tartottuk a szertartást, azt filmeztük le. Az én kisfiam, az akkor hatéves Dávid is részt vett benne. A gyerekek „jelenléte” nyújt valami pozitív kicsengést, mert az ő nemzedékük színre lépése egybeesett a zsidó tradíciók reneszánszával Magyarországon. Az ilyen fajta jelenlét jól mutatta azt a pozitív erjedést, amelyek már előjelezték, hogy milyen változások zajlanak le a magyar társadalomban, amely aztán ‘89-ben robbant valódi változásokká.”

100 híres

Kispéter István

• Publikálva: 2016.09.27. 09:14 • Címke: jancsó miklós, évforduló