Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Az amszterdami Anne Frank Múzeum legújabb multimédiás projektje segítségével a második világháborús Amszterdamot járhatjuk be, bepillantást nyerve a helyi zsidó közösség mindennapjaiba is. Természetesen Anne Frank segítségével.
A most megjelent mobilalkalmazás a fiatal zsidó lány személyes sorsán keresztül eleveníti fel a holokauszt történetét, aki nyolcadmagával két éven keresztül sikeresen bujkált a városban a nácik elől. Egy névtelen feljelentés nyomán már a normandiai partraszállás után csaptak le rájuk és deportálták egész családját. Nővérével együtt a bergen-belseni koncentrációs táborban, tífuszban halt meg '45 tavaszán. Naplóját 13 éves korától 1944. augusztus 1-jéig vezette. Családjából csak az apja, Otto – és a napló élte túl a holokausztot. Otto Frank lánya emlékére, és hogy megörökítse a holokauszt szörnyűségeit, már 1947-ben közzétette a naplót, amely számtalan kiadást élt meg magyarul is.
Az alkalmazás bemutatása
A mobilalkalmazással 30 olyan helyszínt járhatunk be, melyek Anne Frankhoz és a világháború eseményeihez kötődnek. A térképen a lány arckép-ikonjai jelzik a helyszíneket, melyeket tetszőleges sorrendben járhatunk végig. Ha mint vérbeli holland biciklire pattanunk, akkor két és fél óra alatt járhatjuk be a várost. A túra legtávolabbi pontja Amszterdam déli részén található: ott áll a ház, ahol Anne eredetileg lakott a családjával.
A történelmi jelenetek a mai utcaképbe helyezve jelennek meg.
Felkereshetjük, hogy hol játszott Anne a barátaival, hová járt iskolába, hol volt a rejtekhelyük, vagy a könyvesbolt, ahonnan híres kockás naplóját kapta. Az alkalmazás sajátossága, hogy a történelmi képek a mai városképbe illesztve jelennek meg. „Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek eleven kapcsolatot teremthessenek múlt és jelen között. Amikor Amszterdam központjában vagy akár a saját házuk mellett állnak, és egy világháború korabeli kép a mai utcaképbe helyezve tárul a szemük elé, akkor hiszik csak igazán el, hogy mindez tényleg megtörtént” – mondja Ita Amahorseija, a projekt vezetője. Például a Múzeummal szemben az alkalmazás megmutatja azt a helyet, ahonnan Jan Gies, a család barátja és segítője végignézte, ahogy a nácik letartóztatják a családot. Az alkalmazás segítségével ezen a helyen egy interjút hallgathatunk meg Jan Gies-el.
30 helyszínt járhatunk végig.
„A napló auráját nem lehet visszaadni. Jelenléte a séta során elengedhetetlen” – emeli ki Harald Krämer, a Zürich Művészeti Intézet kommunikációs szakértője és oktatója. Arra bátorítja a látogatókat, hogy ne csak a virtuális élményre támaszkodjanak, hanem a naplót is vigyék magukkal a sétára.
A napló
A tárgyakból, helyszínekből és egyéb információkból – archív filmrészletekből, szemtanúk beszámolóiból, történelmi tényekből, történetekből és háborús képekből saját digitális albumot is léthozhatunk. Az pedig szinte természetes, hogy mindent azonnal megoszthatunk Twitteren vagy a Facebook-on.
S bár az alkalmazás rendkívüli népszerűségre tett szert – már az első héten több, mint 12 ezren töltötték le – a projekt gazdag honlapján okostelefon nélkül is bőségesen találhatunk érdekességeket.
Dékány Zsuzsanna