a rovat írásai

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

​Nemsokára szavaznak is helyettünk?

November 29-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizedik Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáját, ahol nem csak robotokról és drónokról hallhatott a közönség, hanem olyan gondolatébresztő kérdésekről is, mint az ember és gép viszonya és az ebből fakadó társadalmi feszültségek.

Online lapozgatható középkori bestiárium

A varázslatosan illusztrált Aberdeen Bestiárium egyike a legnépszerűbb és legdíszesebb kódexeknek.

Már a szomszédban is digitalizálnak

A Szlovák Nemzeti Galéria is követi a nagy nemzetközi intézetek példáját és gyűjteményéből mára már több 80 ezer tételt digitalizált, amelynek egy részét szabadon felhasználhatjuk.

Régi mesterek portréi az új smileyk

Mostantól akár régi németalföldi mesterek portréit is használhatjuk csetelés közben. Szigorúan önkifejezésre.

10 000 szabadon felhasználható video

Filmkészítőknek, designereknek, fotósoknak és más kreatív szakmában dolgozóknak sokszor fontos, hogy ingyen elérhető, Creative Commons forrásanyagot tudjanak felhasználni. Bár már sok olyan gyűjtőoldalt ismerünk, ahonnan képeket szabadon letölthetünk, de most már a videokat keresők sem panaszkodhatnak.

Digitalizálás összes cikke »

​Szerzői jog a 21. században – Copy21 Blogshop

copy21Október 7-én először rendezték meg a Copy21 blogshopot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán. A szervezők, a Szerzői jog a 21. században blog nem titkolt szándéka, hogy ezzel az eseménnyel hagyományt teremtsenek, és új fórumot nyissanak a szerzői jogi kérdésekről tartott diskurzusoknak.

A workshopon 10 perces blogbejegyzés-szerű előadások követték egymást. Az előadásokban számos szerzői jogi probléma előkerült a közösségi oldalaktól kezdve a drónok által készített felvételeken keresztül a különböző szoftverekig vagy az elektronikus könyvkölcsönzés megoldásáig. A rendezvényre az érdeklődés igen nagy volt, 68 résztvevő regisztrált, közülük többen aktívan kivették részüket a szekciók végén tartott beszélgetésből.

A konferenciát Dr. Mezei Péter (SZTE ÁJTK, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes) nyitotta meg. Mezei Péter alapította a Szerzői jog a 21. században blogot 2009-ben, amely azóta formai és tartalmi változáson is keresztülment, és fokozatosan vált a szerzői jogi hírek egyik számottevő közegévé. Mezei Péter elmondása szerint először egyfajta hobbi volt a blogírás, mivel Magyarországon alig van szerzői jogi blog-felület. Kivételt képez az Artisjus kommunikációs osztálya által szerkesztett Dal+szerző blog. A megnyitó beszédet követte a keynote-előadás: Dr. Békés Gergely (Előadóművészi Jogvédő Iroda) a Deezer perről számolt be. A Deezer Magyarországon elsőként előfizetéssel elérhető online zenei streaming szolgáltató. Az EJI 2013-ban indított pert a Deezerrel szemben az előadókat ért hátrányok miatt. Békés Gergely előadása bepillantást nyújtott a zenei streaming szolgáltatások jogi hátterébe.

copy21
Az első szekció előadói, Dr. Mezei Péter

Dr. Pogácsás Anett (PPKE JAK, egyetemi adjunktus) előadásában részletezte azt a nézetet, hogy a szerzői jogot sokan a hozzáférés akadályaként, felesleges korlátként látják. Az online felületeken a felhasználó számára nem csupán a műélvezet a fontos, hanem a kreatív újrafelhasználás is. A probléma megoldása nem csupán a szerzői jog feladata: a szereplőkön, a gyakorlaton is múlik. Dr. Török Soma ügyvéd előadásának címe: A szerző vagyoni jogosultságai a forgalomban, amellyel hangsúlyozta az átruházás jogintézménye kapcsán a kidolgozás fontosságát. Dr. Papp János Tamás (Médiatudományi Intézet) különböző közösségi oldalak (Facebook, Instagram, Twitter, Pinterest, LinkedIn, Youtube) felhasználási feltételeit hasonlította össze a felhasználók által feltöltött képek tekintetében. Összességében kiderült, hogy a csak magyarul értő felhasználók sok esetben nyelvi nehézségekbe ütköznek, a Twitter példa erre, mert náluk csak angol nyelven érhetőek el a feltételek. További gondot jelenthet a felhasználó számára a pontatlan megfogalmazás. Előfordulhat, hogy jogrendszerek ütköznek, hiszen a legtöbb felhasználási feltétel alapja az amerikai jog, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA). Magyarországon a legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook felhasználási feltételeiben ez a következőképpen hangzik: „Kalifornia Állam joga irányadó jelen Nyilatkozat, és bármely, az Ön és közöttünk felmerülő követelés vonatkozásában, a jogszabályi rendelkezések ütközésére vonatkozó rendelkezésekre való tekintet nélkül.” Azonban van egy kitétel „az Egyesült Államok területén kívül élő felhasználókra vonatkozó különös rendelkezések” címmel: „Igyekszünk létrehozni egy globális közösséget mindenki számára következetes normákkal, de igyekszünk a helyi jogokat is tiszteletben tartani.” Ebben a kitételben pl. az európai felhasználó „hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az Egyesült Államokba továbbítsák és ott dolgozzák fel.” Sőt, külön csak a német felhasználókra vonatkozó feltételeket is megfogalmaztak. A Youtube például egy magyar nyelvű Szerzői Jogi Központot is létrehozott a maximális tájékoztatás érdekében.

copy21
A konferencia közönsége a PPKE ÁJK Dísztermében

Dr. Munkácsi Péter (Igazságügyi Minisztérium, osztályvezető) a nemzetközi jog témájába kapcsolódva a Pekingi Egyezményben és a Marrakeshi Szerződésben foglaltakat fejtette ki. A Pekingi Egyezményt 2012-ben fogadták el a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közreműködésével, az audiovizuális előadás védelme érdekében. A Marrakeshi Szerződés 2016. szeptember 30-án lépett hatályba és, szintén a WIPO tagállamainak összefogásával, a vakok, gyengénlátók, látássérültek védelmére jött létre, azzal a céllal, hogy a látásukban korlátozott személyek is hozzáférjenek a nyomtatott művekhez. Kaskovits Melinda (SZTE ÁJTK, hallgató) szintén a Marrakeshi Szerződés témáját részletezte, köztük hangsúlyozta a speciális formátumúvá alakított könyvek létrehozásának fontosságát. Ez jelenthet nagybetűs írásmódot, Braille-írással létrehozott könyveket vagy hangoskönyveket. Mivel nem kereskedelmi felhasználásról van szó, ezért a szerződésben kimondják a látáskárosultak részére történő elérhetővé tételt – a fenti formátumokban. Dr. Ujhelyi Dávid (Igazságügyi Minisztérium, szerzői jogi szakreferens; PPKE JAK, megbízott oktató) az ancillary (copy)right, azaz a „kiegészítő jog”-ról beszélt a Google News híraggregátor szolgáltatás és a tartalomátvétel példáján keresztül. Az ancillary copyright szerint a híraggregátorok, a híreket, információkat különböző forrásokból összegyűjtő oldalak, például a Google News csak díjfizetés ellenében, ún. Google-adó fejében tevékenykedhet. Néhány országban már bevezetésre is került a jogszabály, amelynek hatására, például Spanyolországban a Google News megszüntette szolgáltatásait. Később kiderült, hogy a hírügynökségeket emiatt gazdasági hátrány érte.

copy21
Grad-Gyenge Anikó

Grad-Gyenge Anikó (KRE-ÁJK, egyetemi docens) a zeneipari jelentések szerepéről számolt be a szerzői jogi reformfolyamatokban. Például a következő iparági elemzések megemlítésével: a nemzetközi zeneipari érdekképviseleti szervezet, az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) által évente kiadott Global Music Report, a magyar vonatkozású Proart zeneipari jelentés, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jelentése. Hangsúlyozta: ezek az elemzések szükségesek a jogalkotáshoz, de nem elegendőek. Dr. Takó Sándor (filmjogász, producer) Drónok alkotói célú használatának szerzői jogi kérdései című előadásában a fotó- és filmművészet példáján keresztül járta körül a témát. Összességében megállapítható, hogy ha drónnal készített fotósorozat esetében érvényesül az emberi választás és nem automatizált folyamat, akkor megvan a fotók egyéni, eredeti jellege, így a szerzői jog vonatkozik a keletkezett képekre. A filmművészetet illetően is ugyanez az állítás érvényesül: a drón eszközmozgató eszköz, egy új egyéni perspektívát lehet a segítségével kifejezni. A könyvnyomtatás feltalálása óta a technikai újítások magukkal hozzák a szerzői jogi problémákat is. Dr. Somkutas Péter (programtervező matematikus, jogász) az autóipar, főként az autóipari szoftverproblémák kontra szerzői jog témáját mutatta be. A szoftverfejlesztők mint szerzők érdekei mellett megvilágításba került az a veszély, hogy az autóiparban használatos szoftverek távolról feltörhetőek és a hackerek átvehetik az irányítást a jármű fölött. A megoldás többrétű: iparági és jogi védelemre egyaránt szükség van.

copy21
Az esemény szórólapja

Dr. Kőhidi Ákostól (SZE DFK, egyetemi adjunktus) szintén az autóipar témájában hallottunk előadást: Az önvezető autót üzemeltető szoftverrel kapcsolatos felelősségi kérdések címmel. Betekintést kaptunk az önvezető autók által okozott károk felelősségi körébe: a hardverhibától kezdve a vezető hibáján keresztül a szoftver meghibásodásáig, ill. ezek együttes hatásáról. Dr. Harkai István (jogász) a számítógépes játékokat szerzői jogi vonatkozását és a terjesztés új modelljeit járta körbe. Mára nagy jelentőséggel bír a digitális disztribúció. A Steam a Valve Sotfware által kifejlesztett tartalomkezelő rendszer, amelyen keresztül számítógépes játékokat vásárolhatunk – több funkció mellett. Hasonló disztribúciós rendszer az Origin és az Ubisoft Club. A digitális disztribúciós platformok például rendkívül népszerűek: a Steam 2015. novemberi adatok szerint 125 millió felhasználót számlált.

Dr. Sándor Eszter Anita (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) a könyvtári kölcsönzés, azon belül pedig az e-könyvek kölcsönzésének problémáival ismertette meg a hallgatóságot. Az elektronikus kölcsönzésre más jogi feltételek érvényesek, mint a hagyományos papír alapú könyvek kölcsönzésére. Szóba került az Országos Széchényi Könyvtár „on demand”, azaz a felhasználói igények szerinti e-könyv szolgáltatása, amelynek célja a közvetítés a nyilvánosság felé. Dr. Legeza Dénes (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szakmai tanácsadó) magyar szerzői jogtörténeti kitekintésből megtudtuk, hogy 1884-ig semmi nem védte a szerző jogát. Ekkor született az első törvénycikk, amely már nem csupán a kiadónak, hanem a szerző jogainak is kedvezett. A történeti szálat napjainkig, az interneten történő közzététel koráig vezette az előadó. Gyömbér Béla, a copy21.com weboldal adminisztrátora és fejlesztője, a KEHTA, a Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát ismertette. A KEHTA a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által üzemeltetett rendszer. Feladata a (nem csak szerzői jogi szempontból) károsnak, jogsértőnek ítélt tartalmak eltávolítása az internetről – bizonyos honlapok elérhetetlenné tételével. Az előadó gyakorlati példáján keresztül kaptunk ízelítőt a rendszer működéséről, a tapasztalatokról.

Copy21 blogshop
2016. október 7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

Takács Eszter

• Publikálva: 2016.10.11. 16:02 • Címke: konferencia