a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A magyar abszurd krónikása

Gazdag Gyula 65 éves

gazdag_leadKülönös rekord fűződik a nevéhez: kilenc filmjét tiltották be.

Ezt a rekordot csak A határozatot Gazdaggal közösen jegyző Ember Judit döntötte meg. Gazdag alkotói módszerének jellegzetessége, hogy mint kedvenc cseh rendezői is, műfajra való tekintet nélkül próbálta meg a szocialista rendszerben tapasztalható abszurditást komédiába fordítani, szarkasztikus humorral ábrázolni. A cenzúra az ellenállásnál is kevésbé tolerálta azt, ha nem veszik komolyan vagy kiröhögik. Újsághírekből, rádióhírekből merítette filmötleteit, melyekben a Kádár-rendszernek azt a tulajdonságát próbálta megragadni, ahogy a hatalom paternalista módon, szülőként viselkedik a gyereknek tekintett állampolgárral. Minden műfajban – legyen az valóságfeltáró szituatív dokumentumfilm vagy operett,  „mesefilm”  vagy túszdráma – a kisrealizmus valósághű hitelességével ragadta meg a hétköznapi történést, amely a jól kitalált stílus, külső látásmód nyomán új fénytörésbe került: a magyar Abszurdisztán modelljévé vált.

Első filmje, a Hosszú futásodra mindig számíthatunk (1968) például egy Esti Hírlap-hírből indult ki: a jeges Dunát akkoriban már átúszó Schirilla György elfut Kenderesre, ahol elneveznek róla egy bisztrót. (Gazdag a kenderesi beszélgetésekből tudta meg ennek okát: hogy egy évvel korábban, Lenin születésnapját ünnepelve, Moszkváig futott). A tanácselnök egy maga által fabrikált verssel fogadja a „hőst” az út közepén, aki helyben futva hallgatja...

video


Az utolsó éves főiskolás hétfőről keddre hozta össze a filmet: költségvetés nélkül, háromfős stábbal, 16 mm-es filmre, kézikamerával. Ez volt az első szituatív, nyomon követő film, melyből kiáltvány, módszer lett a Balázs Béla Stúdióban. Lényege az volt, hogy ne pusztán gondolkozzanak a valóságról, hanem láttassák is azt. A filmet nagy derűvel fogadták a miskolci filmfesztivál nézői, szentesítve a módszert, amely a meghamisítatlan, „tetten ért” valóságot abszurd modellé változtatja.

Következő filmjeire azonban már ki volt hegyezve a ’68 utáni, „visszarendeződő” kultúrpolitika: a betiltások sora a szintén újsághíren alapuló A válogatással (1970) kezdődött, amely azt figurázta ki, hogyan verbuvál a KISZ magának beat-zenekart. Ezt a filmet 1982-ig zárták dobozba, az ezt követő, A határozat című dokumentumfilmet (1972) pedig 1984-ig. A minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje közé Los Angelesben, 1996-ban beválasztott munka azt a folyamatot rögzíti, hogy hogyan távolítanak el egy felcsúti téeszelnököt antidemokratikus eszközökkel, a járási pártbizottság közreműködésével.

A kettő között készült A sípoló macskakő (1971) cenzúrájának története önmagában is Gazdag-filmbe illő. A nyári tábor életét bemutató játékfilm forgatókönyvét elfogadta a 2.Stúdió, a Filmfőigazgatóság, a film leforgott. Átvette az „elfogadó-bizottság”, elkészült az első kópia, s csak ekkor jelentkezett az „igény”, hogy vágják ki a filmnek mintegy harmadát, azokat a részeket, melyek az antidemokratikus táborvezetői módszerek ellen lázadó három fiúról és kirúgásukról szólnak.

video


Ezeket a változtatásokat Gazdag akkor sem fogadta el, mikor az apparátusból valaki hirtelen azt találta ki, szedjék elő a filmet, mint a fiatalsággal foglalkozó egyetlen munkát, és mutassák be az 1971 decemberében ülésező KISZ kongresszus tiszteletére. Az ily módon „kitüntetett” film még a filmkritikusok legjobb elsőfilmnek járó díját is elnyerte 1972 elején; külföldi forgalmazását azonban egészen 1979-ig mégis letiltották, letagadták a külföldi, nemzetközi fesztiválszervezők előtt, mintha még nem készült volna el. A nyári tábor diákjai között számos későbbi filmrendező, értelmiségi szerepelt – még gimnazistaként: Xantus János, Mész András és mások)

E viharos kezdetek után Gazdag mégis tovább rendezhetett, de eltanácsolják a történelmi, parabolagyanús témákról. Ezért arra az ötletre jut, hogy a szürreális operettmese műfajában mondja el véleményét a létező szocializmus valóságáról, a lakáskiutalásokról, paternalizmusról, korrupcióról. A Bástyasétány hetvennégy-ben Honthy Hanna, az örökifjú Primadonna szerepében szocialista-realista altatódalt énekelt, így búcsúzott a filmezéstől.

video

 

ket_ur
Mi adtunk maguknak lehetőséget arra, hogy boldogok legyenek. Ugyanígy el is vehetjük ezt a lehetőséget.” – A Két Úr ugyanazt a mondatot mondja a filmben, amit Gazdag és BBS-es társai Aczél Györgytől hallottak.

1975. október 6-án a Filmművészeti Tanács ülésén a résztvevők többsége úgy határozott, hogy ezt a „reménytelenül egzisztencialista” filmet nem mutatják be. Tíz évvel később, tíz perccel megvágva az 1984-es Filmszemlén láthatta először a közönség – emlékezetes, ahogy a filmvégi rózsaszín fináléra együtt ringatózott a moziterem...

Ezután jóformán csak olyan témát választott, amely súlyos tabuként a sufniban landolt. A Magyarországhoz 1944-ben visszacsatolt országrészek történetét feldolgozó dokumentumfilm már azért is fennakadt a cenzúra hálóján, mert az elején megjelent a korabeli magyar filmhíradók animált logója: a Csonka-Magyarországhoz sorban visszakapcsolódnak az elcsatolt részek (Bevonulás, 1944, 1975, MTV).

1977 őszén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma alkalmából ismét Schirillát kísérte végig a Balaton mentén (Hosszú futásodra még mindig számíthatunk, 1977). Rögzíteni tudta azt is, amikor a Piramis zenekart egy Zala megyei iskolában egy örsgyűlésen tiszteletbeli úttörővé avatták (Mikor megszülettem, 1979, MTV). A bankett címmel az 1944 végén kikiáltott vésztői kommunista „független köztársaságról” (1979) filmezett: ez is kiverte a biztosítékot. Majd Kedd (1980) címmel leforgatta a BBS történetének egyik epizódját, úgy, hogy a Stúdió létrejötte körül bábáskodó kultúrpolitikus neve helyett csak füttyszó hallatszott… Az „Aczél-korszakban” ugyanis az volt az ukáz, hogy Aczél neve nem hangozhat el filmekben. Hiába, a hatalomnak nem volt Gazdagra méretezett humora... Ehhez képest megdöbbentő, hogy ilyen lajstrom után 1982-ben hogyan maradhatott az Elveszett illúziókban (1982) a Csehszlovákia felé tartó magyar tank, amivel a főhős szembetalálkozik.

 

video


Arról nem is beszélve, hogy talán legszebb filmje, a dokumentáris és az abszurd határmezsgyéjén játszódó Hol volt, hol nem volt… (1987) főszereplője, az árva kisfiú géppisztollyal lövi le rémlátomásaiban megjelenő terrorisztikus úttörőtanárát. Itt már arra sem volt érzékeny a cenzúra, hogy a forgatókönyvnek itt is egy létező abszurd, prűd és paternalista családjogi törvény adta az alapját: ha egy gyerek esetében az apa személye nem deríthető ki a gyerek harmadik születésnapjáig, fiktív apát kell kreálni számára. Az anyját váratlanul elvesztő, a nevelőotthonból elszökő Fiú fiktív apja, nem létező utca és házszám keresésére indul, de csak a gyámügyi előadóig jut. Vándorlása során az anyja után maradt egyetlen emlék, egy szép lepke-bros nyomán gyönyörű fekete-fehér fényfilm pereg. A Fiú fantáziájában A varázsfuvola és a magyar népmesék mintájára elevenedik  meg szülei története, és ahogy képzelete, szorongásai játszanak vele. A Fiú és a jobb sorsra, őszinteségre hivatott emberek (a fiktív apajegyzéket tartalmazó hamis iratokat elégető gyámügyi előadó és az e világban szintén otthontalan ápolónő) a hatalmas tatai turul hátán repülhetnek ki az őket intézetbe zárással fenyegető Abszurdisztánból, amely irreálisabb a mesék igaz világánál is.

video


Természetesen nem itt fejeződtek be Gazdag történetei. Nem említettük minden filmjét, tervét, színházi pályáját – de ez a kiröpülés mégis szimbolikussá vált személyes sorsában is. Amikor itthon a kilencvenes évek elején nem tudta megvalósítani markáns elképzeléseit a Színház-és Filmművészeti Főiskola Filmfőtanszakának vezetőjeként, 1993-tól Amerikában, az UCLA hasonló beosztásában megtehette ugyanezt. Azóta az UCLA egyetemi tanáraként és a Sundance Fesztivál művészeti vezetőjeként tevékenykedik.

Isten éltesse!

Fazekas Eszter

Életműinterjú Gazdag Gyulával a Filmkultúrában.
A Bástyasétány hetvennégy dvd-n.

• Publikálva: 2012.07.19. 18:47 • Címke: filmtörténet, évforduló

Magyar játékfilmek