a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Mentsünk meg egy filmklasszikust!
Tavaly egy párizsi bolhapiacon előkerült az osztrák filmtörténet talán legtöbbet keresett, elveszett alkotása, a Nagyváros zsidók nélkül. Mivel az 1924-es film gyorsan bomló nitro nyersanyagra készült, megmentésével nem lehet sokáig várni. A filmfelújítás költségeire a Filmarchiv Austria közösségi gyűjtéssel akarja előteremteni a szükséges pénzt.
2015 októberében szenzációs lelet került elő egy párizsi bolhapiacon. Egy francia gyűjtő értesítette a Filmarchiv Austriát, hogy régi filmkópiára bukkant. Amikor a kutatók átvizsgálták a tekercseket, alig hittek a szemüknek: méterről-méterre biztosabb lett, hogy talán a legfontosabb osztrák némafilm, a Nagyváros zsidók nélkül (Die Stadt ohne Juden) régóta keresett, eredeti nitropozitív kópiájáról van szó. Eddig a film csak töredékesen volt meg az archívum gyűjteményében. Az 1924-ben készült mű felbecsülhetetlen filmtörténeti érték: világviszonylatban az első alkotás, amely előre megsejtette a zsidók elűzését, és azt azt követő politikai és társadalmi következményeket – ami néhány év múlva realitássá vált. Nincs olyan film a korban, amely ezzel a témával ilyen nyíltan foglalkozna.
Színezett képkocka a filmből
A film a zsidó író és publicista, Hugo Bettauer regényéből készült, aki korának egyik legmegosztóbb irodalmi személyisége volt. 1922-ben megjelent, magyarul is olvasható regénye, a Nagyváros zsidók nélkül apokaliptikus vízió arról, hogy hogyan szegényedik el egy város gazdaságilag és kulturálisan, miután elűzik a zsidó lakosságát. A szatirikus utópia a Bécsben egyre gyakoribb antiszemita jelenségekre kívánta felhívni a figyelmet. Az író akkor még látott lehetőséget a megbékélésre: a történet végkifejlete pozitív, a város boldogulása érdekében visszahívják a zsidókat. Egyébként nem ez volt az egyetlen nagy indulatokat kiváltó, provokatív téma, amit az Amerikát többször is megjárt Bettauer felhozott: cikkeiben foglalkozott a válással, az abortusszal és a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésével is. Több regényéből készült film, köztük Georg Wilhelm Pabst korai alkotása, az Asta Nielsen és a fiatal Greta Garbo közreműködésével forgatott Bánatos utca (1925). Bettauer személyes sorsának alakulása nem igazolta vissza 1922-es optimizmusát: 1925-ben hat golyóval ölte meg egy náci merénylő, akit mindössze 18 hónap elmegyógyintézeti kezelésre ítéltek.
A bécsi antiszemitizmus új képei
A regényből 1924-ben Hans Karl Breslauer forgatott filmet, a korszak népszerű sztárja, Hans Moser főszereplésével. A filmtörténészek szerint a most felfedezett anyag teljesen új megvilágításba helyezi az eddig ismert filmtöredéket. Az elveszettnek hitt befejezés és más előkerült részletek egy párhuzamos elbeszélést tesznek láthatóvá. Korábban ismeretlen képeket láthatunk bécsi zsidó életről, egyértelműen antiszemita konnotációban. Először látható teljes egészében Hans Moser indulatos antiszemita jelenete is. Az első világháború utáni Bécs antiszemitizmusának ábrázolásával sokkal élesebben kirajzolódik a film politikai üzenete. Az Filmarchiv Austria munkatársai felhívásukban kiemelik, hogy ez az üzenet napjaink fenyegető tendenciái, a jobbratolódás, polarizáció és populizmus közepette kiemelkedően fontos. Nem véletlenül lett a filmmentő projekt mottója Save The Past For The Future! (A jövő érdekében mentsük meg a múltat!)
A projektet bemutató kisfilmben megszólalnak a Filmarchiv Austria munkatársai
Ahhoz, hogy 90 év után a filmet teljes hosszában láthassuk, a meglévő töredékekből kell előállítani egy autentikus kompilációt, ami egy igen bonyolult, munkaigényes és költséges folyamat. Ehhez a gyorsan bomló nitrofilmet sürgősen, hónapokon belül digitalizálni, majd restaurálni kell – a szükséges forrás azonban nem áll rendelkezésre. Ahogy a film a maga idején a civil társadalmat kívánta felrázni, most a megmentése érdekében is a nagyközönséghez fordulnak a szakemberek, amikor közösségi gyűjtést hirdettek meg.
Az eredeti nitropozitív kópia egy darabja
A film megmentéséhez számításaik szerint 75 ezer eurót (kb. 23 millió forintot) kell összegyűjteni. A legkisebb felajánlható összeg 15, a legnagyobb 8500 Euro. A részleteiben gondosan kidolgozott gyűjtés során minden adományért cserébe személyre szabott ajándék jár a projekt logójával díszített biopamut táskától kezdve a személyre szabott archívumi vezetésen át az archívum munkatársainak az adományozó nyelvén (!) elmondott videóüzenetéig. Eddig a megcélzott összeg harmada jött össze, a gyűjtés még 30 napig tart, itt lehet adakozni. Az akció nemzetközi, az archivátorok bizonyára szívesen fogalmaznának magyar nyelvű köszönetet is.
A team előre is köszöni – bármely nyelven
Löwensohn Enikő