a rovat írásai

Szentendrén van a 100 évig lappangó Czóbel

A 104 évig lappangó Czóbel-festmény, a Ringelspiel (Körhinta) volt a BÁV novemberi aukciójának szenzációja. Most három hónapig Szentendrén, a Czóbel-múzeumban nézhetik meg eme elveszettnek hitt színpompás alkotást.

Százezer látogatót célzott meg az Art Capital

Erősíteni akarják a szentendrei Art Capital nemzetközi jellegét a szervezők, 2017-ben a kiállítások kurátori rendszerben valósulnak meg, a kurátorok pedig többek között Lengyelországból, Romániából, Németországból, Szlovéniából, Finnországból, Oroszországból és Spanyolországból érkeznek.

Értékmentés másképp: Itthon a páratlan Kossuth-fénykép

Igazi kuriózum, egy Kossuth Lajosról 1852 tavaszán Amerikában készült dagerrotípia került nemrégiben a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményébe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) letétjeként. A felbecsülhetetlen értékű darabot 25 ezer dollárért vásárolta meg a Nemzeti Bank az Értéktár Program újabb állomásaként.

Karddal és ecsettel is harcolt az önkény ellen

Száz éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Jogot tanult, 1848-ban honvédnek állt, végül forradalmár festő lett, de később vaskereskedésel is foglalkozott.

A második leghíresebb mexikói muralista

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Leghíresebb művével konkurenciát csinált saját magának

Százhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

Firenze szobrászmestere

Ötszázötven éve, 1466. december 13-án halt meg Donatello, a 15. század legnagyobb olasz szobrásza, akinek legismertebb műve a Dávid-szobor. Pályájáról sokat tudunk, de személyiségéről, jelleméről szinte semmit.

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

​A Háromkirályok Szentendrére lovagoltak

Az adventi és a karácsonyi időszakban Szentendrén látható Ferenczy Károly egyik legismertebb alkotása, a Háromkirályok. A Magyar Nemzeti Galéria által őrzött alkotás a Ferenczy Múzeumban tekinthető meg.

​Balladák, románcok, cigányok – Szentandrássy István a Várkert Bazárban

1979-ben a zalai Csapiban összegyűlt egy csapat, a hazai cigányság talán legjobbjai. Szentandrássy István Kossuth-díjas festő is ott volt abban a negyven évvel ezelőtti táborban. Ahol találkozott Péli Tamással, és a tanítványa lett 13 hosszú éven át. A mester már meghalt, a tanítvány munkáiból most a Várkert Bazárban láthatunk egy kis ízelítőt.

​Gajzágó Sándor vendégsége Gross Arnoldéknál

Ha úgy érezzük, hogy végképp rátelepedett a lelkünkre a november, sétáljunk el a faleveles, nedves és hangos Bartók Béla úton az Arnoldo Galériáig, és üljünk be egy finom teára Gross Arnold itt maradt világába.

Művészet összes cikke »

​Gajzágó Sándor vendégsége Gross Arnoldéknál

gross_leadHa úgy érezzük, hogy végképp rátelepedett a lelkünkre a november, sétáljunk el a faleveles, nedves és hangos Bartók Béla úton az Arnoldo Galériáig, és üljünk be egy finom teára Gross Arnold itt maradt világába.

Ahol ráadásul most a barát és kiállítótárs, Gajzágó Sándor finom mívű festményei vendégeskednek. Az egyik falon Arnold, a másikon Sándor, középen, az ablakban pedig egy kanári. De most nem róla, a madárról lesz szó, hanem a vendégről, ifj. Gajzágó Sándorról, aki a Kisképző elvégzése után a Hittudományi Akadémiára jelentkezett. Ami 1969-ben bátor dolog volt, hiszen erős volt akkoriban a szorítás a hívő emberek torkán. Gajzágó, Arnold mostani vendége elvégezte az akadémiát, de nem lett pap, ki tudja, talán éppen a festészet miatt. Mert az is ekkoriban lett fontos neki, és jó tanárai is voltak, élükön az édesapjával, idősebb Gajzágó Sándorral. Nem véletlenül a Mátyás-templomban állít ki először, lírai hangvételű képeinek témái ugyanis első sorban Jézus életéből vett epizódok. No de ne gondoljunk mindjárt arra, hogy olyan „szentképecskés” dolgok ezek. Mert Gajzágó Sándornak egy lélekből táplálkozó külön világa van, különös alakjai ott lebegnek a színekkel gondosan felépített terekben.

gajzago
(forrás: a kiállítás Faceebok-eseménye)

Az idő színes köde lehet, amelyből elősejlenek a különös ruhákba, lebernyegekbe bújtatott újszövetségi szereplők, emberek. Akik körül elszórva sokszor antik romokat, tört oszlopokat látunk, egy jelzésszerű bibliai tájat. A gonosz, mert az is ott van a Bibliában, a gonosz itt a képeken nem vicsorgó fogú, torz arcú patás rettenet, csak éppen meg lehet különböztetni a jótól. Nyolc képecske van a falon a kávéházban, Jézus megkísértése a jeruzsálemi templom tetején, az égen napkitöréssel. Aztán a sorsvetés a varratlan köntösre, ahol egy létra adja a bizonyságot a történethez. A mennybemenetel a ködös égből kiragyogó alakkal, és az ostorozás előtti pillanatok. Aztán Pál apostol Máltán, ahol két nőalakkal látható a kavargó zöldekben. Vagy a bethesdai fürdő az antik épületelemekkel és a vízben lebegő alakokkal. Amik sokszor furcsán elnyújtott, madárláb szerű kezekkel és lábbakkal vannak ábrázolva.

Gajzágó Sándor alakjai örökkévalóak, évekkel, talán évtizedekkel ezelőtt már valahol láttam őket, és ezt most, ezen a novemberi délutánon mindjárt tudtam, ahogy az Arnoldóba beléptem. Még két hétig ott lesznek, aztán ki tudja mikor és hol bukkannak fel ismét. A helyet is csak ajánlani tudom.

A Magyar grafika aranykora – válogatás Gross Arnold gyűjteményéből II. Gajzágó Sándor festőművész
Arnoldo Galéria és Kávézó

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.24. 10:56 • Címke: kiállítás