a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

​Gajzágó Sándor vendégsége Gross Arnoldéknál

gross_leadHa úgy érezzük, hogy végképp rátelepedett a lelkünkre a november, sétáljunk el a faleveles, nedves és hangos Bartók Béla úton az Arnoldo Galériáig, és üljünk be egy finom teára Gross Arnold itt maradt világába.

Ahol ráadásul most a barát és kiállítótárs, Gajzágó Sándor finom mívű festményei vendégeskednek. Az egyik falon Arnold, a másikon Sándor, középen, az ablakban pedig egy kanári. De most nem róla, a madárról lesz szó, hanem a vendégről, ifj. Gajzágó Sándorról, aki a Kisképző elvégzése után a Hittudományi Akadémiára jelentkezett. Ami 1969-ben bátor dolog volt, hiszen erős volt akkoriban a szorítás a hívő emberek torkán. Gajzágó, Arnold mostani vendége elvégezte az akadémiát, de nem lett pap, ki tudja, talán éppen a festészet miatt. Mert az is ekkoriban lett fontos neki, és jó tanárai is voltak, élükön az édesapjával, idősebb Gajzágó Sándorral. Nem véletlenül a Mátyás-templomban állít ki először, lírai hangvételű képeinek témái ugyanis első sorban Jézus életéből vett epizódok. No de ne gondoljunk mindjárt arra, hogy olyan „szentképecskés” dolgok ezek. Mert Gajzágó Sándornak egy lélekből táplálkozó külön világa van, különös alakjai ott lebegnek a színekkel gondosan felépített terekben.

gajzago
(forrás: a kiállítás Faceebok-eseménye)

Az idő színes köde lehet, amelyből elősejlenek a különös ruhákba, lebernyegekbe bújtatott újszövetségi szereplők, emberek. Akik körül elszórva sokszor antik romokat, tört oszlopokat látunk, egy jelzésszerű bibliai tájat. A gonosz, mert az is ott van a Bibliában, a gonosz itt a képeken nem vicsorgó fogú, torz arcú patás rettenet, csak éppen meg lehet különböztetni a jótól. Nyolc képecske van a falon a kávéházban, Jézus megkísértése a jeruzsálemi templom tetején, az égen napkitöréssel. Aztán a sorsvetés a varratlan köntösre, ahol egy létra adja a bizonyságot a történethez. A mennybemenetel a ködös égből kiragyogó alakkal, és az ostorozás előtti pillanatok. Aztán Pál apostol Máltán, ahol két nőalakkal látható a kavargó zöldekben. Vagy a bethesdai fürdő az antik épületelemekkel és a vízben lebegő alakokkal. Amik sokszor furcsán elnyújtott, madárláb szerű kezekkel és lábbakkal vannak ábrázolva.

Gajzágó Sándor alakjai örökkévalóak, évekkel, talán évtizedekkel ezelőtt már valahol láttam őket, és ezt most, ezen a novemberi délutánon mindjárt tudtam, ahogy az Arnoldóba beléptem. Még két hétig ott lesznek, aztán ki tudja mikor és hol bukkannak fel ismét. A helyet is csak ajánlani tudom.

A Magyar grafika aranykora – válogatás Gross Arnold gyűjteményéből II. Gajzágó Sándor festőművész
Arnoldo Galéria és Kávézó

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.24. 10:56 • Címke: kiállítás