a rovat írásai

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

​Nemsokára szavaznak is helyettünk?

November 29-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizedik Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáját, ahol nem csak robotokról és drónokról hallhatott a közönség, hanem olyan gondolatébresztő kérdésekről is, mint az ember és gép viszonya és az ebből fakadó társadalmi feszültségek.

Online lapozgatható középkori bestiárium

A varázslatosan illusztrált Aberdeen Bestiárium egyike a legnépszerűbb és legdíszesebb kódexeknek.

Már a szomszédban is digitalizálnak

A Szlovák Nemzeti Galéria is követi a nagy nemzetközi intézetek példáját és gyűjteményéből mára már több 80 ezer tételt digitalizált, amelynek egy részét szabadon felhasználhatjuk.

Régi mesterek portréi az új smileyk

Mostantól akár régi németalföldi mesterek portréit is használhatjuk csetelés közben. Szigorúan önkifejezésre.

10 000 szabadon felhasználható video

Filmkészítőknek, designereknek, fotósoknak és más kreatív szakmában dolgozóknak sokszor fontos, hogy ingyen elérhető, Creative Commons forrásanyagot tudjanak felhasználni. Bár már sok olyan gyűjtőoldalt ismerünk, ahonnan képeket szabadon letölthetünk, de most már a videokat keresők sem panaszkodhatnak.

Digitalizálás összes cikke »

​Nemsokára szavaznak is helyettünk?

njsztNovember 29-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizedik Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáját, ahol nem csak robotokról és drónokról hallhatott a közönség, hanem olyan gondolatébresztő kérdésekről is, mint az ember és gép viszonya és az ebből fakadó társadalmi feszültségek.

Hogy milyen aktuális ez a téma, mi sem mutatja jobban, minthogy két nagy sikerű tv-sorozat is hasonló kérdéseket feszeget, a brit Humans és az HBO Westworld-je. Habár világos, hogy miért találta fel az ember az „okos gépeket”; a sebészetben, az üzemekben, a mezőgazdaságban való alkalmazásuk haszna vitathatatlan, mégis komoly etikai és biztonsági kérdések merülnek fel alkalmazásuk során. Ezekre a kérdésekre is felhívta a figyelmet Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója, a konferencia címére reflektálva: „Gondolkodom, tehát látom a veszélyeket”. Az első előadó, Bőgel György a már említett társadalmi hatásokról szólt. Jól látszik, hogy a segítség mellett, amit a gépek nyújtanak, sajnos el is vesznek, különösen igaz ez az egyszerűbb munkákra. Bár a munkanélküliség aránya soktényezős, mégis, az okos gépek megjelenése nagyban hozzájárul a növekedéséhez. Mi lesz veled középosztály? – teszik fel sokan a kérdést. Régóta látszik, hogy a legnagyobb probléma a középfokú végzettségűek elhelyezkedésével van. A világ „Tedekre és Billekre” szakad, Tedekre, az értelmiségi alkotókra – és Billekre, a kiszolgáló, adminisztratív munkát végzőkre. Hogy vajon mi a megoldás erre a társadalmi feszültségre, csak találgatni tudunk. Talán még több innováció? Állami beavatkozás? Oktatás? Progresszív adózás? Csepeli György az evolúcióból kiindulva közelítette meg a kérdést. Az evolúció folyamatának végpontjaként rendszerint a homo sapienst állítják. De valóban mi lennénk a végpont? Aligha. Az evolúció nem befejezett, a nagy kérdés még mindig az, hogy a mesterséges intelligencia vajon kiszorítja, vagy kiegészíti az embert?
 
njszt
Istenes Zoltán előadásának illusztrációja

Istenes Zoltán, az NJSZT Robotika szakosztályának elnöke és Charaf Hassan a robotika, illetve a szoftverrendszerek kapcsán hangsúlyozta az oktatás szerepét. A robotoktól nem félni kell, hanem meg kell ismerni őket, különben a felnövő nemzedék képtelen lesz megfelelően használni és fejleszteni bármelyiket is. Sőt Istenes Zoltán szerint az ECDL, azaz az Európai Számítógép-használói Jogosítvány mintájára most már az ERDL, azaz a robothasználói jogosítvány is időszerű lenne. Haidegger Tamás az orvosi robotikát, elsősorban a Da Vinci sebészrobotikai berendezést mutatta be. Bár a robotok használata a sebészetben, különösen a nagyobb precizitást igénylő beavatkozások során felbecsülhetetlen, a társadalom mégis bizalmatlan felhasználásukkal kapcsolatban. Az előadó megállapítása szerint a „robotok társadalmi elfogadottsága általában meredeken nő, egész addig, amíg nincs valamilyen negatív hír, amely visszaesést okoz.”



Takács Árpád előadásában az önvezető autók, Zsedrovits Tamáséban a drónok, Paplógó Zoltánnál az emberrel közvetlen együttműködésben dolgozó YuMi robotok, Sepp Nobertnél az IBM Watson mesterséges intelligenciájáé volt a főszerep. Szinte valamennyi előadó kulcsfontosságúnak nevezte az eszközök tudatos használatát és az erre való oktatást. A YuMi kapcsán többek érdeklődését is felkeltette, hogy akár egy tízéves gyerek is meg tudja tanítani különböző feladatok elvégzésére a robotot. Zárásként Alföldi István gondolatait idézzük. „A feladatunk az, hogy a változásoknak minél kevesebb kárvallottja és minél több haszonélvezője legyen. „Ha a Billek lennének többségben, az a Tedeknek is baj lenne” és „Bár egy kvízjátékban Watson, a mesterséges intelligencia legyőzte az embert, mi nem vagyunk butábbak, csak mások: emberi módon gondolkodunk. És ennek örüljünk.”

A konferenciáról további beszámolók itt és itt olvashatóak.

Tompa Éva

• Publikálva: 2016.12.05. 14:04