a rovat írásai

Kidman Cannes királynője

Nicole Kidman a 70. cannes-i fesztivál igazi királynője: az ausztrál filmsztár idén a hivatalos programba meghívott három filmben és egy sorozatban is játszik.

Willem Dafoe lesz Vincent van Gogh

Willem Dafoe játssza Vincent van Goghot egy francia helyszíneken játszódó életrajzi filmben.

Egy kis felhajtás a Szárnyas fejvadász 2049 körül

Harrison Ford a Szárnyas fejvadász című kultfilm folytatásának egy kulcsjelenetéről is mesélt egy facebookos közönségtalálkozón a produkció első mozis trailerének bemutatója alkalmából. 

30 éve Szomszédok

1987. május 7-én mutatták be a gazdagréti panelház lakóinak életét bemutató Szomszédok című teleregény első részét.

​Alain Delon utolsó filmjére készül

Alain Delon utolsó filmjére készül, amelyben Juliette Binoche-sal játszik együtt. A 81 éves filmsztár a Liege-ben megrendezett nemzetközi bűnügyi filmfesztiválon beszélt terveiről.

De miért is akarna Steven Seagal Ukrajnába menni?

Négy évre megtiltották a kijevi hatóságok Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek a beutazást Ukrajnába, hozta nyilvánosságra pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.

Önmagát alakítja Ferenc pápa

Saját magát játssza Ferenc pápa a Beyond the Sun című új filmben, melyet a cannes-i filmfesztivál idején folyó nemzetközi filmvásáron szeretne értékesíteni az olasz Ambi Pictures produkciós cég, értesült a variety.com.

Dietrich, a filmbálvány

Huszonöt éve, 1992. május 6-án halt meg Marlene Dietrich, minden idők egyik legnagyobb filmbálványa.

​Brian De Palma thrillert forgat

Brian De Palma új filmje, a Domino című thriller főszerepéről folytat tárgyalásokat Nikolaj Coster-Waldau (Trónok harca) és Christina Hendricks (Reklámőrültek), értesült a The Hollywood Reporter filmes portál.

​Alain Delon Kolozsváron

Alain Delon francia filmszínész és -rendező lesz a kolozsvári 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) díszvendége, közölték szerdán a fesztivál szervezői.

Cannes-ba tart a Körhinta

Fábri Zoltán Körhinta című alkotása meghívást kapott a 70. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába, jelentették be szerdán a szervezők Párizsban.

Film összes cikke »

A napsugaras realista

risi leadSzáz éve, 1916. december 23-án született Dino Risi filmrendező, az olasz komédia mestere.

A híres Scala operaház orvosának fiaként Milánóban látta meg a napvilágot. A fiatal újságíró, Benito Mussolini is apja betegei között volt. A második világháború végén, amikor 1943-ban az egyszer már megbukott, de a németek által kiszabadított Duce Észak-Itáliában kikiáltotta a csak Hitler kegyelméből létező Saló-i Köztársaságát, a család Svájcba menekült. A korábban orvosi tanulmányokat folytató Dino és költői ambíciókat dédelgető öccse itt került a film vonzásába, Genfben elvégezték a francia rendező, Jacques Feyder egyik kurzusát. A háború után apja kívánságának engedve elvégezte ugyan az orvosi egyetemet, de egy percig sem praktizált.

dino risi
Fiatalon, Romolo Garroni operatőrrel (forrás: Wikimedia Commons)

Rövidfilmeket kezdett rendezni, egyik első alkotása, a Sötétség a moziban egy életunt férfiról szólt, akinek nyomtalanul elmúlik a depressziója egy moziban töltött délután után. Alkotása megtetszett Carlo Ponti producernek, aki megvette a filmet, és forgatókönyvírói állást ajánlott Risinek. Az első szárnypróbálgatások után, 1955-ben már Sophia Lorennel és Vittorio de Sicával forgatta a Kenyér, szerelem és... című vígjátékot, majd a Szépek, de szegények és a Szegények, de jóképűek következett.

... e la vita continua című sorozat forgatásán 1984-ben

Risi az olasz neorealizmus hagyományain nevelkedett, de annak „napsugarasabb” változatát képviselte. Egymás után rendezte a sikeres vígjátékokat fiatal sztárok főszereplésével, de csak a közönség tetszését nyerte el: a kritikusok csípősen azt írták, hogy a neorealizmust „rózsaszínű realizmusba” fordította át. 1961-ben Anita Ekberg főszereplésével készített filmet Zárt ajtók mögött címmel, a gyönyörű svéd modellhez egy ideig gyöngéd szálak is fűzték. Ugyanebben az évben fejezte be A siker ára című fekete komédiáját, első cinikus pillantását a „rossz közérzetű olasz társadalomra”. A főszereplő Alberto Sordi egy idealista kommunistát játszik, aki elveszíti pénzét, feleségét, sőt még a szabadságát is, s bár látszólag visszaszerez mindent, rá kell döbbennie, hogy csak gerinc nélkül lehet karriert építenie. A „rózsaszín" kategóriából az 1962-ben született, zajos sikerű Előzés szabadította ki. Vittorio Gassmant, aki tizenhat filmjében szerepelt, ezúttal egy playboy bőrébe bújtatta, aki magával cipeli a szorgalmas, ámde kissé szögletes, Jean-Louis Trintignant által megformált fiatalembert, hogy céltalan száguldozásai során társa legyen. Az utazásnak a kalandok és tengerparti üdülőhelyek felé végül a vakmerő előzés vet véget, amely átröpíti az autót az út menti sziklák fölött. A balesetet Gassman túléli, de Trintignant meghal. A producer nem akarta, hogy a történet tragikus véget érjen, ám Risi fogadást ajánlott: „Ha holnap esik, beleegyezem a happy endbe.” Másnap nem esett, így a saját elképzelései szerint forgathatta le a mozit, s a komor vég inkább elősegítette, mintsem hátráltatta a film diadalát.

Dino Risi 2008-ban a Velencei Filmfesztiválon

A rendező fél évszázad alatt 54 változó minőségű filmet forgatott. Ezek közül kiemelkedik az 1963-ban készült Szörnyetegek. A húsz epizódból összeálló történet Vittorio Gassman és Ugo Tognazzi jutalomjátéka, akik szemkápráztató ügyességgel bújnak új meg új alakba. A fura karakterek között van fanatikus fociőrült, korrupt politikus, a fiát önzésre nevelő apa és a sikerért bárkit sárba tipró ügyvéd, a groteszk galéria máig megnevetteti, ugyanakkor jeges borzongással tölti el a közönséget. Komorabb hangvételű a Kedves papa, amelyben Gassman egy partizán múlttal rendelkező üzletembert alakít, akinek fia egy terrorista csoport tagja lesz, és a férfi csak túl későn ébred rá, hogy a fia megpróbálta meggyőzni társait, ne végezzenek vele. Legnagyobb nemzetközi sikerét A nő illata című filmjével aratta, amelyet 1975-ben két Oscar-díjra jelöltek. A történetet 1992-ben Martin Brest vette elő, és a főszerepet Al Pacinóra osztotta, aki Oscar-díjat nyert alakításáért. Risi utolsó munkáját, az olasz szépségkirálynő-választást kiábrándultan bemutató Miss Italiát 2002-ben vetítette a RAI televízió. Ugyanebben az évben életművéért Arany Oroszlán díjat kapott a Velencei Filmfesztiválon. A rendezőt római otthonában érte a halál 2008. június 7-én, 92 éves korában.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 12:50 • Címke: évforduló

Magyar játékfilmek