a rovat írásai

Első filmjeiben 12-szer meggyilkolák és ennyiszer ki is végezték

Hatvan éve, 1957. január 14-én halt meg Humphrey Bogart Oscar-díjas amerikai színész, minden idők egyik legromantikusabb alkotása, a Casablanca sztárja.

Na ki épít egymilliárd dolláros múzeumot?

Los Angelesben épül fel és 2020 májusában nyílik meg George Lucas múzeuma, amelyben a filmguru Star Wars-relikviái mellett hatalmas művészeti gyűjteménye is helyet kap. A Lucas Museum of Narrative Arts elnevezésű múzeum egymilliárd dolláros (293 milliárd forintos) beruházással jön létre.

Négyezer eurót ért az Ezüst Medve

Eladta a legjobb férfi főszereplőként kapott Ezüst Medvéjét a 2013-as berlini filmfesztiválon díjazott boszniai roma férfi, mert annyira elszegényedett, hogy már nem tudja eltartani a családját.

Nagy kihívás: Nemes Jeles 1,5 milliárdot kapott új filmjére

Az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjét 1,5 milliárd forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. A filmes szervezet keddi közlése szerint a Saul fia rendezője új, Sunset címmel készülő második mozifilmjének forgatása a tervek szerint nyáron kezdődik el.

Meghalt Carrie Fisher színésznő

Egy Los Angeles-i kórházban helyi idő szerint kedden reggel meghalt Carrie Fisher színésznő.

​130 éve született Kertész Mihály

Százharminc éve, 1886. december 24-én született Budapesten Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas filmrendező, a Casablanca rendezője.

​Befejeződött a Tegnap forgatása

Kenyeres Bálint első nagyjátékfilmjét nemzetközi színészgárdával, 34 nap alatt forgatta le Marokkóban. A Tegnap várhatóan 2017-ben kerül mozikba.

A napsugaras realista

Száz éve, 1916. december 23-án született Dino Risi filmrendező, az olasz komédia mestere.

​Szürke senkik: nem szürke és nem semmi

Ki gondolta volna, hogy valaki veszi a bátorságot, és első világháborús filmet forgat ebben a mai világban. Olyan háborús filmet, ami nem egy laktanyában játszódik, hanem a fronton, pontosabban közvetlenül a front mögött. Olyan filmet, ami öt lehetetlen küldetésre vállalkozó katonán keresztül mutatja meg a Nagy Háború iszonyatát.

A francia film legszebb szemei

Kilencvenhat évesen tegnap elhunyt Michele Morgan, a 20. század egyik legnagyobb francia színésznője – tudatta családja a francia sajtóval. Több mint hetven filmet forgatott, ő volt az első színésznő, aki a cannes-i filmfesztiválon 1946-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját.

Kiefer Sutherland 50 éves

December 21-én lesz ötvenéves Kiefer Sutherland kanadai színész, a 24 című tévésorozatban Jack Bauer ügynök megformálója.

Film összes cikke »

A napsugaras realista

risi leadSzáz éve, 1916. december 23-án született Dino Risi filmrendező, az olasz komédia mestere.

A híres Scala operaház orvosának fiaként Milánóban látta meg a napvilágot. A fiatal újságíró, Benito Mussolini is apja betegei között volt. A második világháború végén, amikor 1943-ban az egyszer már megbukott, de a németek által kiszabadított Duce Észak-Itáliában kikiáltotta a csak Hitler kegyelméből létező Saló-i Köztársaságát, a család Svájcba menekült. A korábban orvosi tanulmányokat folytató Dino és költői ambíciókat dédelgető öccse itt került a film vonzásába, Genfben elvégezték a francia rendező, Jacques Feyder egyik kurzusát. A háború után apja kívánságának engedve elvégezte ugyan az orvosi egyetemet, de egy percig sem praktizált.

dino risi
Fiatalon, Romolo Garroni operatőrrel (forrás: Wikimedia Commons)

Rövidfilmeket kezdett rendezni, egyik első alkotása, a Sötétség a moziban egy életunt férfiról szólt, akinek nyomtalanul elmúlik a depressziója egy moziban töltött délután után. Alkotása megtetszett Carlo Ponti producernek, aki megvette a filmet, és forgatókönyvírói állást ajánlott Risinek. Az első szárnypróbálgatások után, 1955-ben már Sophia Lorennel és Vittorio de Sicával forgatta a Kenyér, szerelem és... című vígjátékot, majd a Szépek, de szegények és a Szegények, de jóképűek következett.

... e la vita continua című sorozat forgatásán 1984-ben

Risi az olasz neorealizmus hagyományain nevelkedett, de annak „napsugarasabb” változatát képviselte. Egymás után rendezte a sikeres vígjátékokat fiatal sztárok főszereplésével, de csak a közönség tetszését nyerte el: a kritikusok csípősen azt írták, hogy a neorealizmust „rózsaszínű realizmusba” fordította át. 1961-ben Anita Ekberg főszereplésével készített filmet Zárt ajtók mögött címmel, a gyönyörű svéd modellhez egy ideig gyöngéd szálak is fűzték. Ugyanebben az évben fejezte be A siker ára című fekete komédiáját, első cinikus pillantását a „rossz közérzetű olasz társadalomra”. A főszereplő Alberto Sordi egy idealista kommunistát játszik, aki elveszíti pénzét, feleségét, sőt még a szabadságát is, s bár látszólag visszaszerez mindent, rá kell döbbennie, hogy csak gerinc nélkül lehet karriert építenie. A „rózsaszín" kategóriából az 1962-ben született, zajos sikerű Előzés szabadította ki. Vittorio Gassmant, aki tizenhat filmjében szerepelt, ezúttal egy playboy bőrébe bújtatta, aki magával cipeli a szorgalmas, ámde kissé szögletes, Jean-Louis Trintignant által megformált fiatalembert, hogy céltalan száguldozásai során társa legyen. Az utazásnak a kalandok és tengerparti üdülőhelyek felé végül a vakmerő előzés vet véget, amely átröpíti az autót az út menti sziklák fölött. A balesetet Gassman túléli, de Trintignant meghal. A producer nem akarta, hogy a történet tragikus véget érjen, ám Risi fogadást ajánlott: „Ha holnap esik, beleegyezem a happy endbe.” Másnap nem esett, így a saját elképzelései szerint forgathatta le a mozit, s a komor vég inkább elősegítette, mintsem hátráltatta a film diadalát.

Dino Risi 2008-ban a Velencei Filmfesztiválon

A rendező fél évszázad alatt 54 változó minőségű filmet forgatott. Ezek közül kiemelkedik az 1963-ban készült Szörnyetegek. A húsz epizódból összeálló történet Vittorio Gassman és Ugo Tognazzi jutalomjátéka, akik szemkápráztató ügyességgel bújnak új meg új alakba. A fura karakterek között van fanatikus fociőrült, korrupt politikus, a fiát önzésre nevelő apa és a sikerért bárkit sárba tipró ügyvéd, a groteszk galéria máig megnevetteti, ugyanakkor jeges borzongással tölti el a közönséget. Komorabb hangvételű a Kedves papa, amelyben Gassman egy partizán múlttal rendelkező üzletembert alakít, akinek fia egy terrorista csoport tagja lesz, és a férfi csak túl későn ébred rá, hogy a fia megpróbálta meggyőzni társait, ne végezzenek vele. Legnagyobb nemzetközi sikerét A nő illata című filmjével aratta, amelyet 1975-ben két Oscar-díjra jelöltek. A történetet 1992-ben Martin Brest vette elő, és a főszerepet Al Pacinóra osztotta, aki Oscar-díjat nyert alakításáért. Risi utolsó munkáját, az olasz szépségkirálynő-választást kiábrándultan bemutató Miss Italiát 2002-ben vetítette a RAI televízió. Ugyanebben az évben életművéért Arany Oroszlán díjat kapott a Velencei Filmfesztiválon. A rendezőt római otthonában érte a halál 2008. június 7-én, 92 éves korában.

MTI

• Publikálva: 2016.12.23. 12:50 • Címke: évforduló

Magyar játékfilmek