a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A napsugaras realista
Száz éve, 1916. december
23-án született Dino Risi filmrendező, az olasz komédia mestere.A híres Scala operaház orvosának fiaként Milánóban látta meg a napvilágot. A fiatal újságíró, Benito Mussolini is apja betegei között volt. A második világháború végén, amikor 1943-ban az egyszer már megbukott, de a németek által kiszabadított Duce Észak-Itáliában kikiáltotta a csak Hitler kegyelméből létező Saló-i Köztársaságát, a család Svájcba menekült. A korábban orvosi tanulmányokat folytató Dino és költői ambíciókat dédelgető öccse itt került a film vonzásába, Genfben elvégezték a francia rendező, Jacques Feyder egyik kurzusát. A háború után apja kívánságának engedve elvégezte ugyan az orvosi egyetemet, de egy percig sem praktizált.
Fiatalon, Romolo Garroni operatőrrel (forrás: Wikimedia Commons)
Rövidfilmeket kezdett rendezni, egyik első alkotása, a Sötétség a moziban egy életunt férfiról szólt, akinek nyomtalanul elmúlik a depressziója egy moziban töltött délután után. Alkotása megtetszett Carlo Ponti producernek, aki megvette a filmet, és forgatókönyvírói állást ajánlott Risinek. Az első szárnypróbálgatások után, 1955-ben már Sophia Lorennel és Vittorio de Sicával forgatta a Kenyér, szerelem és... című vígjátékot, majd a Szépek, de szegények és a Szegények, de jóképűek következett.
Risi az olasz neorealizmus hagyományain nevelkedett, de annak „napsugarasabb” változatát képviselte. Egymás után rendezte a sikeres vígjátékokat fiatal sztárok főszereplésével, de csak a közönség tetszését nyerte el: a kritikusok csípősen azt írták, hogy a neorealizmust „rózsaszínű realizmusba” fordította át. 1961-ben Anita Ekberg főszereplésével készített filmet Zárt ajtók mögött címmel, a gyönyörű svéd modellhez egy ideig gyöngéd szálak is fűzték. Ugyanebben az évben fejezte be A siker ára című fekete komédiáját, első cinikus pillantását a „rossz közérzetű olasz társadalomra”. A főszereplő Alberto Sordi egy idealista kommunistát játszik, aki elveszíti pénzét, feleségét, sőt még a szabadságát is, s bár látszólag visszaszerez mindent, rá kell döbbennie, hogy csak gerinc nélkül lehet karriert építenie. A „rózsaszín" kategóriából az 1962-ben született, zajos sikerű Előzés szabadította ki. Vittorio Gassmant, aki tizenhat filmjében szerepelt, ezúttal egy playboy bőrébe bújtatta, aki magával cipeli a szorgalmas, ámde kissé szögletes, Jean-Louis Trintignant által megformált fiatalembert, hogy céltalan száguldozásai során társa legyen. Az utazásnak a kalandok és tengerparti üdülőhelyek felé végül a vakmerő előzés vet véget, amely átröpíti az autót az út menti sziklák fölött. A balesetet Gassman túléli, de Trintignant meghal. A producer nem akarta, hogy a történet tragikus véget érjen, ám Risi fogadást ajánlott: „Ha holnap esik, beleegyezem a happy endbe.” Másnap nem esett, így a saját elképzelései szerint forgathatta le a mozit, s a komor vég inkább elősegítette, mintsem hátráltatta a film diadalát.
A rendező fél évszázad alatt 54 változó minőségű filmet forgatott. Ezek közül kiemelkedik az 1963-ban készült Szörnyetegek. A húsz epizódból összeálló történet Vittorio Gassman és Ugo Tognazzi jutalomjátéka, akik szemkápráztató ügyességgel bújnak új meg új alakba. A fura karakterek között van fanatikus fociőrült, korrupt politikus, a fiát önzésre nevelő apa és a sikerért bárkit sárba tipró ügyvéd, a groteszk galéria máig megnevetteti, ugyanakkor jeges borzongással tölti el a közönséget. Komorabb hangvételű a Kedves papa, amelyben Gassman egy partizán múlttal rendelkező üzletembert alakít, akinek fia egy terrorista csoport tagja lesz, és a férfi csak túl későn ébred rá, hogy a fia megpróbálta meggyőzni társait, ne végezzenek vele. Legnagyobb nemzetközi sikerét A nő illata című filmjével aratta, amelyet 1975-ben két Oscar-díjra jelöltek. A történetet 1992-ben Martin Brest vette elő, és a főszerepet Al Pacinóra osztotta, aki Oscar-díjat nyert alakításáért. Risi utolsó munkáját, az olasz szépségkirálynő-választást kiábrándultan bemutató Miss Italiát 2002-ben vetítette a RAI televízió. Ugyanebben az évben életművéért Arany Oroszlán díjat kapott a Velencei Filmfesztiválon. A rendezőt római otthonában érte a halál 2008. június 7-én, 92 éves korában.
MTI