a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Vermeernek nem volt titka?
Johannes Vermeernek szentelt kiállítás nyílik szerdán a párizsi
Louvre-ban. A tárlatból kiderül, hogy a holland festőművész mégsem az az
„elszigetelt zseni″ volt, akinek tartják, hanem erős hatással voltak rá a 17. századi holland életképfestészet más képviselőinek munkái.Vermeer és szülővárosa, Delft neve mára összeolvadt a művészettörténetben, kevés dokumentált bizonyíték van arról, hogy a művész messze utazott volna szeretett városától – írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. Gyakran emlegetik a delfti Vermeerként, hogy megkülönböztessék a tájképfestő haarlemi Vermeertől, ami ugyancsak azt az elgondolást erősíti, hogy elszigetelt zseni volt, aki csak ritkán hagyta el szülővárosát. Blaise Ducos, a Louvre Vermeer és a zsánerképek mesterei című tárlatának társkurátora elmondta, bár már öt éve dolgozik a kiállításon, csupán most – miután a képek végre egymás mellett lógnak – derült ki számára világosan, hogy milyen kapcsolat van a holland életképfestők alkotásai között.
Az asztrológus (forrás: Wikipedia)
„Vermeernek utaznia és látnia kellett más zsánerképfestők munkáit, különben nem lehetett volna ennyire tájékozott az újdonságokkal kapcsolatban. Rembrandthoz hasonlóan soha nem utazott külföldre, de nem volt egy Delftbe zárt művész, aki az apró műhelyében alkotott″ – szögezte le Ducos. A társkurátor szerint a kiállítás látogatói felfedezhetik a hasonlóságot Gerard ter Borch egyik 1655-56 körül született képe és Vermeer 1665-67 táján készült alkotása között, amelyek most egymás mellett láthatóak. Ducos szerint a sötét szobában – feltehetőleg szerelmeslevelet – író nő figurájának ötletét valószínűleg Ter Borchtól vette át Vermeer. A kurátor szerint Vermeer biztosan látta a korábbi művet, talán Ter Borch deventeri műhelyében, vagy egy rotterdami gyűjtőnél. Vermeer ugyanakkor kibontotta a témát, élettel töltötte meg a levélíró figuráját azáltal, hogy a néző felé fordította és rászegezte a tekintetét.
A festőművészet, vagy Műterem, vagy A festészet allegóriája (forrás: Wikipedia)
A tárlat azt is bizonyítja, hogy bár Vermeer átvehetett bizonyos ötleteket és pózokat más művészek korábbi alkotásaiból, azokat azonban olyan tökéletességig fejlesztette, hogy összehasonlíthatatlanná váltak a kortársak alkotásaival. A tárlatot május 22-ig lehet felkeresni a Louvre-ban, majd Dublinban és Washingtonban lesz látható.
http://theartnewspaper.com/news/louvre-exhibition-aims-to-debunk-isolated-genius-myth-of-vermeer/