a rovat írásai

Online együtt Van Gogh öt napraforgója

Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn.

Zseniális kismester az ágyneműtartóban

Vannak még csodák, ilyen például hogy előkerült a teljes hagyatéka Stein János Gábornak, Lotz Károly első számú tanítványának. Bizony, 150 festmény, rengeteg vázlat, fénykép, okmányok és még a mester palettája is. Első nekirugaszkodásként a Kieselbach Galériában nézhetjük meg augusztus 20-ig bravúrosan megfestett aktjait

Egy életmű nemezből

Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.

Sanghajban a magyar Caravaggio

Egy magyar festő Párizsban címmel nyílik kiállítás Csernus Tibor festői életművéből pénteken a sanghaji Liu Haiszu Művészeti Múzeumban.

Borromini a szent szenvedély építésze

Háromszázötven éve, 1667. augusztus 3-án halt meg Francesco Borromini, az itáliai barokk építészet meghatározó egyénisége.

80 éves az első fotós Kossuth-díjas

Korniss Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én nyolcvanéves.

Szobrász, aki együtt vadászott Ferenc Józseffel

Minden idők talán legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, ma is tündérpalotának tűnő villaműtermet épített a Stefánia és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Harminc évig vadászott együtt Ferenc Józseffel, akit feleségével együtt többször meg is mintázott. Ami a Hősök terén ma látható, az túlnyomó részt az ő munkája. Aztán fordult a kocka, számos műve nemkívánatos lett, a Döbrentei térre is csak 1986-tól látható a szomszédos híd névadójának szobra.

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Mondrian elbűvöli a babákat?

Kisgyermekes családokat hívott meg tárlatlátogatásra a hágai Gemeentemuseum, amely a világ legnagyobb gyűjteményét mondhatja magáénak Piet Mondrian holland festő alkotásaiból. A geometrikus absztrakció holland mesterének művei elbűvölték a kicsiket.

Művészet összes cikke »

​Láb nélküli nők az ablakban – Vermeer titka

vermeer_lead340 éve temették el a családi sírboltba a delfti Jan Vermeert, a holland arany évszázad egyik legnagyobb festőjét. Igazából ketten voltak, a másikat Rembrandtnak hívták, s hogy melyik volt nagyobb mester, azt nem lehet megmondani. Az viszont érdekes, hogy Vermeer 1842-ig nem igazán létezett a szakma számára, képeit, érezvén kvalitásukat, többnyire más jelentős mestereknek tulajdonították. Aztán fordult a kocka.

Vermeer egy csapásra a listák élén találta magát, hamisítani kezdték, és megpróbálták felderíteni életének minden részletét és mozzanatát. Ami éppen a homályban töltött századok miatt vált lehetetlenné, hiszen akkoriban senki sem foglalkozott vele, tehát a kutatóknak maradtak a száraz anyakönyvek és a céhes iratok, meg néhány adásvételi és árverezési jegyzőkönyv. A mai napig nem tudjuk, hogy kinek volt a tanítványa, hogy a fogadós, selyemmel és műkincsekkel kereskedő apa terelgette-e erre a pályára. Azt sem lehet tudni, hogy ilyen kvalitásokkal miért festett olyan keveset, évi átlagosan két nem is annyira nagyméretű képet.

vermeer_delft_latkepe
Delft látképe (forrás: Wikipedia)

Azt is csak sejteni lehet, hogy az apjától megörökölt műkereskedésből tartotta el népes családját, de biztos, hogy mindig kevés volt a pénze (1653 végén vették fel a Szent Lukács Céhbe, de ennek költségét is csak három év múlva tudta kifizetni), a 11 gyerek felneveléséhez szükség volt még a tehetős anyósának állandó támogatására is. Akivel nem volt valami jóban, ugyanakkor apja Malom nevű fogadójából mégiscsak hozzá költöztek, és Vermeer legfelső emeleti műtermébe tartva naponta át kellett hogy haladjon Maria Thins lakrészén. Az anyós pénzének nagyon fontos helye volt a családi költségvetésben, hiszen mikor 1672-ben a háború miatt átvágták a gátakat, és elöntötte a tenger Maria Thins földjeit is, nem folyt be a bérleti díj sem, „búskomorságba esett”, és hamarosan meg is halt Vermeer. (A pénztelenséget az is fokozta, hogy akkoriban Vermeer egyetlen képét sem tudta eladni.)

vermeer_keritono
A kerítőnő (forrás: Wikipedia)

Pontosabban nem kapott megrendelést, mert leginkább megrendelésre festett, 32 képét ismerjük most, a sok másolat és hamisítvány mellett. Munkásságát három szakaszra bontják, az indulásnál készített néhány „olaszos”, vallásos és mitológiai témát feldolgozó képre. Majd két delfti városkép (Németalföld egyik legfejlettebb városa volt, itt gyártják a porcelánt helyettesítő kék fajanszot, innen indulnak a Holland Kelet-Indiai Társaság hajói, a város az Orániai család székhelye) és a néhány moralizáló alkotás (A kerítőnő, 1656) mellett az 1650-es évek közepétől a művészetét meghatározó, többnyire nőket ábrázoló zsánerképekre (nők az ablak előtt, néhány használati tárgy és gyönyörű mintákkal szövött drapéria, okker és kék harmóniákkal). Utolsó időszakában, az 1670-es években születtek talán legjelentősebb, allegorikus képei, köztük a Műterem, avagy A festészet allegóriája (1673-75, vagy a Szépművészetit záró Rembrandt-kiállításon is kiállított két remekmű, A geográfus és Az asztrológus.

vermeer_muveszet
A festőművészet,
vagy Műterem, vagy A festészet allegóriája (forrás: Wikipedia)

Halálakor tehát üres volt a családi kassza, a vagyongondnok, a mikroszkópot is feltaláló (és azzal a vörösvértesteket, baktériumokat és ondósejteket is felfedező) Anton van Leeuwenhoek 26 festményét árverezteti el. Egy Jakob Dissus nevű nyomdász ebből 21-et vesz meg, de az ő halálával szétszéled a kollekció. A művészettörténet azóta már visszafejtette a szálakat, nagyon sokat tudunk a festmények viszontagságairól, és az alkotóról is egyre többet. Azt is, hogy a szemben lévő falon feltűnő térképek valóban mind léteztek, és ismert geográfusok munkái voltak. De nem tudjuk például Peter Greenaway (maga is jeles festő) filmes felvetésére (Z és két nulla, 1985) mi a válasz, mert valóban helytálló az észrevétel: Vermeer egyetlen munkáján sem találunk szoknya alól kilátszó lábfejet, vagy cipőket.

vermeer_asztrologus
Az asztrológus (forrás: Wikipedia)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.15. 21:24 • Címke: évforduló