a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

​Láb nélküli nők az ablakban – Vermeer titka

vermeer_lead340 éve temették el a családi sírboltba a delfti Jan Vermeert, a holland arany évszázad egyik legnagyobb festőjét. Igazából ketten voltak, a másikat Rembrandtnak hívták, s hogy melyik volt nagyobb mester, azt nem lehet megmondani. Az viszont érdekes, hogy Vermeer 1842-ig nem igazán létezett a szakma számára, képeit, érezvén kvalitásukat, többnyire más jelentős mestereknek tulajdonították. Aztán fordult a kocka.

Vermeer egy csapásra a listák élén találta magát, hamisítani kezdték, és megpróbálták felderíteni életének minden részletét és mozzanatát. Ami éppen a homályban töltött századok miatt vált lehetetlenné, hiszen akkoriban senki sem foglalkozott vele, tehát a kutatóknak maradtak a száraz anyakönyvek és a céhes iratok, meg néhány adásvételi és árverezési jegyzőkönyv. A mai napig nem tudjuk, hogy kinek volt a tanítványa, hogy a fogadós, selyemmel és műkincsekkel kereskedő apa terelgette-e erre a pályára. Azt sem lehet tudni, hogy ilyen kvalitásokkal miért festett olyan keveset, évi átlagosan két nem is annyira nagyméretű képet.

vermeer_delft_latkepe
Delft látképe (forrás: Wikipedia)

Azt is csak sejteni lehet, hogy az apjától megörökölt műkereskedésből tartotta el népes családját, de biztos, hogy mindig kevés volt a pénze (1653 végén vették fel a Szent Lukács Céhbe, de ennek költségét is csak három év múlva tudta kifizetni), a 11 gyerek felneveléséhez szükség volt még a tehetős anyósának állandó támogatására is. Akivel nem volt valami jóban, ugyanakkor apja Malom nevű fogadójából mégiscsak hozzá költöztek, és Vermeer legfelső emeleti műtermébe tartva naponta át kellett hogy haladjon Maria Thins lakrészén. Az anyós pénzének nagyon fontos helye volt a családi költségvetésben, hiszen mikor 1672-ben a háború miatt átvágták a gátakat, és elöntötte a tenger Maria Thins földjeit is, nem folyt be a bérleti díj sem, „búskomorságba esett”, és hamarosan meg is halt Vermeer. (A pénztelenséget az is fokozta, hogy akkoriban Vermeer egyetlen képét sem tudta eladni.)

vermeer_keritono
A kerítőnő (forrás: Wikipedia)

Pontosabban nem kapott megrendelést, mert leginkább megrendelésre festett, 32 képét ismerjük most, a sok másolat és hamisítvány mellett. Munkásságát három szakaszra bontják, az indulásnál készített néhány „olaszos”, vallásos és mitológiai témát feldolgozó képre. Majd két delfti városkép (Németalföld egyik legfejlettebb városa volt, itt gyártják a porcelánt helyettesítő kék fajanszot, innen indulnak a Holland Kelet-Indiai Társaság hajói, a város az Orániai család székhelye) és a néhány moralizáló alkotás (A kerítőnő, 1656) mellett az 1650-es évek közepétől a művészetét meghatározó, többnyire nőket ábrázoló zsánerképekre (nők az ablak előtt, néhány használati tárgy és gyönyörű mintákkal szövött drapéria, okker és kék harmóniákkal). Utolsó időszakában, az 1670-es években születtek talán legjelentősebb, allegorikus képei, köztük a Műterem, avagy A festészet allegóriája (1673-75, vagy a Szépművészetit záró Rembrandt-kiállításon is kiállított két remekmű, A geográfus és Az asztrológus.

vermeer_muveszet
A festőművészet,
vagy Műterem, vagy A festészet allegóriája (forrás: Wikipedia)

Halálakor tehát üres volt a családi kassza, a vagyongondnok, a mikroszkópot is feltaláló (és azzal a vörösvértesteket, baktériumokat és ondósejteket is felfedező) Anton van Leeuwenhoek 26 festményét árverezteti el. Egy Jakob Dissus nevű nyomdász ebből 21-et vesz meg, de az ő halálával szétszéled a kollekció. A művészettörténet azóta már visszafejtette a szálakat, nagyon sokat tudunk a festmények viszontagságairól, és az alkotóról is egyre többet. Azt is, hogy a szemben lévő falon feltűnő térképek valóban mind léteztek, és ismert geográfusok munkái voltak. De nem tudjuk például Peter Greenaway (maga is jeles festő) filmes felvetésére (Z és két nulla, 1985) mi a válasz, mert valóban helytálló az észrevétel: Vermeer egyetlen munkáján sem találunk szoknya alól kilátszó lábfejet, vagy cipőket.

vermeer_asztrologus
Az asztrológus (forrás: Wikipedia)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.15. 21:24 • Címke: évforduló