Trükk-film-csoda – Dávid Teréz (1921–2012)

Kolozsváron született, a Hófehérke hatására lett rajzfilmes, a második világháborút követően a Macskássy-műteremben tanulta meg az animáció-készítés alapjait. A hatvanas években a tengerentúli rajzfilmkészítés kulcsszereplőjévé vált. Dávid Teréz, az Egyesült Államok keleti partjának legismertebb női animátora augusztus 21-én, 91 éves korában halt meg New Yorkban.

A kolozsvári származású Dávid Teréz a budapesti Képzőművészeti Főiskolán festőnek tanult, de amikor 1938-ban moziban megnézte Disney „színes-rajzos trükkfilmcsodáját”, a Hófehérkét, úgy döntött, ő maga is rajzfilmkészítő lesz. Valker István munkatársaként kezdett el a szakmában dolgozni A molnár, a fia meg a szamár című rajzfilmben, majd a második világháború után a stúdióját éppen akkor újjászervező Macskássy Gyula stábjába került. Itt Kozelka Kálmánnal és Mocsáry Idával együtt megalapították az ún. Trükkfilm Munkaközösséget. Egyik első alkotásuk a Kisgazdapárt folyóirata, a Kis Újság számára készített reklámfilm volt 1948-ban, amely az amerikai ősanimáció stílusában fogant. A nézőt az őskorba visszarepítő alkotás két változata is fent maradt – alább mindkettőt meg lehet tekinteni. A kisfilmből kiderül, hogy már az ősemberek is a Kis Újságból tájékozódtak, utóbbinak korszakokon átívelő tanulsággal szolgáló, didaktikus befejezése természetesen a megrendelő igényeinek kielégítését szolgálja.

A Kis Újság reklámfilm (1948) két változata

1950-ben, az államosítást követően Párizsba emigrált főiskolás barátnőjével, Reigl Judittal, a később világhírűvé vált festőnővel. Alkalmi munkák után 1953-ban a szintén magyar származású Jean Image-zsal együtt elkészítette a nagy sikerű Bonjour Paris! című egészestés rajzfilmet, melynek megvalósításában maga Jean Cocteau is részt vett. A film két egymásnak szerelmet valló galamb szemszögéből mutatta be az Eiffel-torony eltűnését és kalandos megkerülését. Dávid Teréz volt a második női rendező – Lotte Reiniger, az animált árnyfilmjeivel világhírűvé vált német rendező után – aki egészestés animációs filmet jegyez.

Dávid Teréz a Macskássy-stúdióban

Dávid végül, rövid franciaországi tartózkodás után, 1955-ben az Atlanti-óceán túlpartján, New Yorkban telepedett le. Itt a világhírű UPA Stúdióban Grim Natwick, Disney egykori animátorának lett az asszisztense, akivel több száz reklámfilmen dolgozott együtt. Dávid úgy tartotta, Natwick volt az, akitől mindent megtanult az animáció-készítésről, s 1967-ben, amikor Natwick végleg visszavonult, az egyik első nő volt, aki már hivatalosan is mint animátor dolgozhatott tovább. Ez a szakma emancipálódása szempontjából is fontos mérföldkő volt egy olyan szakterületen, amelyet kifejezetten csak férfiak műveltek és művelhettek a Disney Stúdió legendás animátorcsapata, a „kilenc öregember” mintájára.

Szentivánéji álom

Dávid 1977-ben a neves animátor, Richard Williams vezetésével, Art Babbitt és Emery Hawkins közreműködése mellett részt vett egy klasszikus Broadway-musical, a két rongybaba kalandjairól szóló Raggedy Andy and Ann megfilmesítésében. Az egészestés filmet máig a legismertebb munkái közt tartják számon. 1986-ban Dávid Teréz régi barátaival és kollégáival, a Hollandiában letelepedett szintén magyar származású Kozelka–Mocsáry házaspárral együtt készítette el a Mendelssohn Szentivánéji álom című nyitányára komponált animációs eposzt, mely tulajdonképpen magának a koncertnek volt a karikatúrája. A film úgy kezdődik, mintha egy hagyományosan rögzített, élőszereplős filmfelvétel lenne az előadásról, és csak fokozatosan jelennek meg, szövődnek a hangverseny partitúrájába a rajzolt karakterek.

Raggedy Andy and Ann

Rövid, az élet közhelyes pillanatait tréfás csattanókba fordító reklámfilmjei a 70-es évektől üde színfoltként jelentek meg a televízióban. A többnyire magányosan, végtelen precizitással dolgozó Dávid Teréz idős kora ellenére sem hagyta abba a munkát, élete végéig vállalt megbízásokat és tartott rajzfilmes szakköröket a lakásában. Kisfilmjeinek szereplői gyakran a művésznő saját önportréi is, hiszen a karakter mozdulatait, érzéseit, gondolatait színészként játszotta el a papíron, ahogy az egy vérbeli animátorhoz illik. Többször hangsúlyozta, számára az élet legizgalmasabb pillanatai mindig azok voltak, amikor az általa animált karaktert felvétel után először látta életre kelni.

Tissa David rajzasztalánál a John Hubley vezette UPA Stúdióban

A New York-i Museum of Modern Artban 2003-ban önálló estet szerveztek a művésznőnek, majd 2005-ben, életműve elismeréséért Golden Award-díjjal jutalmazták. Jövőre, a június közepén 11. alkalommal megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon külön retrospektív vetítést szentelnek Dávid Teréz animációs életművének.

Orosz Márton, Orosz Annaida

Orosz Márton: Vissza a szülőföldre! II. – Kozelka Kálmán, Mocsáry Ida és Dávid Teréz (Filmkultúra)

• Publikálva: 2012.08.29. 12:10 • Címke: filmtörténet, animáció

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Dávid Teréz a Macskássy-stúdióban Raggedy Andy and Ann Dávid Teréz Raggedy Andy and Ann - fázisrajz Raggedy Andy and Ann - fázisrajz Raggedy Andy and Ann - fázisrajz Szentivánéji álom Raggedy Andy and Ann Szentivánéji álom Szentivánéji álom Raggedy Andy and Ann - fázisrajz Dávid Teréz a Macskássy-studióban}  

Ugrás a galéria oldalára