a rovat írásai

Mindig komiszul bánt a nőkkel, azok annál jobban szerették

Hogy megy az idő, nyolcvan éves lett Jack Nicholson! És eme kerek számnál ismét végigtekintve pályafutását megállapíthatjuk, hogy 3 Oscar-díjával és kilenc jelölésével minden idők egyik legnagyobb filmszínészéről van szó. Szigorúan filmszínészről, mert a színpadon nem igen jeleskedett eme hosszú pályafutás alatt. És a dicsőséget talán az is árnyalja, hogy szinte kivétel nélkül jeles rendezőkkel dolgozott. Igaz, azok is nyilván csak azért forgattak vele, mert jó, nagyon jó a szakmájában.

Cannes 70: két magyar rendező is versenyben

Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a május 17. és 28. között zajló 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába: Mundruczó Kornél legújabb filmje az Arany Pálmáért versenyezhet, Kristóf György szlovák-magyar-cseh-francia-lett koprodukcióban készült első játékfilmjét, az Out című alkotás pedig a második legjelentősebb szekcióba, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba került be – jelentette be csütörtökön Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján.

Stallone csalással vádolja a Warners Bros. filmstúdiót

Csalással, szerződésszegéssel és tisztességtelen üzleti praktikákkal vádolja a Warners Bros. filmstúdiót Sylvester Stallone.

Mel Gibson Passiója az Erkelben

Mel Gibson három Oscar-díjra jelölt A passió című filmjét vetíti nagypénteken, április 14-én az Erkel Színház.

Filmeket festett, minden kocka egy-egy önálló műalkotás

Az idő szalad, 75 éves lett Peter Greenaway, minden idők legfestőibb filmrendezője, aki négy vizuális gyönyörökben tobzódó opusz után kevésbé élvezhető alkotásokkal állt elő. Festőművésznek készült, úgy látszik, ez is kell ahhoz, hogy a történet ne nyomja agyon a látványt. mert mégis csak egy olyan médiumról van szó, ahol a képi világ a legfontosabb, talán. Greenaway persze 75 évesen is aktív, fest és multimédiás műfajokban utazik, de olyan szemet gyönyörködtető nagyjátékfilmet, mint A rajzoló szerződése, vagy a Z és két nulla, már valószínűleg nem fog készíteni.

Nolan új filmje nem lesz ott Cannes-ban

Christopher Nolan második világháborús új filmjét nem fogják vetíteni az idei cannes-i filmfesztiválon, mert a Dunkirk című alkotás egész egyszerűen nem fog elkészülni a mustráig – jelentette be az angol filmrendező, véget vetve a produkció esetleges cannes-i szereplésével kapcsolatos találgatásoknak.

Skandináv krimi jön a rókatündér után

Megkezdődött Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér) második mozifilmje, az X. című skandináv típusú krimi forgatása Budapesten. A mozifilm főbb szerepeiben Kulka János, Balsai Móni, Schmied Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs lesz látható – közölték a film alkotói az MTI-vel.

A fiatal Claudia Cardinale a 70. fesztivál plakátján

A római háztetőkön táncra perdülő fiatal Claudia Cardinale látható a 70. cannes-i fesztivál hivatalos plakátján. A sajtónak szerdán bemutatott vörös hátterű plakát az olasz filmsztár egy 1959-es fotója alapján készült.

Rendező a vóság és az álom határán

Március 31-én hatvanéves Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész.

Hatvan éves a Hegylakó

Christopher Lambert francia filmszínész, a Hegylakó-filmek sztárja március 29-én lesz hatvanéves.

A Gucci-gyilkosságról forgat Vong Kar-vaj

Maurizio Gucci, a Gucci luxusmárka divatbirodalma örökösének megöléséről készít filmet Vong Kar-vaj világhírű hongkongi filmrendező.

Film összes cikke »

Rendező a vóság és az álom határán

janisch leadMárcius 31-én hatvanéves Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész.

Kecskeméten született, a helyi Katona József Gimnáziumban érettségizett. Érdeklődése korán a színház- és filmművészet felé fordult, minden lehető módon kereste a kapcsolatot a film világával. Meghatározó élményt jelentettek számára Alfred Hitchcock, Ingmar Bergman, Luis Bunuel és Michelangelo Antonioni filmjei. A tehetséges fiatalember a kecskeméti színházban és mozikban dolgozott, 1978-ban lett a fővárosi Népszínház asszisztense. 1980-ban sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Fábri Zoltán tanítványa lett. Először dokumentumfilmekkel kísérletezett, bár saját bevallása szerint horrorfilmes szeretett volna lenni. Az üres ijesztgetés nem érdekelte, a véres jelenetek taszították, a váratlan sokkolást kiszámíthatónak tartotta. Inkább a titok és képi megjelenítése izgatta, Hitchcockhoz hasonlóan nyelvi eszközökkel akart feszültséget teremteni. Már a főiskola első évében leforgatta Árnyékban című dokumentumfilmjét, első kisjátékfilmje, a Róbert és Róbert 1981-ben került a közönség elé. Alkotása a következő évben Münchenben elnyerte az európai főiskolák versenyén a bajor televízió különdíját, Zizi és A másik part című munkáiban a thrillerek hatásmechanizmusára épített.

janisch
Másnap

Hamar megtalálta saját stílusát, amely mellett azóta is kitart. A megrázó, filozofikus hangnemben elmesélt sorstörténetek a valóság és az álom határán mozognak, a történet laza időszerkezetében gyakran alkalmazza az idősíkok egymásba csúsztatásának technikáját. Minden művében felbukkan a bűn kérdése, amiről a rendező így nyilatkozott: „Soha nem gondolsz a bűnnel, és egyszerre csak ott állsz előtte és megérint téged″. A bűnt mindig az egyén felől közelíti meg, soha nem társadalmi összefüggésben, ezért használ szimbolikus figurákat. Első nagyjátékfilmje, egyben trilógiájának első része az 1991-es Árnyék a havon. A fekete-fehérben forgatott filmdráma hőse egy anyagi gondokkal küszködő elvált férfi, aki kiúttalan helyzetében lopásra szánja el magát, de közben véletlenül megöl valakit, a botlás halálos bűnné fajul, ami örökre megváltoztatja, maga alá temeti a férfi életét. A rendező nem időrendben meséli el a történetet, hanem az idősíkok egymásra vetítésével tárja elénk három nap történetét, de hitelesen ábrázolja az apát és gyermekét, a bűnöst és ártatlant összefűző szeretet. Filmjével 1992-ben Drezdában elnyerte az Európai Játékfilmek Fesztiváljának első díját és a mamers-i nemzetközi filmfesztivál fődíját.

janisch
Másnap

A trilógia következő filmje, a Hosszú alkony erős érzelmi hatásokkal vonja bűvkörébe a nézőt. A Shirley Jackson talányos írása, Az autóbusz alapján született mű egy energikus, örökifjú régésznő különös, álomszerű, thriller-elemekkel átszőtt bolyongásának története. A gyermekkor álomképei szürrealisztikus képekkel váltakoznak, a valóság és az álom határai egybecsúsznak, s csak a legvégén áll össze a történet, bomlanak ki a tudatalattiban rejlő titkok. A film felteszi a kérdést: mivel a valóság csak nézőpont kérdése, valóságos-e, amit cselekszünk. A filmet a főszereplő, Törőcsik Mari elemi erejű játéka és az atmoszferikus tájak teszik feledhetetlenné. Az alkotás elnyerte a 28. Magyar Filmszemle fődíját és rendezői díját, Karlovy Varyban pedig a Don Quijote-díjat. A trilógia utolsó darabja a Másnap. A rendező harmadik „bűn-filmjének″ középpontjában az ismeretlenség, a bizonytalanság, a sejtelem áll. A világ egy névtelen pontján egy névtelen ország névtelen vidéki tájára egy névtelen városból egy névtelen férfi érkezik. A férfi egy házat keres, melyet távoli rokonától örökölt, de a keresés hamarosan egzisztenciális válságba torkollik. A helybéliek egy aznap kegyetlenül meggyilkolt fiatal lányról faggatják, s ő a keresés során egyre mélyebbre süllyed. Megpróbálja tetten érni az emberben rejtőzködő démont, a néző gondolhatja azt, hogy a gyilkosságot a név nélküli ember követte el, gyanakodhat a helybéliekre is, de az az érzése is támadhat, hogy a gyilkosság meg sem történt. A hősnek saját tudatalattijával kell szembenéznie és megküzdenie, a vágyak, álmok, megélt történetek útvesztőjében tévelyeg. A négy nagy egységre (ég, por, szél, út) tagolt film fontos szereplője a környezet is. A film elnyerte a 2004-es filmszemle fődíját, a legjobb operatőrnek (Medvigy Gábor), a legjobb férfi főszereplőnek (Gáspár Tibor) és a legjobb női mellékszereplőnek (Lázár Kati) járó díjat is.

janisch
Másnap

2001-ben Bozsik Yvette koreográfus-táncművészről forgatott portréfilmet, amely 2003-ban a filmszemlén a kísérleti filmek között rendezői díjat nyert. Janisch Attila jelentős szerepet szánt filmjeiben a zenének, már meglévő zeneműveket használ fel, úgy véli, hogy a zenében benne rejlik a tér és az érzéki élmény, amelyet képpé fogalmaz. Állandó munkatársa Forgách András, aki filmjeinek forgatókönyvét írja. A Balázs Béla-díjat 1998-ban kapta meg, 2006-ban érdemes művész lett. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen egyetemi adjunktusként oktat, filmes szaklapok állandó tanulmányszerzője, a filmnyelvvel foglalkozó kurzusok népszerű előadója, Vera nevű lánya maga is rendező lett.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.29. 13:47

Magyar játékfilmek