a rovat írásai

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

​Elhunyt Sir Roger Moore

Elhunyt Sir Roger Moore brit színész, James Bond egykori megformálója.

Nagy tapsot kapott az Out

Nagy tapssal jutalmazta a 70. cannes-i fesztivál közönsége Kristóf György Out című első játékfilmjét, amelyet hétfőn mutattak be a második legfontosabb versenyszekcióban, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) nevű válogatásában.

Kidman Cannes királynője

Nicole Kidman a 70. cannes-i fesztivál igazi királynője: az ausztrál filmsztár idén a hivatalos programba meghívott három filmben és egy sorozatban is játszik.

Akit egyazon évben vettek fel színművészetire, kapta meg első filmszerepét, és lett a Nemzeti Színház tagja

Száz éve született Szörényi Éva, a két világháború közötti filmgyártás sztárja, aki megállta a helyét az ötvenes évek Nemzeti Színházában is. Amerikában pedig ingatlanügy is volt, hogy megéljen a család, majd három kontinensen szervezett irodalmi és színházi esteket. És nem mellesleg a Magyar Szabadságharcos Szövetség elnökeként küzdött rendületlenül ’56 igazáért olyan időkben is, amikor kevés esély volt ennek megvalósulására.

Willem Dafoe lesz Vincent van Gogh

Willem Dafoe játssza Vincent van Goghot egy francia helyszíneken játszódó életrajzi filmben.

Egy kis felhajtás a Szárnyas fejvadász 2049 körül

Harrison Ford a Szárnyas fejvadász című kultfilm folytatásának egy kulcsjelenetéről is mesélt egy facebookos közönségtalálkozón a produkció első mozis trailerének bemutatója alkalmából. 

30 éve Szomszédok

1987. május 7-én mutatták be a gazdagréti panelház lakóinak életét bemutató Szomszédok című teleregény első részét.

​Alain Delon utolsó filmjére készül

Alain Delon utolsó filmjére készül, amelyben Juliette Binoche-sal játszik együtt. A 81 éves filmsztár a Liege-ben megrendezett nemzetközi bűnügyi filmfesztiválon beszélt terveiről.

De miért is akarna Steven Seagal Ukrajnába menni?

Négy évre megtiltották a kijevi hatóságok Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek a beutazást Ukrajnába, hozta nyilvánosságra pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.

Önmagát alakítja Ferenc pápa

Saját magát játssza Ferenc pápa a Beyond the Sun című új filmben, melyet a cannes-i filmfesztivál idején folyó nemzetközi filmvásáron szeretne értékesíteni az olasz Ambi Pictures produkciós cég, értesült a variety.com.

Film összes cikke »

Rendező a vóság és az álom határán

janisch leadMárcius 31-én hatvanéves Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész.

Kecskeméten született, a helyi Katona József Gimnáziumban érettségizett. Érdeklődése korán a színház- és filmművészet felé fordult, minden lehető módon kereste a kapcsolatot a film világával. Meghatározó élményt jelentettek számára Alfred Hitchcock, Ingmar Bergman, Luis Bunuel és Michelangelo Antonioni filmjei. A tehetséges fiatalember a kecskeméti színházban és mozikban dolgozott, 1978-ban lett a fővárosi Népszínház asszisztense. 1980-ban sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Fábri Zoltán tanítványa lett. Először dokumentumfilmekkel kísérletezett, bár saját bevallása szerint horrorfilmes szeretett volna lenni. Az üres ijesztgetés nem érdekelte, a véres jelenetek taszították, a váratlan sokkolást kiszámíthatónak tartotta. Inkább a titok és képi megjelenítése izgatta, Hitchcockhoz hasonlóan nyelvi eszközökkel akart feszültséget teremteni. Már a főiskola első évében leforgatta Árnyékban című dokumentumfilmjét, első kisjátékfilmje, a Róbert és Róbert 1981-ben került a közönség elé. Alkotása a következő évben Münchenben elnyerte az európai főiskolák versenyén a bajor televízió különdíját, Zizi és A másik part című munkáiban a thrillerek hatásmechanizmusára épített.

janisch
Másnap

Hamar megtalálta saját stílusát, amely mellett azóta is kitart. A megrázó, filozofikus hangnemben elmesélt sorstörténetek a valóság és az álom határán mozognak, a történet laza időszerkezetében gyakran alkalmazza az idősíkok egymásba csúsztatásának technikáját. Minden művében felbukkan a bűn kérdése, amiről a rendező így nyilatkozott: „Soha nem gondolsz a bűnnel, és egyszerre csak ott állsz előtte és megérint téged″. A bűnt mindig az egyén felől közelíti meg, soha nem társadalmi összefüggésben, ezért használ szimbolikus figurákat. Első nagyjátékfilmje, egyben trilógiájának első része az 1991-es Árnyék a havon. A fekete-fehérben forgatott filmdráma hőse egy anyagi gondokkal küszködő elvált férfi, aki kiúttalan helyzetében lopásra szánja el magát, de közben véletlenül megöl valakit, a botlás halálos bűnné fajul, ami örökre megváltoztatja, maga alá temeti a férfi életét. A rendező nem időrendben meséli el a történetet, hanem az idősíkok egymásra vetítésével tárja elénk három nap történetét, de hitelesen ábrázolja az apát és gyermekét, a bűnöst és ártatlant összefűző szeretet. Filmjével 1992-ben Drezdában elnyerte az Európai Játékfilmek Fesztiváljának első díját és a mamers-i nemzetközi filmfesztivál fődíját.

janisch
Másnap

A trilógia következő filmje, a Hosszú alkony erős érzelmi hatásokkal vonja bűvkörébe a nézőt. A Shirley Jackson talányos írása, Az autóbusz alapján született mű egy energikus, örökifjú régésznő különös, álomszerű, thriller-elemekkel átszőtt bolyongásának története. A gyermekkor álomképei szürrealisztikus képekkel váltakoznak, a valóság és az álom határai egybecsúsznak, s csak a legvégén áll össze a történet, bomlanak ki a tudatalattiban rejlő titkok. A film felteszi a kérdést: mivel a valóság csak nézőpont kérdése, valóságos-e, amit cselekszünk. A filmet a főszereplő, Törőcsik Mari elemi erejű játéka és az atmoszferikus tájak teszik feledhetetlenné. Az alkotás elnyerte a 28. Magyar Filmszemle fődíját és rendezői díját, Karlovy Varyban pedig a Don Quijote-díjat. A trilógia utolsó darabja a Másnap. A rendező harmadik „bűn-filmjének″ középpontjában az ismeretlenség, a bizonytalanság, a sejtelem áll. A világ egy névtelen pontján egy névtelen ország névtelen vidéki tájára egy névtelen városból egy névtelen férfi érkezik. A férfi egy házat keres, melyet távoli rokonától örökölt, de a keresés hamarosan egzisztenciális válságba torkollik. A helybéliek egy aznap kegyetlenül meggyilkolt fiatal lányról faggatják, s ő a keresés során egyre mélyebbre süllyed. Megpróbálja tetten érni az emberben rejtőzködő démont, a néző gondolhatja azt, hogy a gyilkosságot a név nélküli ember követte el, gyanakodhat a helybéliekre is, de az az érzése is támadhat, hogy a gyilkosság meg sem történt. A hősnek saját tudatalattijával kell szembenéznie és megküzdenie, a vágyak, álmok, megélt történetek útvesztőjében tévelyeg. A négy nagy egységre (ég, por, szél, út) tagolt film fontos szereplője a környezet is. A film elnyerte a 2004-es filmszemle fődíját, a legjobb operatőrnek (Medvigy Gábor), a legjobb férfi főszereplőnek (Gáspár Tibor) és a legjobb női mellékszereplőnek (Lázár Kati) járó díjat is.

janisch
Másnap

2001-ben Bozsik Yvette koreográfus-táncművészről forgatott portréfilmet, amely 2003-ban a filmszemlén a kísérleti filmek között rendezői díjat nyert. Janisch Attila jelentős szerepet szánt filmjeiben a zenének, már meglévő zeneműveket használ fel, úgy véli, hogy a zenében benne rejlik a tér és az érzéki élmény, amelyet képpé fogalmaz. Állandó munkatársa Forgách András, aki filmjeinek forgatókönyvét írja. A Balázs Béla-díjat 1998-ban kapta meg, 2006-ban érdemes művész lett. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen egyetemi adjunktusként oktat, filmes szaklapok állandó tanulmányszerzője, a filmnyelvvel foglalkozó kurzusok népszerű előadója, Vera nevű lánya maga is rendező lett.

(mti)

• Publikálva: 2017.03.29. 13:47

Magyar játékfilmek