Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Egy filmrendező életművének karakterét, sőt értékét a tágabb művészettörténeti környezet határozza meg: mennyire kapcsolódik elevenen, netán formáló, meghatározó módon az adott korszakhoz: avantgárdja, derékhada, avagy utóvédharcosa egy-egy jól körülírható periódusnak. Jeles András (1945) esetében mégsem tűnik elsődlegesnek ez a szempont, hiszen pályafutása éppenséggel kívülállásával, irányzatok, műfajok és stílusok felettiségével tűnik ki. Nem hirdetett programot, nem alapított iskolát, műhelyt, nincsenek követői – mint ahogy mestert sem nagyon fedezhetünk fel műveiben és gondolkodásmódjában, legalábbis a filmesek köréből. Jeles pályafutása azonban mégsem függetleníthető a korszaktól, amelyben alkotnia – s nem utolsósorban hallgatnia – adatott: a magyar filmtörténet utóbbi négy évtizedének folyamataitól.
A vetítéssorozaton a rendező főiskolai vizsgafilmjeiből, dokumentumfilmjeiből, színházi rendezéseinek videóváltozataiból válogatunk, s bemutatjuk valamennyi egész esetés játékfilmjét. A hatvanas–hetvenes évtized fordulójától a kétezres évek végéig ívelő négy évtized egyszerre rajzol elénk pontos és megrendítő képet a változó korról s benne az emberi sors örök tragikumáról. Jeles filmjei, miközben érzékenyen reagálnak az adott időszak szellemi–politikai–társadalmi közegére, a létezés alapkérdéseivel szembesítenek. Ahogy egy helyütt írja, az egyetlen lehetőséggel: „látni az embert úgy, amint van”. Emberképe menthetetlenül tragikus; ennek a tragikumnak a mélységét tárja fel valamennyi filmjének valamennyi képkockájában. Ez a fajta kérlelhetetlenség és következetesség is szerepet játszhat abban, hogy a rendszerváltás után egyre kevesebb filmes lehetőséghez jut. Életművének felidézése arra is emlékeztet: mit veszítünk művészetének hiányával.
Gelencsér Gábor
Jeles András művészete - Az ELTE filmklubja az Örökmozgóban
Előadó: Gelencsér Gábor
Időpont: kedd 18:00 óra
Helyszín: Örökmozgó (VII. kerület, Erzsébet körút 39.)
A 12 filmre váltható bérlet ára: 3600 Ft, jegyár: 600 Ft/film
PROGRAM:
szept. 11. Meghallgatás (1969, 15’); Így fog leperegni (1970, 39’); Fehér sereg (1971, 16’)
szept. 18. Töredék (1971, 26’); Vasárnap április 12. (1973, 17’)
szept. 25. Montázs (1979, 72’)
okt. 2. A kis Valentino (1979, 102’)
okt. 16. Álombrigád (1983/1989, 107’)
nov. 6. Angyali üdvözlet (1984, 100’)
nov. 13. Szélvihar (1985, 100’)
nov. 20. Senkiföldje (1993, 105’)
nov. 27. József és testvérei (2003, 97’)
dec. 4. Párhuzamos halálrajzok (2008, 132’)
dec. 11. F. Havas Gábor: A Revizor, ahogyan a budapesti hajléktalanok előadják Jeles András betanításában (1997, 80’)
Filmek:
Meghallgatás
Rövid-dokumentumfilm az ifjúsági parkban zajló táncdalénekes tehetségkutató meghallgatásról, benne egy különös érzékenységű fiatal lány zavarba ejtő portréjával.
Így fog leperegni
Riport-dokumentumfilm egy börtönbüntetését töltő asszonyról, aki családja miatt magára vállalta férje meggyilkolását.
Fehér sereg
A bűn természetének vizsgálata vallási közegben, az inkvizíció történelmi színpadán.
Töredék
Az 1932-ben játszódó történetben egy volt kommunista író találkozik a rendőrség és a párt elől egyaránt bujkáló mozgalmárral.
Párhuzamos életrajzok
Menni vagy maradni? – Életkép egy testvérpárról.
Vasárnap április 12.
Filmetűd egy nap jellegzetes pillanatairól, Nagy László A vasárnap gyönyöre című verse nyomán.
Montázs
Experimentális dokumentumfilm: egy válófélben lévő házaspár, egy idős asszony és egy férfi, valamint az aktuális tévéműsor párhuzamba állított beszélgetései.
A kis Valentino
„Semmi sem ér többet egyetlen napnál.” Jeles első játékfilmjének főhőse úgy dönt, nem adja fel a postán a rá bízott több tízezer forintot, hanem egy nap alatt elkölti. A hetvenes évek Magyarországának abszurd dokumentarista körképe.
Álombrigád
Egy igazi munkásfilm, s egyben a sematikus előzmények paródiája. Oláh Gyula és brigádja megpróbálja színre vinni a szovjet szerző, Gelman Prémium című darabját. Az 1983-ban készült filmet betiltották, s csak 1989-ben került a mozikba.
Angyali üdvözlet
Madách Imre Az ember tragédiája című művének filmes átirata – gyerekek előadásában.
Szélvihar
A Jeles alapította Monteverdi Birkózó Kör elnevezésű színház társulat Drámai események című előadásának videóváltozata, amely Dobozy Imre 1956. október 23-án játszódó drámáját fordítja ki a sarkaiból.
Senkiföldje
Egy kisvárosban élő zsidó polgárcsalád hétköznapjai 1944-ben, a deportálás előtti napokban, egy kamaszlány nézőpontjából.
József és testvérei
A Parasztbiblia archaizáló nyelvén megszólaló ó- és újszövetségi történetek árnyjátéka és egy éjjellátó kamerával rögzített jelen idejű rémálom dialógusa.
Párhuzamos halálrajzok
Kétrészes riport-dokumentumfilm. Az elsőben egy kisfiát elveszítő apa beszél gyermekének halálos betegségéről, a másodikban az olaszliszkai gyilkosságot idézik fel az tragédia tanúi.
A Revizor, ahogyan a budapesti hajléktalanok előadják Jeles András betanításában
A próbafolyamat dokumentációja.
Szeretne többet megtudni Jeles Andrásról és filmjeiről, még a filmklub előtt? Tovább a Metropolis Jeles András-számához.