a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Az átváltozóművész - Mádi Szabó Gábor
A színész, aki ura mesterségének, képes elhitetni a nézőkkel, hogy azonosul a megformált karakterekkel. Az viszont már a következő szint, ha emellett modorosság nélkül külsőleg is átváltozik, valósággal a másik ember bőrébe bújik. Mádi Szabó Gábor ilyen átváltozóművész volt.
Bizonyos esetekben fel se lehet őt ismerni, annyira átalakult külsőleg is. Tudta a kedves olvasó, hogy ő volt Vak Bottyán a Rákóczi hadnagyában (1953, r: Bán Frigyes)? Vagy Rémusz bácsi a népszerű mesélős tévésorozatban? Hangja ezzel szemben nagyon karakterisztikus volt; emlékezetes a Csillagok háborúja elejének bevezetője, mely szintén az ő hangján vált ismertté: „Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…”
Mádi Szabó Gábor elsősorban színpadi színésznek tartotta magát. 1942-ben, húszévesen szegődött el a Madách Színházhoz, és 2003-as haláláig tucatnyi fővárosi és vidéki társulat tagja volt. Száznál is több színpadi mű bemutatásában vett részt az antik tragédiáktól a kortárs drámákig és vígjátékokig. Azonban a vásznon és képernyőn is gyakran lehetett látni őt: 60 mozifilmben és 23 tévéfilmben szerepelt vagy működött közre szinkronszínészként és narrátorként.
Az első film, amelyben kisebb bemutatkozási lehetőséget kapott, egy 1943-as kémfilm, a Machita, de tényleges indulása a háború utáni korszak elejére tehető. Leginkább férfias, határozott figurákat alakított, gyakran bújt szigorú, számonkérő figura bőrébe: számtalanszor volt személyzetis, párttitkár, katona, de szigorú apa is. Színészi tehetségét dicséri, hogy átváltozásai hitelesek voltak.
Negatív karakterszínészként is lehet valaki közönségkedvenc: így volt ez Mádi Szabó Gábor esetében is, aki minden átváltozásában megőrzött valamit az egyéniségéből, és az erős mezőnyből is kitűnt. Szerepelt munkaverseny- és szabotázsfilmekben, történelmi filmekben, társadalmi drámákban és vígjátékokban is. 1953-ban a félszemű Vak Bottyánként látható a Rákóczi hadnagyában (r: Bán Frigyes). Érdemes megjegyezni, hogy ekkor még csak harminc éves volt. Szuggesztív megjelenése feledhetetlen.
Rákóczi hadnagya, Zenthe Ferenccel.
Filmes pályafutása az ötvenes évek végén, a hatvanas években volt a csúcson, a hetvenes évektől inkább színházban és tévéfilmekben szerepelt. Fő vagy főbb szerepet keveset kapott, de éppen attól nagy színész, hogy ennek ellenére szervesen hozzátartozik a korszak képzeletbeli panoptikumához. Néhány fontosabb mozifilm, amelyekben látható:
Egy asszony elindul (1948, r: Jenei Imre) – személyzetis; Föltámadott a tenger I-II. (1953, Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály) – Kicsi Gergely, székely közhuszár; Gábor diák (1955, r: Kalmár László) – budai bíró; Keserű igazság (1956, Várkonyi Zoltán) – őrnagy; A császár parancsára (1956, r: Bán Frigyes) – Fodor; Szegény gazdagok (1959, r: Bán Frigyes) – Juon; Felmegyek a miniszterhez (1961, r: Bán Frigyes) – tanácselnök; Rab Ráby (1964, Hintsch György) – főszolgabíró; Nem szoktam hazudni (1966, Kárpáti György) – apa; A beszélő köntös (1968, r: Fejér Tamás) – a nagykőrösi bíró; Egri csillagok I-II. (1968, r: Várkonyi Zoltán) – Cecey; A hamis Izabella (1968, r: Bácskai Lauró István) – Kardos nyomozó; Szerelmi álmok I-II. – Liszt Ferenc (1970, r: Keleti Márton) – Liszt Ádám; Gengszterfilm (1999, r: Szomjas György) – H. Gábor apja; A napfény íze (1999, r: Szabó István) – pap a keresztelőn.
Nem kevésbé közismertek és népszerűek a tévéfilmek: Rémusz bácsi meséi (1967, r: Nagy György); A koppányi aga testamentuma (1967, r: Zsurzs Éva) – Kales kapitány; Az ozorai példa (1973, r: Kardos Ferenc); Fogságom naplója (1977, r: Babiczky László); Holtak hallgatása – Requiem egy hadseregért (1982, r: Hajdufy Miklós); Kémeri 1–5. (1985); Julianus barát 1–3. (1992, r: Koltay Gábor).
Rövid, ám egyik legizgalmasabb szerepe a befolyásos, szigorú és indulatos apa a Gyertek el a névnapomra (1983, r: Fábri Zoltán) című filmben. Bíró László, a Vasmű igazgatója, a rendszer kegyeltje és haszonélvezője a névnapján összesereglett társaság mulatozása közben és fülük hallatára rálő lánya újdonsült választottjára. A Karinthy Ferenc Házszentelő című drámája alapján készült film kíméletlenül rámutat a késő Kádár-kor ellentmondásaira. Mádi Szabó Gábornak valószínűleg nem volt egyszerű egy ilyen meghasonlott ember bőrébe bújni, de egy nagy színésznek ezt is tudnia kell.
Gyertek el a névnapomra: a bűn...
... és a vallomás.
Deák-Sárosi László