a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt
Kossuth Lajos emléke a filmhíradókban
210 évvel ezelőtt született Kossuth Lajos. Amikor filmhíradók
között kutatunk, közvetlenül őt mutató filmanyagot nem találunk. Nem is
találhatunk, hiszen halálának idején, 1894-ben a filmezés még
igencsak gyermekcipőben járt. Olyan filmhíradó viszont már akad, ha nem is sok, amely vele kapcsolatos eseményeket örökít meg.Történelmi szerepének értelmezése, méltatása természetesen tükrözi a kort magát, amelyben a beszéd elhangzik. Az első részlet 1919. márciusában, halálának 25. évfordulóján készült. A Kerepesi temetőben álló Kossuth-mauzóleumnál Nagy Vince, a Károlyi-kormány belügyminisztere mond beszédet, de hogy pontosan mit, az nem hallható, mivel a film még néma:
A 25. Kossuth-évforduló. Az Est-Film, 1919. március
A következő filmanyag – amely már filmhíradó, hiszen 1924-ben megindult a rendszeres híradógyártás – valójában nem is Kossuthról szól, hanem utolsó katonája, a 97 éves Lebó István negyvennyolcas honvéd temetéséről tudósít. A korabeli Kossuth-kultusz elevenségét bizonyítja, hogy milyen ünnepélyes keretek között kísérték utolsó útjára az idős katonát. Ez még mindig némafilm.
Nagy idők tanúja. Magyar Híradó, 1928. június
A következő híradó Olaszországba visz bennünket, ahol Turin (Torino) városában leleplezték Cegléd város ajándékát, a „turini remete” szobrát. Ebben a városban élte utolsó emigrációs éveit Kossuth Lajos. A híranyag az olasz filmhíradóból származik, benne csupán inzertek olvashatók, zenei aláfestés hallható.
Cegléd város ajándéka, Magyar Világhíradó, 1936 március
1943 áprilisában a bulgáriai Sumen városában emléktáblát avatott Arnóthy-Jungerth Mihály, szófiai magyar követ azon a házon, amelyben egy ideig Kossuth Lajos lakott a forradalom bukása után, 1849-ben. Később a házból múzeum lett, amely a magyar emigráció sumeni tartózkodását mutatja be napjainkban is.
Emléktábla a sumeni Kossuth-házon. MFI 999. 1943
A leghosszabb filmhíradóanyag 1952-ből való, amikor születésének 150. évfordulóját ünnepelték. Ekkor avatták fel a Parlament előtti Kossuth-szobrot. Ezen a helyen eredetileg Horvay Jánosnak, a magyar historizáló akadémizmus képviselőjének, számos Kossuth szobor és szoborcsoport alkotójának munkája állt. Horvay a múlt század első évtizedeiben nem kevesebb, mint húsz Kossuth-szobrot alkotott. A Parlament előtt álló, 1927-ben elkészült márvány szoborkompozíciója az első magyar felelős kormányt ábrázolta kétszeres embernagyságú alakokkal. A monumentális mű csak 24 évig állhatott a helyén. 1951-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa eltávolíttatta, mint „pesszimista, nem méltó” alkotást. Horvay ezt már nem érte meg. A híradórészlet a korszellemnek megfelelő új szobor avatását mutatja, ami láthatóan sok embert megmozgató esemény volt. A kormány részéről Révai József és Nógrádi Sándor mondtak beszédet.
Születésének 150. évfordulóját ünnepli a dolgozó nép. Magyar Filmhíradó, 1952 (részletek)
Kolozsi Lajos