a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Csak a táncosnők, a lovak és a pillanat

degas_leadSzáz éve, 1917. szeptember 27-én halt meg Edgar Degas francia impresszionista festő, akinek neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a lóversenyek, a színház, a légies balett-táncosnők világának bensőséges ábrázolásával.

1834. július 19-én Hilaire-Germain-Edgar De Gas néven egy nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot Párizsban. Apja bankár volt, maga is művészetkedvelő, aki tehetséges gyermeke minden kívánságát teljesítette, még műtermet is berendezett neki otthonukban. Edgar utazgatott, operába, színházba járt, és a Louvre termeiben a nagy mesterek alkotásait tanulmányozta, másolta. Apja jogásznak szánta, s ő 1853-ban szófogadóan be is iratkozott az egyetemre, de tanulmányait elhanyagolta, inkább Itáliába utazott, hogy meglátogassa rokonait. Hazatérve, atyai beleegyezéssel, otthagyta az egyetemet, és az École des Beaux-Arts előadásait látogatta, megismerkedett Jean-Auguste-Dominique Ingres-rel, akinek művészete lenyűgözte. Újabb olaszországi utak következtek, megigézte a fény és a múzeumokban, képtárakban, templomokban látható remekművek végtelen sora. Visszatérve, már Párizsban festette meg rokonait ábrázoló korai remekművét, A Bellelli családot. Ekkoriban aktokat és történelmi tematikájú képeket festett akadémikus stílusban. A Szalonban először 1865-ben állított ki, de nem keltette fel sem a közönség, sem a kritika figyelmét. A kudarc miatt felhagyott a történelmi tárgyú képek festésével, elvetette az akadémikus festészet kompozíciós szabályait, érdeklődését a nagyvárosi témák, a párizsi élet színessége keltette fel.

degas_1855

Barátságot kötött Eduard Manet-val, megismerkedett a többi modern festővel. Claude Monet, Camille Pissarro, Auguste Renoir és Alfred Sisley társaságában nyitották meg 1874-ben az első, a Szalontól független impresszionista kiállítást, melyen a Balettpróba a színpadon című képét mutatta be. Kávéházi festőbarátaival ezután hét kiállítássorozatot rendezett, az utolsót 1886-ban, s ő mindegyiken kiállított. Az Operazenekar, a Fogat a lóversenyen, a Táncosnők a korlátnál, a Place de la Concorde, a fájdalmas Abszint című festménye tette ismertté és népszerűvé. Az impresszionisták vezetőjeként kezdték emlegetni, bár inkább realistának vallotta magát, és keserű szavakkal utasította vissza az elnevezést. Számára a kompozíció és a rajzolás volt a lényeges, a természet tanulmányozását felesleges időtöltésnek tartotta. A mozgást igyekezett megragadni, egy ló vágtáját, egy varieté előadását egy női mozdulatot. A balett-táncosnőkön kívül teljes sorozatokat festett kalaposnőkről, vasalónőkről, fürdőző nőkről. Másik kedves témája a lóverseny volt, amely ebben az időben viszonylag új jelenség volt Franciaországban. Műveinek összegzése során kiderült, hogy 45 festményt, 20 pasztellképet, 250 vázlatot és 17 szobrot szentelt a lovak és lovasok ábrázolásának. Az 1871-ben kirobbant francia-porosz háborúban önkéntesként bevonult, de egy lőgyakorlaton kiderült, hogy a látásával gondok vannak, szembetegség támadta meg, s ettől kezdve szeme világa elvesztésének réme elkísérte mindenhová. A Párizsi Kommün időszakát Amerikában, New Orleans-i rokonainál vészelte át. 1874-ben meghalt az apja, s vége szakadt a gondtalan éveknek, mert számottevő adósságot örökölt. Képei idővel egyre keresettebbé váltak, tekintélyes summát fizettek a táncosnőket, lovakat ábrázoló festményeiért és a portrékért.

degas_opera

Megrögzött agglegény volt, magánéletét titok övezte, a bordélyházak világát mindennapos vendégként örökítette meg. Az 1870-es évek végén metszetsorozatot is készített ügyfeleiket fogadó, szomorú prostituáltakról. E műveit nem tárta a nagyközönség elé, a legtöbbet csak halála után találták meg műtermében. Az 1880-as évek végén a fotográfia vált szenvedélyévé, rézkarccal és litográfiával is kísérletezett. Élete utolsó felében egyre magányosabban élt, magánéletéből még barátait is kizárta - igaz, sokan meg is szakították vele a kapcsolatot, amikor a Franciaországot megosztó Dreyfus-ügyben az ártatlanul megvádolt kapitány ellen foglalt állást. Bár egészen 1907-ig dolgozott pasztellképein, és 1912-ig készített plasztikákat, lószobrokat, de elhatalmasodó szembetegsége miatt végképp fel kellett hagynia az alkotással. Életének utolsó éveit csaknem teljesen vakon, Párizs utcáin bolyongva töltötte. Szinte észrevétlenül halt meg az első világháború idején, 1917. szeptember 27-én Párizsban.

degas_akt

Szobrait csak halála után találták meg. A budapesti Szépművészeti Múzeumban 2010-ben tekinthették meg a magyar tárlatlátogatók a moszkvai Puskin Múzeum anyagából rendezett, Degas-tól Picassóig című kiállításon néhány alkotását. 2012-ben Degas és az akt címmel rendeztek életmű-kiálltást a párizsi Orsay Múzeumban. Tavaly egy második világháború alatt a nácik által elkobzott, tulajdonosához csak akkor visszakerült, táncosnőket ábrázoló rajzáért félmillió eurót fizettek egy árverésen.

(mti)

• Publikálva: 2017.09.26. 08:42