a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Itt a Vidámpark szomorú vége
Szeptember 30-án bezárt a Budapesti Vidámpark, területéről az Állatkert fog gondoskodni. Foglalkozzunk tehát most a múltjával.A budapesti Vidámparkról mindenkinek van emléke. Ha más nem, akkor a beteljesületlen vágy, hogy oda soha nem jutott el, vagy az, hogy hányszor lett rosszul a dodzsemen, vagy hogy milyen ízű volt a hőn áhított vattacukor. Ehhez a helyhez valószínűleg mindig is érzéki élmények emléke társult, a kezdetektől fogva. A Budapesti Vidámpark a Vurstli és az Angol Park összevonásával jött létre az ötvenes években, de múltja ennél sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen elődei már az 1800-as évek vége, illetve az 1900-as évek eleje óta léteznek.
A Városligetet már az 1860-as évektől tömegek látogatták. Népszerűségét a Sugárútnak (Andrássy út) köszönhette, amelyen keresztül gyalog vagy valamilyen közlekedési eszközzel minden rendű és rangú ember kilátogathatott szórakozni, bámészkodni. Ezek a társadalmi rétegek azonban a liget területén már elkülönültek egymástól: az úri középosztály és az alacsonyabb osztályok más-más szórakozást találtak itt. Ez az 1870-es években már térbeli eltávolodásban is tetten érhető, amikor a Rundo környékén álló mutatványosokat kiköltöztették a Liget kevésbé látogatott szélére.
Mindenki megtalálta a maga szórakozását. 1905 körül. (fotó: Fortepan)
Ekkoriban kezdtek állandó mutatványos bódékat állítani: az egyik legelső Wexlehner Sebestyéné volt, akit tűznyelő mágussal és erőművésszel szórakoztatta az arra járókat. A módosabbak igényeit szolgáló parkosítással párhuzamosan a mutatványosok egyre kijjebb, a keleti szélre kerültek, a tűzijátéktérre. A különválás véglegessé vált, miként az is, hogy az arisztokraták lenézik a Vurstli intézményét. 1873-ban már palánkkal vették körbe, közben a szegényebb réteget egy más, színesebb világ ígéretével próbálták becsalogatni.
1885-ben funkciók szerint kezdték felosztani a Városliget telkét: így alakulhatott meg a Cirkusz, az Állatkert, a Vurstli, számos olcsó színház, később pedig az Angolpark is. A Liget északi részén volt az alsó rétegek által leginkább látogatott Vurstli, amely 1910-ig élte fénykorát. A mutatványosok és általában a többi bódé is tavasztól őszig voltak nyitva. A Vurstlit még egyszer költöztették, 1926-ban, a Széchenyi Fürdő építése miatt.
A Városligetben már 1862-ben működött óriáskerék, később rengeteg ringlispilt (kézzel, lóval hajtott, majd 1884-től gőzerővel hajtott) tartottak nyilván. Az ide látogatókat valamilyen karneváli kéj érte utol, amit tetézett az elfogyasztott alkohol és a nyári meleg. Különböző tükörlabirintusok, rémképek, ijesztő külsejű emberek – a szakállas nőktől elkezdve a madárfejű Lajcsikáig – gondoskodtak szokatlan élményekről. Az 1896-ban elkészült Plasztikonban válogatott szörnyűségeket, és büntettek rekonstrukcióit élvezhette a nagyérdemű. Ennek az intézménynek az első emeletére kizárólag felnőttek léphettek be: itt különböző nemi betegségek rémségét mutogatták az oda látogató cselédeknek. Volt számos körkép is – például a Feszty-körkép, amely a Millennium után kiszorult a Vurstliba egy körhinta rotundája mellé. De voltak céllövöldék, jósdák, szerencsejátékok is. Előadóművészeti szempontból a legjelentősebb látnivaló a Baroccaldi Cirkusz volt, de itt működött a Hincz-féle bábszínház, a csak nyáron játszó, színvonalas Műszínkör és a Liliputi színház is.
A Dreher Serfőzde díjával kitüntetett sörkardal az Angolpark zenepavilonjában, 1933
Az első világháború környékén a Vurstli népszerűsége rohamosan csökkent. Ezért a nemrég nyílt Állatkertet és Angolparkot is hibáztatták. A népszerűség csökkenéséhez hozzájárulhatott az is, hogy a kétkezi munkások színvonalasabb szórakozásra vagytak, és Budapest lakosai egyre inkább saját környékükön kerestek szórakozási lehetőséget. Bár még 1929-ben is sok elborzasztó bűneset ábrázolása került be a Plasztikon látványtárába, sok mutatványos már csak ünnepnapokon nyitott ki. A mozgóképszínházak is a Vurstli ellenfelei voltak: hiába kezdte a mozi ugyancsak a Vurstliban a karrierjét, azok csakhamar elszívták a közönséget a Városligettől. Bár 1938-ban, a Vurstli százéves születésnapján hatalmas ünnepséggel köszöntötték a helyet, ahol a Latabár-testvérek és Mezei Mária is fellépett, pár év múlva a hely elcsöndesedett.
Revüszínház az Angolparkban Latabár Kálmánnal, 1936
A Budapesti Vidámpark 1950. május 22-én nyitotta meg kapuit ilyen néven. 1953-ban a moszkvai Gorkij Parkhoz hasonló gyermekközpontú paradicsomot hoztak létre: ekkor egyesítették a Vurstlit és az Angolparkot, majd az egészet körbekerítették. Felújították a Vurstli bodéit, az Álomvasút helyett a Robogó közlekedett, és már nem csontvázak ijesztegették a látogatókat, hanem Budapest és Moszkva képei.
1959 és 1960 között rekordszámú látogató jött ki szórakozni a Vidámparkba, jól zárva a tíz éves látogatói mérleget. Ekkor azonban már mindenki automata játékokat várt, viszont ezt a Vidámpark nem tudta kínálni, elöregedett gépparkját nem tudta felújítani. 1967-ben magánosították az intézményt, ezentúl a bevételekből kellett fenntartania magát. 1970-ben a látogatókat öt modern külföldi játék fogadta, amely eltartotta a régieket is. Népszerű volt a Villanyautó, a Játékház a maga 144 gépével. 1984-re már egész nap látogatható volt a Vidámpark, elkészült a sci-fi Viharvasút; valamint a Elvarázsolt Kastély és a Hullámvasút felújítási terve.
Azok a hetvenes évek. (fotó: Fortepan)
1994-ben részvénytársasággá változott az intézmény, modernsége az Óriáscsúszda vagy a Breakdance megjelenésében is érzékelhető volt. Hat év múlva megérkezett a Looping Star, a fémvázas, átforduló hullámvasút, amelyet húsz kamion szállított. Ez a néhol 75 km/órás sebességgel repítő gépezet nagyon sok látogatót vonzott a Vidámparkba. 2004-ben átadták a Gólkirály és a Fényvadász játékot is.
2005-ben a Budapesti Vidámpark megkapta a Golden Pony elismerést, amely jó alkalom lehetett volna arra, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az intézmény fontosságára, eszmei értékére.
A híres műemlék Körhinta a negyvenes években (fotó: Fortepan)
| A Budapesti Vidámpark öt műemlék játékkal dicsekedhetett. A leghíresebb az 1 km hosszú Hullámvasút és a Körhinta. Az utóbbi idén már 106 éves. Az angyalokkal, hintókkal, paripákkal körbe-körbe forgó Körhinta a történelem sok viharát megérte, de hosszabb időre soha nem állt le, még a felújításkor sem. A szecessziós külső és neorokokós belső elemekből álló épület tervezői nem ismertek, de gyaníthatóan, az "ottowagneri" stílusjegyeknek köszönhetően, a Kármán és Ulmann építésziroda munkája lehetett. 1994 és 1997 között Baliga Kornél építész tervei alapján felújították, majd a befejezés évében az épület elnyerte az Europa Nostra-díjat. |
A Budapesti Vidámpark sorsa jelenleg bizonytalan. Idén novemberre tervezték a bezárást, mivel veszteségesen működött, ugyanakkor a mellette található Fővárosi Állat- és Növénykert területe európai összehasonlításban nagyon kicsi, ezért az is szóba került, hogy a hozzácsatolásával bővítették volna. Az Állatkert viszont csak a Dzsungel Mesepark játékaira tartana igényt, így a többit elárverezték volna. Akkor az október elejére tervezett döntés azonban elmaradt, 2013 szeptember 30-án viszont már mindenki tudta: aznap volt a Vidámpark utolsó napja.
A Vurstli történetéről átfogó cikk itt olvasható.
Bakk Ágnes