a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Elvarázsolt kastély a Duna partján

​110 éves a magyar Országház

orszaghaz_leadAz Országház felépítésének ötlete először az 1830. évi országgyűlésen merült fel konkrét javaslat formájában, ám közel egy évtizedet kellett várni az első lépésekre.

Ekkor József nádor Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét kérte fel az épület megtervezésére. Pollack tervét az 1843/44. évi országgyűlés a magas költségekre hivatkozva végül elvetette, és pályázatot írt ki egy, a lipótvárosi Új piac (ma Erzsébet tér) területén felépítendő Országházra. A következő országgyűlés (1847/48) azonban a forradalom kitörése miatt már nem foglalkozhatott érdemben a pályaművekkel, míg a szabadságharc bukását követő évtizedekben aktualitását vesztette az ügy.

Az 1861. évi országgyűlésen egy ideiglenes Képviselőház felépítésére írtak ki pályázatot, amely végül 1866-ban Ybl Miklós tervei alapján készült el a Főherceg Sándor utcában (ma: Olasz Kultúrintézet, Bródy Sándor utca), míg a felsőház a szomszédos Nemzeti Múzeum nagytermét vette birtokba.
1880-ban végre megszületett a döntés az állandó Országház építéséről. A pályázati kiírás az épület helyszínéül a mai Országház helyét, a Tömő teret (ma: Kossuth tér) jelölte meg.

Az építkezési munkálatok Steindl Imre tervei alapján kezdődtek meg 1885-ben. Természetesen a korabeli sajtó jelentős terjedelemben foglalkozott a készülő épülettel, amelyet időközben rengeteg kritika ért. Legtöbben neogótikus stílusát kifogásolták, amelyet a magyar nemzettől idegen, katolikus miszticizmus termékének tartottak.

video

Mint valami elvarázsolt kastély, terül el az épület (részlet Préda Tibor dokumentumfilmjéből)

Steindl Imre a következőképpen reagált a vádakra: „Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be.”

Az eredeti tervek szerint az új Országház átadására a millenniumi ünnepségek csúcspontjaként került volna sor, azonban az épület kívül-belül véglegesen csupán 1904-ben készült el. Ennek ellenére 1896. június 8-án az Országgyűlés alsó- és felsőháza a kupolateremben megtartotta ünnepi ülését, és – ha ideiglenesen is – ekkor hozták át először a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket az Országházba.

orszaghaz_4
Nap mint nap százával lépnek be megilletődötten (kép a filmből)

A 19 év alatt, 37 183 943 koronából épült Parlamentet végül 1902. október 8-án adták át, ám a kritikus hangok a továbbiakban is megmaradtak. Ignotus például a következőket írta a Hét hasábjain: „Hogy és mint lehetséges, hogy ugyanaz a Steindl Imre, ki ennek a parlamentnek dunai homlokzatát s gyönyörű kupoláját kieszelte, belekeveredhetett abba a példátlan, a más szavára el sem hihető, puszta leírásra elképzelhetetlen barbárságba, amit e parlament belső ornamentikája képvisel. Az ízléstelenség e gigászi voltához képest eltörpül minden egyéb kifogás az új Ház impraktikus volta s költséges építése ellen.”

Bobula János építész líraibban fogalmazott, amikor a következő sorokat papírra vetette: „Mert ha igaz, hogy az építészet megfagyott zene, akkor a mi országházunk a legkellemetlenebb kakofónia, amelyet valaha zenekarból, egy ügyetlen karmester kihozott.”

orszaghaz2
Az oszlopfőket uralkodók szobrai díszítik (kép a filmből)

Mindenesetre a magyar Országház építése a korszak egyik legjelentősebb beruházása volt, amely rengeteg embernek adott munkát. Az impozáns épület 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupolánál pedig 96 méter magas. 15 belső udvarral, 27 kapuval és 28 lépcsőházzal rendelkezik. A falak külső díszítésére közel kilencven szobrot faragtak, míg az épület belsejében 152 szobor található. A díszítéshez használt 22-23 karátos arany összmennyisége pedig eléri a 40 kilogrammot.

Nagy Levente

• Publikálva: 2012.10.08. 10:45 • Címke: videó, filmhíradók, évforduló