a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Elveszett a varázsló kertjében
130 éve született Gulácsy Lajos
Méltatlanul elfelejtett, soha ki nem bontakozott, az ismeretlenség
homályában maradt tehetségek, sőt, géniuszok nemzete vagyunk. A festészetben leginkább Csontváryt szokták ilyenkor emlegetni, akinek zsenialitása, ismertsége és elismertsége máig megmaradt a szűkre szabott országhatárokon belül. Mellette többek között Gulácsy Lajos is letett egy olyan életművet az asztalra, amelynek alapján helye lenne az egyetemes festészet pantheonjában. Gulácsy Lajos 130 éve, október 12-én született, és 80 éve halt meg Budapesten.
Gulácsy Lajos soha „nem futott be”, sem hazájában, sem külföldön. Sikertelenségét többnyire a pályafutását derékba törő elmebajából (skizofrénia) eredeztetik. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy „kollégái” közül is sokan küzdöttek hasonló betegséggel, megjárták a tébolydákat és a szanatóriumokat. Elég csak a leghíresebb skizofrén, Vincent Van Gogh mellett a magyar kortársra, Nemes Lampérth Józsefre vagy a nagy tehetségű, fiatalon elhunyt Gruber Bélára gondolnunk. Gulácsy ifjúkori bezárkózásának, világból való fokozatos kivonulásának oka lehet a kisfiát majomszeretettel dédelgető anya is, aki egyebek között szabályosan elüldözte otthonról a férje előző házasságából született két leánygyermeket, mert szerinte zavarták a kis Lajost. (Tettével a család anyagi romlását is előidézte, hiszen az ő életjáradékuk jelentette a polgári jómódot a család számára.) A festő, az anyjához fűződő ambivalens viszony mellett, mindvégig nagyon jó kapcsolatot ápol leánytestvéreivel, de érzékenysége és egynémely hátrányos testi tulajdonsága miatt más nőkkel való kapcsolatáról, szerelmeiről nem maradtak fenn visszaemlékezések.
Önarckép (1903)
Apja halála után, 23 évesen talán éppen édesanyja szeretete elől menekül többször is külföldre, leginkább Olaszországba, de eljut Párizsba is. A csodálatos észak itáliai táj, a titokzatos Firenze és Velence mellett a Comói- és a Garda-tó környéki kisvárosokban lel hosszabb-rövidebb időre otthonra és múltbeli témákra. Az első világháború kitörése Velencében éri, ahol a hírre elborul az elméje, kórházba szállítják, és csak 1915-ben engedik haza. Ezek után már sosem térhet tartósan vissza a normális életbe, 1919-től folyamatosan kórházi, szanatóriumi kezelésre szorul. A külvilág egyre távolabb kerül tőle, a teret és időt végül már csak Na'Conxipanban, a saját maga által teremtett és részleteiben is felépített, töredezett írásokban is megörökített világban éli meg.
Varázslat (1906–1907)
Ifjú éveiben Budapesten, Itáliában (és munkái alapján később Na'Conxipanban) is szívesen tartózkodik a kávéházakban, igaz, budapesti asztaltársai visszaemlékezése szerint lélekben már jobbára ekkor is távol van. Művészbarátai, a kor írói, költői ismerik és elismerik, viszonylag sokat is írnak varázslatos képeiről. Bemutatkozási lehetőséget kap a főváros és Nagyvárad mellett Londonban, de nincs nyoma annak, hogy külföldön valakinek a figyelmét is felkeltette volna. Pedig betegsége miatt csonkának mondható életműve kvalitásait tekintve semmivel sem marad el kortársaitól, mondjuk a francia szimbolistáktól, vagy a preraffaelitáktól, akikhez hasonlítani szokták. Gulácsy megmaradt a magyaroknak, egy szűknek mondható rétegnek, hiszen a második világháború óta néhány vidéki kiállítás megrendezésére futotta csak képeiből. Legutóbbi, a Kogart által 2008 tavaszán rendezett, száz festményét és 120 grafikáját bemutató, tíz közintézményből és harminc magángyűjtőtől összeszedett tárlata hatalmas siker volt, de a fellelhető munkákat maradéktalanul felvonultató Gulácsy-kiállítás megrendezése, életművének tudományos igényű feltárása, esetleg egy másfél szobányi Gulácsy-múzeum összehozása még várat magára. Mindaddig csak annyit mondhatunk, hogy Gulácsy valamikor az első világháború után egy alkonyon elkóborolt a varázsló kertjében, egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt a jegenyék, ciprusok, az óriási páfrányok és az ezernyi színes virág között. És elveszett számunkra, talán nem örökre.
Pálffy Lajos