a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Fanyargó Faragó a Galériában

Meg nem értett zsenik, eltékozolt tehetségek országa vagyunk – ez már közhelyszámba megy. Különös tehetségünk van az önpusztításra, a sorskérdések vagy a hétköznapok problémáinak ilyetén megoldására.

Ki tudja, miért kellett meghalnia Faragó Józsefnek, a magyar politikai karikatúra megújítójának és egyik legjelesebb művelőjének is?

Mi visz rá egy érett férfit, aki szakmájában komoly nevet szerzett magának, hogy három kicsiny gyermeket hátrahagyva eldobja magától az életet? A Magyar Nemzeti Galéria 2013. márciusáig nyitva tartó, a Szépművészeti Múzeum Daumier-tárlatával együtt rendezett, Faragó József 60 grafikáját bemutató tárlatból talán ezt is megtudhatjuk.

Faragóról, aki szegény esztergomi kereskedőcsaládból, gazdag mecénások segítségével, 20 évesen a müncheni akadémiáig, majd Párizsig jutott, már művészbarátai (Ferenczy Károly, Réthy István, Thorma János) is megjegyezték, hogy szomorú, melankóliára hajló alkatú fiatalember volt. Ferenczy még Münchenben el is nevezte Fanyargónak, a dolgokhoz való általános hozzáállása miatt. Hogy ez vele született tulajdonság volt-e, vagy a láthatóan sikertelenségre ítélt, hőn óhajtott festőkarrier miatti fusztrációnak köszönhető, azt nem igazán lehet tudni. (1889-ben a Műcsarnokban kiállítja Nehéz lecke című képét, aminek sikertelensége döbbentette rá – állítólag – korlátaira.) Mindenesetre Faragó Münchenben előszeretettel „faragta”, karikírozta művészbarátait, akik jókat nevettek a karakterteremtésben kitűnő barátjuk rajzain. Hogy aztán a karikírozásban mutatott csúcsteljesítmény kielégítette-e Faragó ambícióit, arra válasz lehet, hogy utolsó éveiben ismét komoly képzőművészeti tevékenységet folytatott, kitűnő rézkarcokat készített.

Mutamur (1903)
Önpusztító hajlam. Mutamur, 1903

Faragó 1894-től a Borsszem Jankó vezető karikaturistája lett, előtte feltehetően Berlinben és New Yorkban is rajzolt. Különösen amerikai tartózkodásáról nagyon kevés információ áll csak rendelkezésre. Innen hozhatta viszont magával az új, amúgy angol és francia gyökerű karikatúrastílust, a korabeli politikai szereplők aránytalanul nagy fejjel, eltúlzott vonásokkal való ábrázolását. És Faragónál nincs kegyelem, különösen Széll Kálmán miniszterelnök és a hórihorgas Apponyi Albert kapja meg a magáét. Szinte minden lapszámban 3-4 egész oldalas rajza szerepel többnyire versbe szedett magyarázó szövegekkel. A politikusok mellett nem felejtkezik meg művészbarátairól, kávéházi asztaltársaságáról sem. Műtárlat címmel indít sorozatot a Borsszem Jankóban, ahol a Műcsarnok évente megrendezett két nagy seregszemléjének alkotásait tűzi rajztolla hegyére. Így születik Ferenczy István Madárdalából egy olyan rajz, amelyen a madárdal helyett egy macskát keres a fán a piros ruhába öltözött fiatal nő. Ugyanígy aztán Szinyei Merse Pál Majálisa sem kerülheti el a sorsát, itt artistaként tartják tenyerükön a hölgyeket a gavallérjaik.

Mindenki megkapja a magáét. Jelen és jövő (1901)

Az 1900-as évek elején a biztos megélhetést és az országos hírnevet hozó karikatúrák helyett a rézkarc felé fordul. Sikeresnek mondható ebben is, technikailag tökéletesen kivitelezett munkák kerülnek ki a keze alól. 1903-as, Tisza Kálmánt az Országház folyosóján ábrázoló művéről Mikszáth Kálmán ír elismerő sorokat. Mégis még ebben az évben, barátait sem tájékoztatva döntéséről, családjával Berlinbe költözik. Rézkarcokat készít továbbra is, de a megélhetés miatt karikatúrákat is rajzol. 1905-ben 18 nyomatot állít ki, köztük a Richard Straussról készített portrét, amelyről ismét csak áradoznak a kritikusok. 1906 nyarán hirtelen meghal szeretett felesége, szeptember 2-án pedig teljesen váratlanul ő is eldobja magától az életet.

Magyarországon persze találgatásokba kezdenek a hír hallatán, aztán szépen lassan elfelejtik az egészet. A barátok biztosan előhozzák még sokáig az esti kávék, borok mellett, aztán elmennek sorban ők is. Mi, a közönség pedig csak annyit mondhatunk, hogy e kiállításért a Magyar Nemzeti Galériát komoly köszönet illeti meg.

Pálffy Lajos

Így éltek ti – Honoré Daumier (1808–1879)
Szépművészeti Múzeum
2012. október 12. – 2013. március 3.

Így éltek ti – Faragó József (1866-1906) művészete
Karikatúrák a Borsszem Jankóból
Magyar Nemzeti Galéria
2012. október 12. – 2013. március 3.