a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​A mozgókép bűvöletében: Auguste Lumière 150

augustNapjainkban viharos gyorsasággal változik a mozgókép rögzítésének, közreadásának, megőrzésének technikája. Talán mégsem árt néhány percre megszakítani a folyamatosan ránk zúduló képözönt és visszaemlékezni, netán egy pillanatra fejet hajtani a mindezek lehetőségét megteremtő nagy elődök előtt.

 

Erre alkalom a mai nap is, hiszen október 19-én Auguste Marie Louis Nicolas Lumière születésének 150. évfordulóját ünnepeljük.

A mozgófényképezés (kinematográfia) megvalósításával a XIX. század második felében viszonylag sokan próbálkoztak. Legtöbbjük neve az 1945 óta a párizsi Kapucinusok utcájában (Boulevard des Capucines 14.), az első mozinak helyet adó Grand Café épületének falán lévő márványtáblán is szerepel. Rajta van Reynaud, Marey, (a magyar származású) Demeny, Lumière, Meliès, de érdekes módon a névsorból kimaradtak pl. Muybridge és Edison, a két amerikai, és a német Skladanowsky-fivérek. Pedig a több mint háromszáz találmányt jegyző feltaláló, Edison már 1891-ben létrehozta az első igazi, fogazott szalagos filmfelvevőgépet, a kinetográfot (amelyet Muybridge zoopraxiscope-jának alapján fejlesztett ki), majd az így felvett 35 mm-es mozgóképek lejátszására szolgáló kinetoszkopót is. Ez utóbbi szekrényszerű szerkezetek az automatákhoz hasonlóan pénzbedobással működtetek és 10-15 másodperces mozgókép egyszemélyes megtekintését tették lehetővé utcai, és később szalonváltozatban is. A századfordulót megelőző években már Európában is megtalálhatóak voltak, de nem lettek igazán sikeresek és népszerűek. A Skladonowsky fivérek Berlinben már 1892-ben megépítették Kurbelkasten nevű filmfelvevőjüket, három évvel később pedig a Bioskop vetitőgépet is. Ez utóbbival 1895. november 1-én a Varieté Wintergarten-ben másfélezer ember előtt tartottak negyedórás vetítést.


A film születése: a gyárkapun kiözönlő munkások, a kisbaba reggelije, és természetesen: a vonat érkezése.

Mindezek ellenére a film és a mozi igazi megteremtőinek a Lumière-fivéreket tartjuk, munkásságuk ugyanis gyakorlatilag minden területen elválaszthatatlan. 170 különféle műszaki szabadalom közös megteremtői voltak.

Születésnaposunk, Auguste és két évvel fiatalabb öccse, Louis a fényképezés bűv- és légkörében nőttek fel. Ez irányú érdeklődésüket és művészeti hajlamukat édesapjuktól örökölték, aki fiatalemberként Párizsban arcképfestéssel foglalkozott, majd a dagerrotípia feltalálát követően Besançon-ban fényképészeti műtermet nyitott. (A kor festőművészei közül sokan módosítottak életpályát így, köztük pl. a magyar Borsos József is). A család az 1870-es években Lyonba költözött. Megélhetésüket eleinte itt is egy szerény fényképészeti műterem és labor biztosította. Ennek ellenére a fivérek jó iskolákba jártak, többek közt a La Martinière-be, amely a város legelőkelőbb oktatási intézménye volt. Jeles diákok voltak, és szabadidejükben mindketten sokat foglalkoztak vegyészeti tanulmányokkal, vagy apjuk laborjában fotográfiai kutatásokkal. Apjuk lassan tönkremenő üzletét egy 1882-ben általuk felfedezett új, fényérzékenyebb fémlap felfedezésével, majd az ennek gyártására a közeli kisvárosban, Montplaisir-ben létrehozott üzemmel váltották ki, ahol 1886-tól már százezres nagyságrendben gyártották a fényképezéshez jól használható terméket. A kezdetben tízegynéhány emberrel dolgozó gyár dinamikusan fejlődött. 1890-tól Auguste bevezette a papír tekercsfilmek gyártását is, ezzel sikerrel kiváltva a lemezre fényképezés jelentős hányadát.

lumiere
Á
llandóan pörgött az agyuk, mindig valami újon, érdekesen törték a fejüket.

A világhírt a mozgófényképezés megvalósítása hozta meg számukra, amelyhez első lépésben édesapjuk segítette hozzá őket. 1894-ben a párizsi bemutatón az öreg Lumière hatezer frankért megvásárolt egy Edison-féle kinetoszkopót a fiainak. A mozgókép készítése valójában már hosszú ideje foglalkoztatta a testvéreket és a kinetoszkóppal sem voltak igazán elégedettek, ám a masina újabb ötletelésre-gondolkodásra sarkallta őket. Az év vége felé jöttek rá a forradalmi megoldásra: ennek az a lényege, hogy két pecekkel (ún. greiferek) lehetővé tették a szalag szakaszos mozgatását, azaz sikerült létrehozniuk az elképzeléseiknek megfelelő, kezdetben még névtelen készüléket.

A gép egyaránt alkalmas volt mozgóképek felvételére és vetítésére is. Eleinte papírszalaggal működtették, majd brómezüsttel bevont celluloidszalagot használtak. Erre a nyersanyagra készült első, titokban felvett produkciójuk (16 kockával másodpercenként), saját munkásaikat örökítette meg, amint a gyárkapun özönlenek ki. A tökéletesített konstrukciót 1895. február 12-én Lyonban szabadalmaztatták, Cinematographe Lumière néven. A francia bejegyzést követte április 8-án az angol, majd április 11-én a német szabadalmi okirat, és sorban a többi – bizonyítva a testvérek műszaki zsenialitása mellett meglévő igen jó üzleti érzékét is.

Az első mozgókép bemutatására 1895. március 22-én került sor a Nemzeti Ipart Támogató Társaság ülésén, a Társulat párizsi székházában, a Francia Tudományos Akadémia elnökének vezetésével. A film második vetítése Lyonban történt szakmai közönség, a Francia Fotográfusok Társaságának tagjai előtt. Ekkor készítették Lumière-ék a második, híradó jellegű mozgóképüket, amelyen a párizsi obszervatórium vezetője beszélget egy kollegájával. A felvételt le is vetítették az összejövetel második napján, osztatlan sikert és elismerést aratva.

lumiere
Az első előadásra 33 fizető néző előtt, 1895. december 28-án került sor.

A történtek szárnyakat adtak Auguste-nak és Louis-nak. Mostantól már a nagyvilágnak, a szélesebb közönségnek akarták bemutatni találmányukat. Hosszas keresgélés és tárgyalás után sikerült létrehozniuk az első mozgófénykép-színházat a már említett Grand Café alagsorában. Az épület környékén hatalmas – azóta kortörténeti dokumentummá váló – plakátok hirdették a szenzációs eseményt, a Cinematographe Lumière-t. Az első előadásra 33 fizető néző előtt, 1895. december 28-án került sor, ahol tíz, egyenként 17 méteres film szerepelt, mintegy húsz percnyi időtartamban. Ezt a napot tekintjük a mozi születésnapjának.

Az elsőt további mozgókép-bemutatók követték. A fivérek és közben villámgyorsan kiképzett munkatársaik (a filmoperatőrök és vetítőgépészek ősei) egész Európában és a tengeren túl is népszerűsítették a mozgóképet. Budapesten 1896. áprilisában a Royal Szálló kávéházában tartottak vetítéseket, és természetesen felvételeket is készítettek. Hatalmas sikerrel szerepeltek az 1900-as nagy párizsi világkiállításon is, ahol egy óriási, 21x16 méteres, két oldalról nézhető vászonra vetítették filmjeiket. A fivérek, illetve később munkatársaik rengeteg különféle mozgóképet készítettek. Filmjeik kapcsán ők tekinthetőek a híradó, a dokumentumfilm, a szkeccsfilm, sőt a burleszk megteremtőinek is. Egy ideig még megmaradtak ebben a körben: 1907-ben szabadalmaztatták a színes felvételek készítését lehetővé tevő autokróm eljárást, sőt sikeresen kísérleteztek a 3D-s mozival is. Később mindketten elfordultak ettől a területtől.

Munkatársaira bízva a film és mozi körüli teendőket Auguste Lumière érdeklődése az orvostudomány, illetve a makrobiológiai kutatások felé fordult. Hosszú és gazdag élete második részében többek között fehérjekutatással, égési sebek kezelésével, érzéstelenitési problémákkal, a gümőkórral és a reuma patológiájával foglalkozott. (Testvérével együtt kb. 200 szabadalmat jegyeztek ezen a területen is). 1936-ban munkásságukért mindketten megkapták a Francia Becsületrend főtiszti fokozatát.

A neves feltaláló, a XIX. század szülötte, a mozi és a film megteremtője a XX. század közepén, szeretett városában, Lyonban fejezte be sikerekben gazdag életét, 1954. április 10-én.

Lencsó László 

• Publikálva: 2012.10.19. 16:01 • Címke: évforduló, filmtörténet

Magyar játékfilmek