a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Tavasztánctól haláltáncig: Szindbád DVD-n
Egy művészfilm, amely a közönségszavazáson is első tudott lenni. A digitálisan felújított Szindbád a MaNDA új DVD-kiadványa. „Mit akar Szindbád?... Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni – tájban, nőben, tárgyban, az ételek jó ízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos keresztjeiben; és az önalakítás sürgető igyekezete teremti meg tapasztalatainak tárházát és paradox módon állít csapdát egyúttal az igyekvőnek. Élni siet és túlhajtja az érzést. Állandó hely-, és helyzetváltoztatása tudniillik a lélek helykeresése, a megállapodás utáni vágy, sajátos módon ezt a különbékét még a test sem képes megélni. Nem hagy maga után semmi mást, csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit…” – írta filmjéről a magyar filmtörténet Szindbádja, Huszárik Zoltán Noteszlapok című jegyzeteiben.
„Itt van például ez a kis notesz” – részlet a filmből.
A magyar filmművészet e kortalan remekműve hagyománytalan és iskolateremtő alkotás, nem pusztán Krúdy Gyula novelláinak értő adaptációja, hanem a „magyar Proust” szellemiségét, világát új vizuális nyelven megfilmesítő időutazás. Mi a titka, varázslata ennek a túlfokozott, sohasemvolt biedermeier, rokokó, modernista látvány-és hangzó-univerzumnak, amely ma is egyszerre tölt el minket fájdalommal, iróniával, nosztalgiával, boldogsággal? A haláltól halálig, nőtől nőig, temetőkön, bordélyházon, félhomályos vendéglőkön átsétáló, halálában is mítosszá vált színészkirály? A Latinovits Zoltánt környező, testben-lélekben egyaránt meztelen vagy agyonöltöztetett, megszámlálhatatlan, gyönyörű nőalak? A velőscsont és a táfelspitz között tárgyalt tragédia? A répát és a nők hamis fogát illető humor? Az illékony, négykockás vágásokon alapuló poézis? A hét évig tartó munkafolyamat, tömérdek változat, személyes drámák sora, ahogy a forgatókönyv és az alkotók, színészek cserélődtek? Egy kritikus még a film készülte idején megírta, a Szindbád nem a tömegek filmje lesz, de aki megnézi, többször is meg fogja nézni. Csak ez utóbbi állításban lett igaza: a film már a bemutatás évében milliós nézőszámot ért el, 2010-ben pedig művészfilm létére megnyerte a Filmmúzeum Nagy könyv mintájára rendezett Nagy film közönségszavazását.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet most megjelenő DVD-kiadványa e legendáknak járt utána. A film digitálisan felújított kópiáját Huszárik Zoltán hasonló tematikájú rövidfilmjei közé ágyazta be. A kiadványon helyet kap a magyar avantgard korszakos remekműve, az Elégia (1965) és az A piacere (1976). Külön kuriózum, hogy A tisztelet az öregasszonyoknak (1971) című film lejátszásakor kétféle hang is választható: most, a DVD megjelenés alkalmával vágta Jeney Zoltán zeneszerző és Palotai Éva vágó a film alá a fennmaradt eredeti, „apokrif” hangot is, amelyet annak idején a stáb túl markánsnak ítélt. Az extrák között két beszélgetés a Szindbád keletkezését és hatását járja körül: Jeney Zoltán zeneszerző a Szindbád könyvtárnyi irodalmában még nem tárgyalt látvány és zene sokszólamúságáról, Huszárik avantgárd törekvéseiről, művészi alkatáról beszélget Fazekas Eszter filmtörténésszel. Gintli Tibor irodalomtörténész és Gelencsér Gábor filmesztéta beszélgetése pedig Krúdy és Huszárik irodalomtörténetben és a filmtörténetben elfoglalt hasonló helyzetét állítja párhuzamba, és a Szindbád-jelenség aktualitását és modernitását érinti.
Szeretettel várunk mindenkit a DVD bemutatójára, amelyet 2012. október 30-án 16 órakor tartunk az Írók boltjában (Budapest VI. Andrássy út 45.)
A beszélgetés résztvevői:
Nagy Anna színésznő
Jeney Zoltán zeneszerző
Gintli Tibor irodalomtörténész
Gelencsér Gábor filmesztéta
Moderátor: Fazekas Eszter kiadványszerkesztő
Szindbád
színes, magyar játékfilm, 1971, 91 perc
hang: 2.0
felirat: angol
nyelvek: magyar
képarány: 1.85:1 anamorf
extrák:
Huszárik Zoltán-rövidfilmek:
Elégia, 196, BBS, 19 perc
Tisztelet az öregasszonyoknak, kétféle zenével, RDS, 1971, 12 perc
A piacere, 1976, HDS, 20 perc
Huszárik és a kortárs zene (Jeney Zoltán zeneszerző, Fazekas Eszter filmtörténész) MaNDA, 2012, 22 perc
A modern Szindbád – Krúdy és Huszárik világa (Gelencsér Gábor filmesztéta, Gintli Tibor irodalomtörténész) MaNDA, 2012, 21 perc
Kiadja és forgalmazza: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, 2012