a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Búcsú Xantus Jánostól

xantus

A filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy – mondta egyik utolsó interjújában.

2012. november 13-án meghalt Xantus János 59 éves, Balázs Béla-díjas filmrendező, tette közzé a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az Eszkimó asszony fázik és a Rock térítő című, kultikussá vált filmek rendezőjét súlyos betegséget követően érte a halál.

Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten. Képzőművész édesapja nyomán eredetileg festő vagy biológus szeretett volna lenni, de már 18 évesen filmezett. Gazdag Gyula A sípoló macskakő című filmjében lázadó diákot alakított, csirkecsonttal a nyakában, aki nem tagolódik be a táborvezető által megkívánt engedelmes masszába, gyakorlatilag mindenkivel összeveszik. A film klasszikus gumimacskakő-jelenetének hangadó diákja.

video

Diákként a Sípoló macskakőben (1971)

Egyik utolsó interjújában arról beszélt a filmhu-nak, hogy „a filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy”. Hihetetlen tehetsége és képessége volt arra, hogy ezt a törekvést – legyenek bár filmjei egymáshoz nem hasonlítható, eltérő műfajú és stílusú alkotások – zsigeri erővel, érzékileg valósítsa meg. Balázsbélás nemzedéke tagjaihoz hasonlóan látványosan szakított a professzionális, sok pénzből forgató akadémista filmezéssel, de a kifulladó modernizmussal is, miközben mindkét módszer eszközeit alkalmazza „új érzékenynek”, „posztmodernnek” nevezett, extravagáns munkáiban. Xantust a lírai, abszurd, groteszk és a tragédia egymásba játszása – a hangulati határátkelők izgatták. Játékosság, irónia, vállalt amatőrizmus, markáns vizualitás, dokumentativitás egyszerre jellemezték ezeket a vibráló, szenvedélyes műveket, a magyar új érzékenység legnépszerűbb alkotásait.

Makk Károly kedvenc tanítványa már a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is kivételesen egyedi szemléletű, egymáshoz nem hasonlítható filmeket rendezett. (Werther élete, És így s eképp tovább, 1978) Ez utóbbi kísérleti filmmel azt a jellegzetes „balázsbélás” dokumentarista módszert képviselte, ahogy a Stúdió tagjai kibiztosított mikrofonnal jártak-keltek az utcán, s az „életet” igyekeztek  fölvenni. E film rendkívüli méltósággal ábrázolt süketnéma főszereplőjének motívumából nőtt ki az Eszkimó asszony fázik ötlete, a meghökkentő, valóságot túlszínező stílust pedig a Balázs Béla Stúdióban készített két rövidfilm, a Diorissimo (1980) és a Női kezekben (1981) bizarr világa nyomán fejlesztette tovább.

video

Női kezekben (1981)

E „hiperfikcionalista” filmek játékos stílusgyakorlatként keverik a hagyományos narrációt és a modernizmusra jellemző kollázstechnika elemeit, improvizációt, dokumentarizmust (még a bulgár tengerparton megesett szeretkezést végigkísérő szamár motívuma sem volt megírt: véletlenül találták ott a helyszínen) és a thriller, a melodráma, a burleszk és az abszurd mese motívumait. Ezek a filmek nemcsak Xantusék generációjának zavarbaejtő életérzését tükrözik („Dobd ki a degenerált életed az ablakon, mint a szart, és csinálj helyette másikat!”, hanem a magyar underground zenei élet tökéletes kordokumentumai is egyben (Eszkimó asszony fázik: Trabant és Méhes Marietta, Rock térítő: Neurotic és Pajor Tamás). Az Eszkimó asszony fázik erejét jellemzi, hogy Méhes Mariettáról még azt is megírták, ő az új érzékenység Marilyn Monroe-ja: megjelenésével, közhelyes, affektált beszédével, monoton, rezignált énekével a „magára maradt én”. A süketnéma állatgondozó férj (Lukáts Andor) kataton dobolása pedig a világ filmtörténetének is emlékezetes pillanata.

video

Az új érzékenység Marilyn Monroe-ja (Eszkimó asszony fázik, 1983)

Xantus János nehezen tudta feldolgozni, hogy a nagy sikert, amelynek a közelébe került, Cannes-ban mégsem érte el az első filmjével (Jim Jarmusch Florida a Paradicsom című filmje kapta meg végül az Arany Kamerát). Kevés rendező vall olyan őszintén pályáról, az elmaradt sikerről, háttérbe szorulásról, mint ő, az Eszkimó asszony fázik DVD-kiadásának alábbi extrájában.

video

A siker buktatói (interjú, 2011)

Talán ezzel is magyarázható, Xantus 1990 óta szinte kizárólag kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeretett filmrendezőtanára volt. Utolsó dokumentumfilmje, a Kiki a csoportban is egy jellegzetes kísérlet: befejezetlen, interaktív pszichodráma, „az együttműködés, a melegség és a kifejezési vágy” csak rá jellemző, csodálatos megvalósulása.

Kedves János! Isten Veled!

Fazekas Eszter

Xantus Jánosról a Filmkultúrán:
Boronyák Rita: Kiki az Operaházban (2012)
Meleg Gábor: Eszkimó asszony fázik (dvd-kritika, 2011)
Boronyák Rita: Vége a világnak, vagy jól jött nekem? (interjú, 2002)
Kövesdy Gábor: Hullahopp a nagyteremben (1998)

• Publikálva: 2012.11.15. 10:59 • Címke: interjú, videó, filmtörténet, hír

Magyar játékfilmek