a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Szent András csontjai
Sokan gondolták 1964-ben, hogy teljesen fölösleges gesztus VI. Pál pápa
részéről a már több mint ötszáz éve Rómában őrzött Szent András
koponyaereklye visszaszolgáltatása az ortodox egyháznak. Mások viszont
egészen megfoghatatlannak találták, miért létezik még egyáltalán a XX.
században is a nekrofil középkori ereklyekultusz. Mindkét dilemmára választ találunk II. Piusz pápa 1462-es feljegyzéseiben.
A koponyacsont tisztelete egyébként még ma, a XXI. században is töretlen: legutóbb éppen egy éve, Szent András liturgikus ünnepe előtt vitték romániai körútra az ereklyét, október 24–31. között. Görög ortodox küldöttség szállította Patraszból a bukaresti patriarchátus templomába, majd Szebenben, Gyulafehérvárott, és ismét Bukarestben róhatták le kegyeletüket a hívek a mintegy 1940 évvel korábban vértanúhalált halt apostol földi maradványai előtt.
Az apostol vértanúságának jelképével Petrus Natalibus velencei püspök Catalogus sanctorum című, 1508-ban, Lyonban nyomtatott művén
Szent András ereklyéiből a világ sok templomában őriznek. Valószínűleg Magyarországon is van vagy húsz-harminc partikula, és a középkorban legalább ötven hazai templomnak volt védőszentje Szent Péter testvére. Ezek közül a legrégebbit, az abasári bencés apátságot Aba Sámuel alapította 1042-ben, de meglehetősen korai, XII. századi a hidegségi rotunda és a szentendrei apátság (1240) is. A szent különösen kiemelt magyarországi tisztelete egyes feltevések szerint a bizánci kereszténység hatása, mások a hazai kultuszt szkíta eredetűnek vélik. Szent András középkori népszerűségét jelzi a Magyar Ferences Könyvtárban őrzött Pozsonyi-kódex Sacrosancta hodierna kezdetű András-himnusza, amelyet 1520 körül másoltak apácák számára.
Persze a hazai Szent András-tisztelet csak „kistestvére” az orosznak, írnek vagy rómainak. 1462-ben hatalmas tömeg ünneplése közepette szállították Rómába Szent András apostol koponyáját. II. Piusz pápa terve az volt, hogy a nevezetes ereklyét a város falainál András testvérének, Szent Péternek és Pál apostoloknak fejereklyéi fogadják, ám ez kivihetetlen volt, ezért a pápa maga ment az ereklye elébe, amelyet a Milvius-híd utáni hatalmas mezőn felállított ünnepi tribünön vett át három, az ereklye őrzésére küldött bíborostól.
A Pozsonyi-kódex Szent András-himnusza
A koponyaereklye megszerzéséhez komoly diplomáciai lépésekre is szükség volt. Szent András ugyanis a hagyomány szerint Patrai (ma: Patrasz) városában halt vértanúhalált 70 körül, miután Aegeas helytartó nem tudta bálványimádásra kényszeríteni Jézus Krisztus első tanítványainak egyikét. Legendája úgy tudja, holttestét egy Maximilla nevű vallásos asszony temette el illendően, illatos olajokkal megkenve. Sírja messze földön ismert zarándokhely lett, ám csontjait az ariánus II. Constantinus császár (317–361) Bizáncba vitette, ahol a Hagioi Aposztoloi (Szent Apostolok) székesegyházban akarták végső nyugalomra helyezni valamennyi apostol földi maradványaival együtt. A Hagioi Aposztoloit Nagy Konstantin (I. Constantinus) építtette, majd a bazilikát Justinianus alatt 520–530 között átépítették. Ma már nincs meg, mert a város eleste után 1470-ben lebontották, a helyére épült az isztambuli Fatih-mecset. Az eredeti Szent Apostolok székesegyházát a velencei Szent Márk alapján képzelhetjük el, annak egyik mintája volt.
Szent András alakja a Missale predicatorum 1506-os,
Firenzében nyomtatott példányán
A csontok vándorlása ezzel azonban még nem ért véget, sőt, épphogy csak elkezdődött. A legenda szerint az apostol ereklyéinek egy részét álmában kapott angyali intésre egy Regulus nevű szentéletű szerzetes vette magához Patraszban és vitte magával némi hányattatás után Skóciába, Saint Andrewsba, ahol a ma is álló ősi Szent András székesegyházban helyezték el. Szent András jobb karja pedig a moszkvai Uszpenszkij székesegyházban landolt kalandos úton. (Szent András Skóciának és Oroszországnak is védőszentje.) A Hagioi Aposztoloiban őrzött maradványokat a negyedik keresztes háború során zsákmányolták és szállították 1208-ban Amalfiba a keresztesek. (Ekkor kényszerült elmenekülni Konstantinápolyból I. Laszkarisz Theodórosz (Tódor) császár, IV. Béla magyar király apósa. Tódor leányának, Máriának a sírja – IV. Béláéval együtt – az esztergomi ferences templom kriptájában volt a város török megszállásáig. „Nézd, íme, Mária képe e három sír közelében: Férj, feleség, meg a herceg, az ég legyen éden ezeknek” – állt sírjukon.)
A Hagioi Aposztoloi székesegyház Aranyszájú Szent János ereklyéinek visszaszerzésekor egy XI. századi kéziraton.
Azonban Patrasz sem maradt teljesen Szent András ereklyéje nélkül, mivel a szent koponyáját vértanúságának helyén őrizték, egészen az oszmán hódításig. Ekkor, mint II. Piusz pápa leírta, a terület ura XI. Kónsztantinosz bizánci császár fivérei, Palaiologosz Thómasz (Tamás) és Démétriosz (Demeter) despoták voltak. Demeter, reménytelen helyzetét látva, a törökök oldalára állt, Tamás azonban a nevezetes koponyával és családtagjaival együtt elmenekült. Mivel híre ment, hogy a despota Szent András koponyájával menekült, rögtön követeket küldtek hozzá, nemcsak II. Piusz, hanem számtalan más uralkodó is, hogy megszerezzék a relikviákat. Minden bizonnyal a pápa ajánlata volt a legkecsegtetőbb, hiszen II. Piusz egyrészt Szent András testvérének, Szent Péternek a közelségére hivatkozhatott, másrészt felajánlotta, hogy a török veszély elmúltával visszajuttatja az ereklyét Patraszba. Így kerültek a maradványok előbb Anconába, majd a pápa hatalmának megszilárdítása után Rómába. És éppen ez az ígéret volt az, amely miatt VI. Pál pápa 1964-ben visszajuttatta az ereklyét.
A többek között Janus Panoniust is püspökké kinevező II. Piusz pápa eredeti ólompecsétje.
S hogy miért övezi mind a mai napig különleges tisztelet Szent András csontjait? Erre a kérdésre II. Piusz – azelőtt Enea Silvio Piccolomini néven humanista költő – így válaszolt az ereklyét fogadó üdvözlő beszédében: „E száj gyakran szólott Krisztushoz, s egészen biztos, hogy ezt az orcát Jézus gyakran csókkal illette. [...] Ki ne rendülne meg egész bensőjében, kinek ne kapna lángra a szíve mélye, ki ne hullatna örömkönnyeket az apostol drágalátos ereklyéi láttán?!”
És valóban. Ott állt a hatalmas főpapi asszisztencia 1462. virágvasárnapja után, talpig fehérben a Milvius-híd közelében, ott tolongott a soha nem látott méretű sokaság, hiszen Német- Francia- és Magyarországról is nagy zarándokcsoportok érkeztek, és a pápával együtt egy emberként zokogtak Szent András ereklyéi előtt.
Fáy Zoltán