a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont
kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel
mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót
hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az
adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk
megválaszolni.A forradalom híre egy-két nap alatt végigszáguldott az országon, akik félelemben éltek, ismét felemelhették a fejüket, az elnyomók pedig megismerhették a félelmet. Egy kis közösségben, egy 500 körüli lélekszámú faluban tiszta volt ebben a tekintetben is a felállás, mindenki tudott mindenkiről mindent. Így aztán a diktatúra helyi fenntartói, a kommunista párt alapszervezete és a községi tanács a hírek hallatára legtöbbször önként beszüntette a működését, az így, vagy úgy kompromittálódott emberek pedig leginkább házaikba húzódtak, és várták, hogy mi lesz. Az új hatalmi szervek felállításához néhány napra volt szükség, és általában a falu központjába összehívott népgyűlésen, közfelkiáltással választották meg - az 1945-ös elnevezést újra használva - a nemzeti bizottságok tagjait és vezetőit. A falu régi, a kommunisták által sokszor üldözött tekintélyei kerültek be általában ezekbe a néhány fős testületekbe, és vették át a közösség vezetését.
A nemzeti bizottságoknak, ahogyan a Zalaegerszegen született dokumentumból is megtudhatjuk, a járási forradalmi bizottságok voltak a felettes szervei. Így küldhette ki október 31-i keltezéssel a környék településeire is eme rossz minőségben sokszorosított rendelkezéslistát a zalaegerszegi bizottság. Az intézkedés célja, hogy a falvaknak legyen „felelős gazdája” ebben az átmenetinek nevezett időszakban. Ez a felelős gazda, a helyi nemzeti, avagy forradalmi bizottság pedig állítsa helyre a rendet, szavatolja a személyi és vagyonbiztonságot és működtesse a közintézményeket. Köztük is leginkább az iskolákat, hiszen óvodák ekkoriban még csak a városokban voltak. Feladatul kapták még a közellátás megszervezését, ami megint csak a városokban volt igazán feladat, hiszen az ötvenes évek falusi embere még jórészt maga termelte meg, amit megevett. Az irat rendelkezik aztán a már létrejött termelőszövetkezetek sorsáról – a tagság titkos szavazhatott a jövőről, és kevés kivétellel a feloszlás mellett döntöttek.
Az élet megy tovább - őszi vásár Egerszegen három évvel később (forrás: MaNDA)
A nemzeti bizottságok kötelessége volt a korábban született tanácsi iratok, anyakönyvek, birtoktérképek, dokumentumok védelme is, mert ezeket, különösen az elkobzásokról, büntetésekről szóló határozatok miatt, sokszor elégette a népharag. Az egerszegi járási forradalmi bizottság intézkedett arról is, hogy a kompromittálódott tanácsi dolgozók helyére újakat vegyenek fel, akik november 19-én kaphattak volna először bért a munkájukért. A Varga Vilmos elnök által szignált intézkedések nyomán talán normális kerékvágásba kerülhetett volna a zalai kis falvakban az élet, de aztán egyre több volt a gyászzene a rádióban, és aki november 4-én hajnalban hallgatta Nagy Imre drámai rádióbeszédét, az tisztában lehetett a jövővel. E sorok szerzőjének nagyapja is visszaküldte a laktanyába a falu elején géppuskájukat tüzelőállásba helyező határőröket azzal, hogy ilyen fegyverekkel a tankok ellen nem lehet tenni semmit. Az otthon lapuló kommunisták aztán előjöttek, a nemzeti bizottságok pedig sorra megszűntek, igaz, voltak helyek, ahol egészen 1957 februárjáig tartották magukat.
Pálffy Lajos