a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

kossuth lead

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Kossuth a világosi fegyverletétel után Törökország felé menekülve elhagyta az országot, és már mindjárt a Duna túlsó partján lévő Vidinből levelet írt arról, hogy a szabadságharcot tulajdonképpen Görgei árulta el. Ebben ugyan nem volt igaza, de a 18 évvel később Torinóban megszülető Cassandra-levélben foglaltakból sok minden valósággá lett az idők folyamán. Az is, hogy a kiegyezéssel Magyarország „egy zsákba varrja magát egy hullával”, hiszen a Habsburg dinasztia bukásával együtt járt a történelmi Magyarország feldarabolása is. Az 1865-ben emigrációjának végső lakhelyére, Torinóba érkező Kossuth, és az általa koordinált függetlenségi mozgalmak a porosz-osztrák háborúval új erőre kaptak. 1866. augusztus 3-án a Klapka György által szervezett és vezetett 1500-fős légió át is lépte a Kárpátokban a magyar határt, de ekkor már vége volt a porosz-osztrák háborúnak, ez az ország felszabadítására szőtt terv is a kudarcba fulladt. Az osztrák vereség viszont arra indította a bécsi udvart, és személyesen Ferenc Józsefet is, hogy ki kell egyezni a magyarokkal. Így gyorsulhattak fel a Deák Ferenc vezette alkudozások, így született meg a kiegyezés.

kossuth dagerrotipia

Aminek elhibázott voltáról Kossuth a trójai jósnőről elnevezett írás előtt és után még számos levélben értekezett. Érvelése közel azonos: mindenek előtt a nehezen megszerzett alkotmányos jogok, a függetlenség feladásának értékeli a történteket: „A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál” – írja már a Cassandra-levél elején is. A gondolatot kifejtve jut el az „önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik” hasonlatáig, amely ugyan nem olyan súlyos, mint a már említett zsákba varrásos szöveg, de legalább annyira érzékletes. Aztán mindezek mellett a „turini remete” nehezményezi a német vezényleti nyelvű közös hadsereg felállítását, de nincs megbékélve ennek közös fenntartásával sem. A probléma veleje Kossuth szerint az volt, hogy a frissen megszülető és megerősödő nemzetállamok (lásd: Németország és Olaszország) Európájában egy dinasztia által összetartott, súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő, soknemzetiségű államalakulatnak nincs jövője. Kossuth szerint meg kellene várni a Habsburgok bukását, mert „a nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani”.

deák2

Az idő viszont nem Magyarországnak dolgozott, ebben pedig a megegyezést szorgalmazó Deáknak és pártjának volt igaza. A képviselőház már március 30-án megszavazta a kiegyezést kereteit tartalmazó XII. törvénycikkelyt, de a a május 26-án a Magyar Újságban megjelenő levél országos sajtóvitát indított el. A Deák-párt válaszát az a Pulszky Ferenc írta meg az 1848 című lapba, akit még a szabadságharc alatt Kossuth küldött Londonban támogatást szerezni, és aki aztán az emigráció egyik vezéralakja lett az 1850-es években. Az 1854-től az Angol Királynő Szállodában járadékaiból élő Deák egy terjedelmes képviselőházi felszólalásában (érdemes elolvasni!) válaszolt Kossuth felvetéseire, és személyes tekintélyét is latba kellett vetnie, hogy folytatódhasson a folyamat. Amelynek a végén ott volt Ferenc József megkoronázása június 8-án. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, a belügyeit maga intéző Magyarország soha nem látott virágzásnak indult. Hogy aztán a vesztes Nagy Háború után nemzetiségeinek önállósulásával a darabjaira hulljon elvesztve területeinek kétharmadát.

Pálffy Lajos    

• Publikálva: 2017.05.22. 12:37