a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi,
fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a
Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán
1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt
is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen
mostanáig.A budai hegyvidéken is elterjedt „svájci lak” stílusú egykori lóvasút-, majd villamosmegálló korhű helyreállításán és a díszítőelemek megmentésén legalább húsz építész és tervező munkálkodott. Volt is mit tenniük, hiszen a századforduló idején, a vonal villamosítás után új végállomást alakítottak ki feljebb, a régi épületben pedig elfalazásokkal szolgálati lakásokat alakítottak ki. A majd egy évszázad alatt pedig a bérlők alaposan le is lakták a jórészt fából készült, műemléki védettségű épületet, s miután az utolsó lakók úgy egy évtizeddel ezelőtt kiköltöztek, a természet folytatta a rombolást. Az önkormányzat több sikertelen próbálkozás után végül a Normafa rehabilitációjának részeként, az állam 600 millió forintos és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Alap 300 millió forintos támogatásából és saját erőből indította el az egymilliárd forintot meghaladó költségvetésű munkát. Az indóház műemléki felújítása, a pinceszint kialakítása és egy új épületrész felépítése a Zoboki Építésziroda tervei alapján 2016 decemberében indult el.
(Forrás: hegyvidek.hu)
A tervezéskor az épület minden, jórészt fából készült szerkezeti és díszítő elemét felmérték. A menthető és így újra felhasználható darabok restaurálás és konzerválás után visszakerültek az eredeti helyükre, a súlyosan károsodott elemeket azonos anyagból és formában gyártották le. Nagyban hozzájárult az eredeti pompa megidézéséhez, hogy a kőből készült burkolatok és a fából faragott, esztergált tető oromzatok, a díszes fa és kovácsoltvas korlátok jó része ott volt még az épületen, nem lett az enyészeté, vagy éppen a tolvajok martaléka. A munkához felhasználták a régi fényképeket és képeslapokat is, de új megoldásokat is alkalmaztak. Így a korábban oldalról nyitott várócsarnokot üvegfalakkal zárták le és a tetőszerkezetet is megerősítették. A tervek megvalósításán legalább négyszáz ember dolgozott, így a megszokottól eltérően alig több, mint fél év alatt el is végezték a sokszor nagy precizitást is igénylő munkát. A felújított épületbe környezetbarát, hőszivattyús hűtő-fűtőművet építettek, amihez huszonnégy talajszondát fúrtak nyolcvan méter mélyen. A forgalmas Zugligeti utat pedig épület mellett négy méterrel eltolták, hogy legyen ennek a csodának tere is. Az épületbe költöző Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria a jövőben egy állandó helytörténeti kiállítással és időszaki tárlatokkal várja a közönséget. Könyvtárat hoznak létre, lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások és helytörténeti konferenciákat is terveznek, a környék nevezetességeit, épületeket, természeti értékeket pedig audioguide-okkal lehet majd körbejárni.
Pálffy Lajos