a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt
tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték
és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak
adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem
akasztották, mint egy köztörvényest.Lázár Vilmos Nagybecskereken született 1817. október 24-én, és 17 évesen állt katonának a 34. gyalogezredbe, ahol együtt szolgált Knézich Károllyal. A katonáskodásból aztán tíz év alatt éppen elege lett, végül huszár alhadnagyi rangjáról lemondva kilépett a császár szolgálatából, megnősült és gazdálkodni kezdett feleségével, báró Revitzky Máriával, aki három árvát is hozott a házasságba. Lázár a gazdálkodás mellett az Első Magyar Központi Vasúttársaság főpénztárnoka is volt már, mikor szólította a haza. A Batthyány-kormánynak szüksége volt minden obsitos, nyugdíjas, vagy a szolgálatot önként otthagyó tisztre is, így lett Lázár Vilmos 1848. október 19-én a 39. honvédzászlóalj főhadnagya. Innen kerül három nap híján egy hónap múlva már századosként a honvédség első utászzászlóaljához, februártól pedig mint őrnagy Répásy Mihály, a szabadságharc alatt Szegeden kolerában elhunyt tábornok segédtisztje lesz. A tavaszi hadjáratban már dandárparancsnok, majd a galíciai határ védelmére küldik, ahol 1849 júniusától hadosztályparancsnoknak nevezik ki.
A Duklai-hágón betörő orosz fősereg megállítására természetesen esélye sincs, de azt azért nem hagyja, hogy nyugodt legyen a muszkák előrenyomulása. Így lesz július 16-án alezredes, majd a szőregi (augusztus 5.) és a temesvári (augusztus 9.) csaták után, 12-én Bemtől megkapja az ezredesi rangot és szétvert csapattestekből szervezett IX. hadtest vezetését is. Lázár a Lugos – Karánsebes vonalon vonul vissza Hátszeg irányába, ahol a VI. hadtest adja majd meg magát. Az ezredesnek 4600 emberével a fegyvert végül Karánsebesnél kell letennie Wallmoden altábornagy előtt. S mivel az ítélkezési irányelvek szerint a hadtestparancsnokokra kivétel nélkül halál várt, a hadbírák eltekintettek tőle, hogy csak ezredes. S mivel nem az oroszok előtt tette le a fegyvert, október 6-án hajnalok hajnalán „kegyelemből” csak agyonlőtték három társával, Dessewffy Arisztiddel, a szintén örmény Kiss Ernővel és Schweidel Józseffel együtt. Ő állt legelőször a kivégzést végrehajtó három katona puskája elé. Az agyonlőtteket aztán a várárokban ásták az osztrákok el, Lázár Vilmos teste 1913-ig nyugodott itt, majd az aradi emlékmű alatt kapott végső nyughelyet.
Golyó kegyelemből
Lázár Vilmos a kivégzés előtti este levelet írt feleségének, akit nagyon szeretett, és akivel csak négy békés évet tölthettek csak együtt:
Arad, október 5-én 1849. estve
Kedves szentem, egyetlen Marim! Mindenem e földön!
– Egy sejtelem mondja nekem, hogy holnap reggel, mielőtt még egyszer láthatnálak – elvérzettem – és velem több becsületes, derék bajtársaim! Marim! Te, aki szívem minden hézagját bírtad, Te magad maradsz e földön.
– Te voltál mindenem, Te leszesz utolsó sóhajtásom.
– De marad még neked egypár jó embered, és az én és a Te szegény gyermekeid.
Ezekben találd fel minden földi boldogságodat, ezekben összpontosítsd szeretetedet, és az Isten kebledbe fogja önteni a vigasztalás malasztait – és arra törekedj is, ezt kívánja nyugodalmam a másik világon, melynek rejtélyei előttem nemsokára megnyílnak!
Én érted és nyugodalmodért fogok az Istenhez imádkozni – Te, édesem, mindenem, hasonlóképpen értem imádkozz. – Károly szavát bírom, hogy rólad és gyermekeinkről gondoskodni fog.
Szerencs hátravan ugyan, de jóakarat ki fogja pótolni a hiányzót. – Isten Veled! Isten veletek!
Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásom – de az úgyis meg fog történni.
Én mártír vagyok, és ártatlanul halok meg. Az Isten, aki még sohasem hagyott el, most sem fog elhagyni – én pedig szellemképp körül foglak lebegni mindenha!
Légy nyugodt, és élj boldogul – örök szerelmemben. – Ott fenn ismét látjuk egymást, ha van egy jobblét.
– Képzeletemben dobogó szívemhez szorítlak, csókollak – és maradok síromiglan hű, szerető
Vilmosod
Kedves gyermekeim!
Jók legyetek! Szeressétek egymást! éljetek anyátokat vigasztalva, szeretve.
– Szerető apátok
Vilmos
Pálffy Lajos