a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

mkvmNem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

Amihez nyilván hozzájárult a téma sikamlóssága is, ugyanakkor már az elején le kell azt szögezni, hogy az Érosz a hadszíntéren – Az osztrák-magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban alcímen futó kiállítás nem él vissza a téma adta lehetőséggel, nem az altesti élvezetek vizualitása áll a központban, ugyanakkor jogos a 16-os karika is. Mert azért van itt egy-két „vaskosabb” dolog is a vitrinekben, igaz talán egy kicsit fölöslegesen. Mert egy a katonák szabályozott nemi életéről szóló tárlaton nem tudom, mit keresnek például azok a gipszből, kőből készült falloszok, amiket állítólag bizonyos vidékeken a lakodalmak során adnak az ifjú menyecske kezébe. Ugyanígy fölöslegesnek tűnnek azok a „falloszállító bábuk” és obszcén boroskancsók is, ahol a kiöntőnyílásra koncentrált leginkább a fazekasmester. Talán a tárlat két végében elhelyezett installációk: egy gazdagon berendezett budoár, és puritánul felszerelt, tábori ággyal, mosdóval ellátott harctéri bordély is elég lett volna most a hangulatfestéshez.

mkvm

A tábori kupi falán ott van egy 1916. október 14-én valamelyik alakulatnál iktatott nyomtatvány, amelyben arra hívják fel a legénység figyelmét, hogy a „bujakór”, tehát a szifilisz a gyógyulás, a tünetek megszűnte után is tud fertőzni. Ezért is rendszeresen ellenőrzésre kell járni, aki pedig ezt elmulasztja, börtönbe is kerülhet. A végső, és erre a korra jellemző érve a felhívásnak az, hogy a kontrollok elmulasztása miatt bekövetkező fertőzés „elviselhetetlen lelkifurdalást” okoz majd a kórság terjesztőjének. A Monarchia hadseregében szolgáló 9 millió férfi közül nyilván nem állt mindenki ilyen erkölcsi magaslatokon. A hadvezetés viszont már 1915 nyarára tisztában volt azzal, hogy a háború elhúzódása, és a helyiektől összeszedett nemi betegségek magas előfordulása (állítólag egyes szerb nők hazafias kötelességből fertőzték a bakáinkat) miatt eme szükségletek kielégítését is szabályozott mederbe kell terelni.

mkvm

Így aztán hadosztályonként létrehozták ezeket a katonai sorszámmal ellátott műintézményeket, amik a front közelében, egy-egy elhagyott kastélyban, vagy házban, esetleg vasúti- és átalakított cirkuszi kocsikban működtek. Az egységet a civil igazgató vezette, mellette több tisztviselő, és a legtapasztaltabb hölgy, a madám dolgozott. Voltak külön tiszti és 1. vagy 2. osztályú legénységi örömlányok, és valamiért eme kategóriák között nem volt átjárás. Volt viszont norma, egy tiszti hölgynek napjában hatszor kellett rendelkezésre állania, a legénységi ennek dupláját teljesítette. Természetesen meg volt szabva a munkaidő is: egy bakára 15 perc jutott, a tábornokra pedig 120. Nem tettek különbséget viszont az előírásokban, előtte kötelező volt a bórvazelin, utána pedig a szappanos, melegvizes mosakodás. A hölgyek a munkahelyükön kívül az ápolónőkéhez hasonlatos csukaszürke egyenruhát viseltek, a karjukon előírtan 8 centiméteres fekete, gumírozott szélű karszalaggal. És ha már gumi, hát amellett sem mehetünk el, hogy csukaszürke színű, 14/15 mintájú Neosalversan típusú óvszer volt eme intézményekben rendszeresítve, melynek 20 filléres árát a katona fizette be a madámnak.

mkvm
A tárlat legutóbb a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban volt látható

A hölgyek munkaruhájának a hadvezetés a Dr. Jäger rendszerű, „meghosszabbított hordási idejű” fehérneműt tartotta jónak, a tiszti lányok emellé fekete félselyem harisnyát, a legénységgel dolgozók vörös pamutharisnyát kaptak. Megtudhatjuk a fali tablókról azt is, hogy az elfoglalt Belgrádban egy tiszti és két legénységi bordélyt működtetett a Monarchia, de voltak „civil” intézmények is. Részletesen tájékozódhatunk a pesti és pestújhelyi GLORIA kötszer és braunsgyapot gyár termékeinek, a különféle, halhólyagból és gumiból készült kondomokból, gyógy- és segédeszközökből a vitrinekben is megmutatnak néhányat. És a tábori bordélyokban a közös hazát szolgáló hölgyeket is láthatunk a korabeli fényképeken, persze nem ruhátlanul. Jobbára erős felépítésűek voltak minden báj nélkül.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.30. 09:22