a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz
című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi
bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a
szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.John Mucha megkérdőjelezte, hogy Prága városáé lenne a nagyapja által a múlt század húszas éveiben festett Szláv eposz. Azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, valójában ki is a tulajdonosa a húsz nagyméretű képből álló festményciklusnak. Az unoka ezzel akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna megakadályozni, hogy a festményciklust Prága Japánban is kiállítsa. Tokióban a Szláv eposzt 662 ezer ember nézte meg, amit a rendezők nagy sikernek tekintenek. John Mucha beadványát arra alapozta, hogy nagyapja ugyan valóban a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít. Ez máig nem történt meg, így az ajándékozás érvénytelen.
A sorozat egyik tablója
A bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza. Alfons Mucha tulajdonjoga az ügyben nem nyert bizonyítást, nyilatkozta Iveta Veselá, a prágai bírói tanács tagja. A festményciklust eredetileg Charles Crane amerikai mecénás rendelte meg Muchától, az árát ki is fizette a művésznek, majd a művet Prágának ajándékozta. A korabeli dokumentumokban is ez a tény szerepel. A bíróság megállapította, hogy Prága eddig valóban nem tartotta be egykori ígéretét és nem épített megfelelő kiállítótermet, de ez a város tulajdonjogát nem érinti. A város jelenlegi önkormányzata már mérlegeli a megfelelő múzeum, kiállítótermek létrehozását.
A Nemzeti Galériában őrzött Mucha reprodukciók egyike (forrás: MaNDA)
A szlávok történelmét megörökítő festményciklus húsz nagyméretű képét 2012-ben a prágai Kereskedelmi Palota nagytermében állították ki, amely a Cseh Nemzeti Galéria hivatalos kiállítóterme. Korábban több mint négy évtizeden át a dél-morvaországi Moravsky Krumlov kastélyában volt, mert Prágában nem volt számára megfelelő kiállítóterem. A képciklus Prágában előzőleg csak 1928-ban volt rövid ideig látható, később évtizedekig raktárban őrizték, majd 1963-ban Moravsky Krumlovba került. Alfons Mucha 1860. július 24-én született Ivancice morva kisvárosban apja második házasságából. A szecesszió nagymestere 1939. július 14-én Prágában halt meg.
(mti)