a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

A laterna magicától a 3D-s diafilmig

Diafilmtörténeti gyűjtemény az Örökmozgóban

osadialead

December 14-én a MaNDA sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az Örökmozgó Filmmúzeumba került az ország legnagyobb diafilm-gyűjteménye.

Bíró Ferenc magángyűjtő Európában egyedülálló, eddig saját lakásában tárolt diafilmgyűjteménye néhány hónapja a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által üzemeltetett Örökmozgó Filmmúzeumban talált megőrzésére méltó helyet, ahol Diafilmmúzeum és kutatóhely kialakítására, valamint havi rendszerességgel gyerek-diavetítésekre is sor kerül.

A gyűjtemény Bíró Ferenc hobbinak induló, de szenvedéllyé fajult, több mint harmincéves kutató- és gyűjtőmunkájának eredményeként jött létre, és az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztató diafilmeket szinte hiánytalanul tartalmazza. A frissen leltározott gyűjtemény 4443 diafilmből áll, ebből 1200 tétel digitalizálásra is került: egy része az OSA-Archívum közreműködésével létrehozott virtuális diamúzeumban már megtekinthető.

A gyűjtemény hivatalos elhelyezése alkalmából kötetlen beszélgetésen vett részt Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, Lovas Lajos MaNDA főigazgató, Bíró Ferenc magángyűjtő és Csehné Lendvai Gabriella a Diafilmgyártó Kft. ügyvezetője. A beszélgetésen szó esett a Diafilmtörténeti Gyűjtemény megőrzéséről, a diafilmezés népszerűsítéséről és a MaNDA ebben betöltött szerepéről, a 2013-ra tervezett diafilmtárlatról, valamint a diafilmgyártás új (3D-s) dimenzióiról is.

 Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója
Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója

A diafilmről az átlagos nézőnek némi nosztalgiával általában a mesefilmek jutnak eszébe: amelyeket gyerekkorunkban az unalmas, tévémentes téli estéken, a falra vetítve nézhettünk édesanyánk előadásában. A gyűjteményben azonban korántsem csak gyerekeknek szóló filmek vannak. Sőt, túlnyomó részben van az ismeretterjesztő anyag (pl. Balaton, Bükk az ötvenes évekből, a Ganz gyárak története vagy A londoni National GalleryA magyar repülés fejlődése a hatvanas évekből), vagy tudományos, iskolai oktatóanyagok még későbbről (Játékos matematika, 1982). Szép számmal vannak propagandafilmek, sorozatok is: (5 éves tervünk nagy építkezései, A jövedelmező prémnyúl tenyésztés, 1952).

dia
Minden diához természetesen tartozik megfelelő vetítőgép is

A gyűjtemény egy része normál dia vagy keretezett Leica, de találhatóak üvegdiák a legkisebb mérettől a legnagyobbig. Minden diához természetesen tartozik megfelelő vetítőgép is, amivel le lehet őket vetíteni.

A külföldi anyagok leltározása folyamatban van; ez további 5-600 diafilmet jelent.

A ma is üzemelő magyar Diafilmgyártó Kft. mese- diafilmjei megvásárolhatóak az Örökmozgó Filmmúzeumban.

Mozog is meg nem is címmel folytatódik az ősszel indult diavetítés-sorozat gyerekeknek, minden hónap második szombatján 16 órától; legközelebb 2013. január 19-én.

A MaNDA 2013-as tervei között szerepel a felnőtt közönség becsalogatása is felnőtt diavetítésekre.

Az RTL Klub tudósítása a diafilmgyűjteményről.
A Duna TV tudósítása a diafilmgyűjteményről.

• Publikálva: 2012.12.17. 16:10 • Címke: film, örökmozgó, hír

Kapcsolódó dokumentumok

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.