a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Rákóczi Ferke karácsonya

Rakoczi_lead.jpgMilyen lehetett Rákóczi karácsonya „a maga városában” – ahogyan később fogalmazott gyöngyösi karácsonyukról? Talán sosem tudjuk meg. A fejedelem tele lehetett kétségekkel és bizakodásokkal.

Amikor a huszonnégy éves fejedelem 1700 decemberében megérkezett a gyöngyösi ferences kolostorba, valószínűleg nem „Ferke” néven köszöntötte a házfőnök, Fodor József, az ódon kolostor kapujában. Ezt legföljebb rendtársa, Bárkányi János tehette volna meg, aki kisgyermek korától ismerte és szerette Zrínyi Ilona fiacskáját.

Zrinyi_Ilona_utasitasai_Barkanyinak.jpg
Zrínyi Ilona utasításai Bárkányi Ferencnek

A munkácsi várban, 1681–1682-ben az olvasás és betűvetés mesterségére tanította. Öt éves kisfiú volt még csak a fejedelem, s Bárkányi a vár lelkészi szolgálatát látta el, ő gyóntatta a fejedelemasszonyt, és nyilván mindenki mást is, aki ezt kérte tőle. A várúrnő kérésére a ferences Bárkányi surrant át az ostromgyűrűn Zrínyi Ilona esztergomi érseknek küldött üzenetével, amelyben az özvegy azt tudakolta az agg érsektől, támasztana-e Róma akadályt, ha katolikusként kezét és szívét az őt ostromló protestáns Thökölynek adná. Végül a gyönyörű özvegyasszony minden aggodalmaskodás ellenére is a kuruc hadvezér hitvese lett.

Zrinyi_Ilona_puskaval_Francois_Jollain_metszeten.jpg
Zrínyi Ilona François Jollain metszetén

Bárkányi János nevelgette nagy szeretettel a kis félárva Rákóczit a Caraffa csapatai által ostromgyűrűbe vont munkácsi várban. E különleges és nagyon meleg tanár–gyerek kapcsolatra következtethetünk Bárkányi dedikációjából is, amelyet a fejedelem ábécéskönyvére írt: Initium sapientiae timor Domini. A bölcsességnek kezdete az úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja Pater Bárkány János az méltóságos és nagyságos nevendékre, fejedelmi nagy Rákóczi familiák méltóságos csemetéjére, Rákóczy Ferkére.

Barkanyi_Janos_alairasa1.jpg

A századfordulóra azonban minden megváltozott: az ország felszabadult, Rákóczi pedig már nem ötéves kisfiú. Ifjú feleségével, Sarolta-Amália hessen-wanfriedi hercegnővel érkezett Bécsből, Himmelpfort utcai palotájukból. Rákóczit ekkor már országos gondok nyomasztották, nemcsak észak-magyarországi vezetőkkel tárgyalt, hanem XIV. Lajos francia királynak is írt a kirobbanás előtt álló felkelés anyagi támogatásáról: „legyen atyánk, támogatónk és felszabadítónk”  – kérte a Napkirálytól. Amikor bizalmasa, Longueval kapitány elindult Rákóczi levelével Bécsből Párizsba, a fejedelem sem sokáig maradt a császárvárosban, és útnak eredt sárospataki birtokára.

Rakoczine_Sarolta_Amalia_hessenwanfriedi_hercegno.jpg
Rákócziné Sarolta-Amália

De nemcsak országos ügyek érlelték megfontolt ifjúvá a fiatal kora ellenére sok viszontagságon átesett herceget (így írta alá XIV. Lajosnak küldött levelét: felségednek nagyon alázatos, nagyon engedelmes, nagyon készséges szolgája, Rákóczi Ferenc herceg): első gyermekük, a három évet élt Lipót alig egy éve halt meg Eperjesen; négy hónapos kisfiukat, Józsefet viszont megbízható dajkánál Bécsben hagyták. Egyáltalán nem lehettek biztosak benne, hogy valaha is viszontlátják. Csak átutazóban keresték fel Gyöngyösön a ferenceseket, s talán Rákóczi hajdani nevelőjét, Bárkányi Jánost keresték, hiszen uticéljuk a sárospataki birtokaik voltak. Szent karácsony ünnepét még a szerzetesközösséggel együtt ülték meg, kiskarácsonyra már Sárospatakon érkeztek.

Rakoczi_1703ban.jpg
Rákóczi Ferenc 1703-ban

Milyen lehetett Rákóczi karácsonya „a maga városában” – ahogyan később fogalmazott gyöngyösi karácsonyukról? Talán sosem tudjuk meg. A fejedelem tele lehetett kétségekkel és bizakodásokkal. Anyagi helyzete bizonytalan volt, ezt jelzi, hogy a rendház bevételi könyvében nincs nyoma adományának, holott később rendszeresen és bőkezűen gondoskodott idős tanítómesteréről, Bárkányiról. A ferencesek alighanem tettek utalást a kolostor és templom tervezett újjáépítéséről; Rákóczinak is látnia kellett, hogy a templomhajó boltozat nélkül csúfoskodik, a kolostor meg részben csak fából összerótt szerény építmény lehetett. Az építkezést persze támogatta – néhány évvel később, de 1700-ban nem.

1916_Szecseny_RakocziteremJO.jpg

Azt se tudjuk biztosan, itt szálltak-e meg feleségével együtt, de ez elég valószínű. Talán a régi épület valamelyik díszesebb és nagyobb gótikus termeit engedték át a szerzetesek, például a sekrestye fölöttit, amely ma már barokk boltozású, 1700-ban azonban még úgy nézhetett ki, mint a szécsényi ferences kolostor Rákóczi-terme. Szűkösen voltak a barátok: Rákóczi látogatásakor összesen huszonhét szerzetes húzta meg magát a háromszázötven éves épületben. Karácsony előtt a szigorú böjt miatt egyszerű volt az élelmezés. A számadáskönyvek tanúsága szerint ennek szellemében leginkább halat vásároltak: december 1-jén 26 forintért, 18-án 6,80-ért, 24-én 1,48-ért. Ez lehetett vacsora szentestén. Másnap azonban már szárnyasokat is vásároltak, ami nagyon ritka falat volt a barátok asztalán: bizonyára a fejedelem ünnepi ebédjéhez kellett a különlegesség. És valamennyi hús is lehetett a kamrában, mert december 16. előtt nagyobb összeget fizettek ki a mészárosnak; talán levágtak egy disznót, s akkor a füstölt húsneműeket is feltálalták Sarolta-Amália hercegnőnek és Rákóczi Ferencnek. Összességében szegényesen telt a december a gyöngyösi barátoknál, hacsak októberről és novemberről meg nem maradt valami a kamrában. November 20-án például még citromot is vásároltak, sáfrányt, borsot, gyömbért; októberben malacot vettek, szeptemberben nagyobb tételben bort és sót. Ha jól gazdálkodtak, nem maradt éhen a hercegi pár. De sokáig biztosan nem maradtak a városban, hiszen hamarosan már Sárospatakon várták szorongva a Napkirály válaszát. A bizonytalanság miatt 1701 január elsején még a szokásos bolondozások is elmaradtak a fejedelem pataki udvarában.

Ajandekkonyvek_Rakoczitol.JPG
Ajándékkönyvek Rákóczitól

Fáy Zoltán

• Publikálva: 2012.12.24. 07:00 • Címke: művelődéstörténet