a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Rákóczi Ferke karácsonya

Rakoczi_lead.jpgMilyen lehetett Rákóczi karácsonya „a maga városában” – ahogyan később fogalmazott gyöngyösi karácsonyukról? Talán sosem tudjuk meg. A fejedelem tele lehetett kétségekkel és bizakodásokkal.

Amikor a huszonnégy éves fejedelem 1700 decemberében megérkezett a gyöngyösi ferences kolostorba, valószínűleg nem „Ferke” néven köszöntötte a házfőnök, Fodor József, az ódon kolostor kapujában. Ezt legföljebb rendtársa, Bárkányi János tehette volna meg, aki kisgyermek korától ismerte és szerette Zrínyi Ilona fiacskáját.

Zrinyi_Ilona_utasitasai_Barkanyinak.jpg
Zrínyi Ilona utasításai Bárkányi Ferencnek

A munkácsi várban, 1681–1682-ben az olvasás és betűvetés mesterségére tanította. Öt éves kisfiú volt még csak a fejedelem, s Bárkányi a vár lelkészi szolgálatát látta el, ő gyóntatta a fejedelemasszonyt, és nyilván mindenki mást is, aki ezt kérte tőle. A várúrnő kérésére a ferences Bárkányi surrant át az ostromgyűrűn Zrínyi Ilona esztergomi érseknek küldött üzenetével, amelyben az özvegy azt tudakolta az agg érsektől, támasztana-e Róma akadályt, ha katolikusként kezét és szívét az őt ostromló protestáns Thökölynek adná. Végül a gyönyörű özvegyasszony minden aggodalmaskodás ellenére is a kuruc hadvezér hitvese lett.

Zrinyi_Ilona_puskaval_Francois_Jollain_metszeten.jpg
Zrínyi Ilona François Jollain metszetén

Bárkányi János nevelgette nagy szeretettel a kis félárva Rákóczit a Caraffa csapatai által ostromgyűrűbe vont munkácsi várban. E különleges és nagyon meleg tanár–gyerek kapcsolatra következtethetünk Bárkányi dedikációjából is, amelyet a fejedelem ábécéskönyvére írt: Initium sapientiae timor Domini. A bölcsességnek kezdete az úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja Pater Bárkány János az méltóságos és nagyságos nevendékre, fejedelmi nagy Rákóczi familiák méltóságos csemetéjére, Rákóczy Ferkére.

Barkanyi_Janos_alairasa1.jpg

A századfordulóra azonban minden megváltozott: az ország felszabadult, Rákóczi pedig már nem ötéves kisfiú. Ifjú feleségével, Sarolta-Amália hessen-wanfriedi hercegnővel érkezett Bécsből, Himmelpfort utcai palotájukból. Rákóczit ekkor már országos gondok nyomasztották, nemcsak észak-magyarországi vezetőkkel tárgyalt, hanem XIV. Lajos francia királynak is írt a kirobbanás előtt álló felkelés anyagi támogatásáról: „legyen atyánk, támogatónk és felszabadítónk”  – kérte a Napkirálytól. Amikor bizalmasa, Longueval kapitány elindult Rákóczi levelével Bécsből Párizsba, a fejedelem sem sokáig maradt a császárvárosban, és útnak eredt sárospataki birtokára.

Rakoczine_Sarolta_Amalia_hessenwanfriedi_hercegno.jpg
Rákócziné Sarolta-Amália

De nemcsak országos ügyek érlelték megfontolt ifjúvá a fiatal kora ellenére sok viszontagságon átesett herceget (így írta alá XIV. Lajosnak küldött levelét: felségednek nagyon alázatos, nagyon engedelmes, nagyon készséges szolgája, Rákóczi Ferenc herceg): első gyermekük, a három évet élt Lipót alig egy éve halt meg Eperjesen; négy hónapos kisfiukat, Józsefet viszont megbízható dajkánál Bécsben hagyták. Egyáltalán nem lehettek biztosak benne, hogy valaha is viszontlátják. Csak átutazóban keresték fel Gyöngyösön a ferenceseket, s talán Rákóczi hajdani nevelőjét, Bárkányi Jánost keresték, hiszen uticéljuk a sárospataki birtokaik voltak. Szent karácsony ünnepét még a szerzetesközösséggel együtt ülték meg, kiskarácsonyra már Sárospatakon érkeztek.

Rakoczi_1703ban.jpg
Rákóczi Ferenc 1703-ban

Milyen lehetett Rákóczi karácsonya „a maga városában” – ahogyan később fogalmazott gyöngyösi karácsonyukról? Talán sosem tudjuk meg. A fejedelem tele lehetett kétségekkel és bizakodásokkal. Anyagi helyzete bizonytalan volt, ezt jelzi, hogy a rendház bevételi könyvében nincs nyoma adományának, holott később rendszeresen és bőkezűen gondoskodott idős tanítómesteréről, Bárkányiról. A ferencesek alighanem tettek utalást a kolostor és templom tervezett újjáépítéséről; Rákóczinak is látnia kellett, hogy a templomhajó boltozat nélkül csúfoskodik, a kolostor meg részben csak fából összerótt szerény építmény lehetett. Az építkezést persze támogatta – néhány évvel később, de 1700-ban nem.

1916_Szecseny_RakocziteremJO.jpg

Azt se tudjuk biztosan, itt szálltak-e meg feleségével együtt, de ez elég valószínű. Talán a régi épület valamelyik díszesebb és nagyobb gótikus termeit engedték át a szerzetesek, például a sekrestye fölöttit, amely ma már barokk boltozású, 1700-ban azonban még úgy nézhetett ki, mint a szécsényi ferences kolostor Rákóczi-terme. Szűkösen voltak a barátok: Rákóczi látogatásakor összesen huszonhét szerzetes húzta meg magát a háromszázötven éves épületben. Karácsony előtt a szigorú böjt miatt egyszerű volt az élelmezés. A számadáskönyvek tanúsága szerint ennek szellemében leginkább halat vásároltak: december 1-jén 26 forintért, 18-án 6,80-ért, 24-én 1,48-ért. Ez lehetett vacsora szentestén. Másnap azonban már szárnyasokat is vásároltak, ami nagyon ritka falat volt a barátok asztalán: bizonyára a fejedelem ünnepi ebédjéhez kellett a különlegesség. És valamennyi hús is lehetett a kamrában, mert december 16. előtt nagyobb összeget fizettek ki a mészárosnak; talán levágtak egy disznót, s akkor a füstölt húsneműeket is feltálalták Sarolta-Amália hercegnőnek és Rákóczi Ferencnek. Összességében szegényesen telt a december a gyöngyösi barátoknál, hacsak októberről és novemberről meg nem maradt valami a kamrában. November 20-án például még citromot is vásároltak, sáfrányt, borsot, gyömbért; októberben malacot vettek, szeptemberben nagyobb tételben bort és sót. Ha jól gazdálkodtak, nem maradt éhen a hercegi pár. De sokáig biztosan nem maradtak a városban, hiszen hamarosan már Sárospatakon várták szorongva a Napkirály válaszát. A bizonytalanság miatt 1701 január elsején még a szokásos bolondozások is elmaradtak a fejedelem pataki udvarában.

Ajandekkonyvek_Rakoczitol.JPG
Ajándékkönyvek Rákóczitól

Fáy Zoltán

• Publikálva: 2012.12.24. 07:00 • Címke: művelődéstörténet