a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Reneszánsz ember és sztahanovista
Az egyénnek képességeihez mérten, az élet több területén is kiemelkedőt kell létrehoznia – így foglalható össze röviden a reneszánsz embereszmény, amelynek egyik utolsó magyarországi képviselője az a Hajós Alfréd volt, aki állítólag csak azért tanult meg úszni, mert apja belefulladt a Dunába, öt árvát hagyva maga után.
Hajós számtalan tisztsége mellett 1930–34 között kormányfőtanácsos is volt, majd pedig a másik világban sztahanovista lett. Aminek neveltetését és beállítódását nézve valószínűleg nem nagyon örült, de igazi reneszánsz emberként, számtalan önként vállalt kötelezettséggel, hetvenes éveit taposva már valószínűleg nem foglakozott az ilyen dolgokkal, hanem emlékiratain (Így lettem olimpiai bajnok, 1956) dolgozott, és sokat látott emberként bölcs mosollyal szemlélte a körülötte zajló életet. Volt mire emlékeznie: 13 éves volt, amikor Morvaországból a Dob utcába érkező apja zsákhordóként hajórakodás közben beleszédült a Dunába, így Alfréd legidősebb fiúként a kor hagyományainak megfelelően átvette a családfő szerepét. Emellett el tudta végezni a Műegyetemet is úgy, hogy többek között az első újkori olimpiára készülve reggel 8-ig a Rudas fürdő egyik medencéjében tréningezett rendszeresen.
Az első újkori olimpián
A páratlan akaraterő és kitartás nem akármilyen gyümölcsöket hozott. 18 évesen, hihetetlen teljesítménnyel előbb 100 méteren, majd pedig egy óra múlva 1200-on lett olimpiai bajnok a 12 fokos, hullámzó Pireuszi-öbölben. Úgy tudni, 500 méteren is indult volna, de nem tudott időben visszajutni a start helyszínéül szolgáló gőzösre. Azt se felejtsük el, hogy az 1200 után, annak ellenére, hogy faggyúval vastagon bekente magát, annyira lehűlt, hogy úgy húzták ki a vízből. Az eredményhirdetéskor a jelenlevő magyarok Hajóssal együtt leállíttatták a császári himnuszt, a Gotterhaltét és rávették a görög zenekart a magyar himnusz eljátszására. Amikor pedig a görög trónörökös az ezüstérem (Athénban ilyet kaptak a bajnokok) átadása közben megkérdezte, hogy hol tanult meg így úszni, Hajós nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: a vízben.
Épül a Sportuszoda. Itt még nem úszott, viszont ő tervezte
De nemcsak úszni tanult meg, hanem kitűnő eredményei voltak atlétikában és tornában is. Emellett, meglátván az új sportágban rejlő lehetőségeket, balösszekötőként profi focista lett a Budapesti Torna Club színeiben, ahol 1901-ben és rá egy évre a magyar bajnoki címet is megszerezte. Igaz, hivatalos meccset csak egyet játszott a magyar válogatottban (ötöt kaptunk Ausztriától), de szövetségi kapitányként visszavágott ezért a fiaskóért. Mert természetesen a Magyar Labdarúgó Szövetség válogatottját is vezette, de tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. Hogy a futball körüli tevékenykedése teljes legyen, állítólag csak azért, mert nem volt nagyon jelentkező, 1897 és 1907 között bíráskodott is a meccseken, sőt a FIFA játékvezetői keretébe is bekerült néhány esztendőre. Az meg ezek után már nem is lehet meglepetés, hogy a Sport Világ szerkesztőjeként jelentős újságírói teljesítményt is letett az asztalra.
Képeslap 1938-ból
Mint ahogy építészként is maradandót alkotott Alpár Ignáctól és Lechner Ödöntől is tanulva a debreceni Arany Bikával, az UTE megyeri úti stadionjával vagy a Nemzeti Sportuszodával. Budapest első strandfürdőjének, a kedves Pünkösdfürdőnek tervei mellett számtalan vidéki sporttelep és intézményközpont rajza került ki irodájából. Kevesen tudják, de a rajzasztalon végzett munka még egy kvázi olimpiai bajnoki címet is hozott neki: az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyein Ideális stadionját a második helyre szavazták úgy, hogy kategóriájában nem hirdettek győztest.
Hétszázhúsz kitüntetés
Eredményeit, tisztségeit, titulusait még hosszasan sorolhatnánk, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy biztosak legyünk abban: 2002-ben nagyon jó helyre került az a Magyar Örökség-díj; kevés ember van, aki többet tett ezért az országért, mint Guttmann Arnold, avagy Hajós Alfréd. Vagy ahogy akkor Athénban elnevezték: a Magyar Delfin.
Pálffy Lajos