a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Mardi Gras avagy a farsang farka
A farsang farka, a mostani öregek még így nevezték a böjtöt megelőző utolsó vidám napokat.Abban a rég elmerült, fánkillatú világban általában péntek estétől pontosan kedd éjfélig még csináltak egy fergeteges bulit, amelyet nem követett semmiféle lecsengető afterparty. Ha hiszik, ha nem, amikor éjfélt ütött a toronyóra (azért a legtöbb helyen már volt), egy csapásra véget vetettek a zenének és hazaballagtak a lányok és a legények. Mert hamvazószerda volt, a vidám mulatozás után elérkezett a lelki dolgokkal való foglakozás ideje a keresztény kultúrkörben.
Üdítő kivétel
A húshagyókedd közismert francia neve Mardi Gras (kövér kedd), időpontja a húsvéttól függ. Azt, hogy mikor is van húsvét, nem annyira bonyolult kiszámolni: a kereszténység legnagyobb ünnepe minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, így az időpont március 22. és április 25. között lévő öt hétvégére kerülhet. Innen kell visszaszámolni a bibliai hagyományból kiinduló 40 napos böjtöt, és mindjárt ott is vagyunk húshagyókeddnél és hamvazószerdánál. (Ez utóbbi maradt mára a nagypéntekkel együtt a katolikusok szigorú böjtölésének ideje, amikor „melegvérű” állatok húsát tilos fogyasztani, és a három megengedett étkezésből csak az egyiken lehet eljutni a jóllakottság kellemes érzéséig.) Ez a kedd egészen a korai időktől kezdve a farsangi mulatozás, vidámság csúcspontja és egyben szomorú vége is. Ami a mai viszonyok között pedig elég nehezen megvalósítható, hiszen a termelési és az eladási mutatók nem viselnék el, hogy ezen az általában februári hétfőn és kedden tömegek bulizgassunk munka helyett. (Aztán a hamvazószerda sem hozna hasznot a részvényeseknek, hiszen aki éjfélig mulatozik, az általában nincs éppen a topon másnap a munkahelyen.) Így talán a mohácsi busójárástól, mint üdítő kivételtől eltekintve, nincsenek is különösebb meghirdetett mulatságok erre az időpontra szervezve Magyarországon.
id. Pieter Brueghel: Farsang és böjt harca, 1559 (Kunsthistorisches Museum, Bécs)
A húshagyókedd közkedvelt ábrázolási formája a szomorú és a vidám bohóc együttes szerepeltetése, ami szinte hagyományos értelemben vett festészet kialakulásától a mai napig megjelenik. A szomorú, folyamatosan fanyalgó bohóc jelenléte a böjt kezdetére, az elmúlásra utal, míg vidám társa az élet nem megvetendő, a böjt előtti és azután visszatérő örömeit jeleníti meg. A húshagyókedd, a farsang furcsa figuráinak ábrázolása különösen a németalföldi festészet aranykorára jellemző. Az aprólékosan kidolgozott figurákból és jelenetekből sokat megtudhatunk a XV. és XVI. század emberének öltözködéséről, étkezéséről, mulatozási szokásairól.
Mardi Gras 2009, New Orleans
Napjainkban talán a fentebb taglalt okok miatt is csak az igazán jelentős tömegeket megmozgató riói és velencei karneválok (carne vale – viszlát, hús) mellett a francia hagyományokon alapuló, mostanra már inkább egy bacchanália képét mutató New Orleans-i karnevál nyúlik bele a munkahétbe. (A Szelíd motorosok is ide tartottak.) Hogy aztán mennyire szólnak ezek a több száz éves hagyományról, és mennyire a magamutogatásról és a jelentős bevételeket eredményező tömegturizmusról, az már más kérdés. Most élünk, nekünk ez jutott, de azért ne lógassuk előre az orrunkat. Ráérünk arra kedd éjféltől is.
Pálffy Lajos